41 cikk rendezése:
1. cikk / 41 Társasházi tulajdonosok – új csatlakozási pont kiépítése
Kérdés: Társaságunk ingatlanja egy olyan telepen helyezkedik el, amely társasházként működik. Kilenc tulajdonos van. (Döntő többségben társaságok.) Jelenleg a megfelelő áramszolgáltatás igénybevétele problémás, ezért új csatlakozási pont kiépítéséről döntöttek a társasházi tulajdonosok, mely során majd minden tulajdonos saját mérőórával fog rendelkezni. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes szolgáltató csak egy tulajdonossal köt szerződést, ő a meghatalmazott. A 9 tulajdonos akként állapodott meg, hogy társaságunk lesz a lebonyolítója a folyamatnak, a szükséges csatlakozási pont kiépítésének terheit pedig közösen viselik. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes részére a csatlakozási alapdíjat, vezetékdíjat áfával növelt összegben előre kell a szolgáltató részére átutalni, két részletben. A megrendelői szerződés aláírása után 10%-ot a tervezési feladatok megkezdéséhez, 90%-ot a kivitelezés megkezdése előtt. A többi tulajdonos előre átutalta a szerződéskötéskor az elosztói engedélyessel szerződő tulajdonos felé az őket érintő teljes ellenértéket. A beérkezett összegeket a csatlakozási pont létesítésére adott előlegnek tekintettük, előlegszámlákat állítottunk ki. Helyesen gondoltuk-e, hogy a többi tulajdonos felé áfát is tartalmazó előlegszámlát kellett kiállítanunk, mivel az ellenérték átutalásra került? Ha igen, akkor az elosztói engedélyes által számlázott 10%-os, illetve 90%-os díj megfizetésekor keletkezik-e részarányos közvetített szolgáltatás továbbszámlázási kötelezettség részarányos előleg jóváírásával részünkről (projektelszámolás?), vagy csak a kivitelezés befejeztével kell végszámlát kiállítani? Természetesen ebben az esetben a már megfizetett díjakat társaságunk könyveiben készletként tartjuk nyilván. A 2023. gazdálkodási év zárásakor társaságunknak hogyan kell szabályosan kezelnie számviteli nyilvántartásaiban a gazdasági eseményeket?
2. cikk / 41 Szerződés megszűnése hátralék miatt
Kérdés: A két társaság adásvételi szerződést kötött egymással ingatlaneladásra. A foglalót megfizették, de a teljes vételár nem került kiegyenlítésre, emiatt a szerződő felek megállapodtak abban, hogy az adásvételi szerződést megszüntetik. A vevő tulajdonjogot kapott az adásvételi szerződés kötésekor, függetlenül attól, hogy az ingatlan vételárát teljes összegben nem fizette ki. Mivel a vételárhátralék miatt a szerződés megszűnik, az ingatlan visszakerül az eladó birtokába. Ebben az esetben helyesbítő számlát kell kiállítani az ingatlan adásvételi szerződésében meghatározott értékére a visszaadás időpontjára? A vevő ezen az értéken vezeti ki a könyveiből az ingatlant, az eladó pedig ezen az értéken köteles visszavenni a könyveibe? Hogyan történik az ingatlan értékcsökkenésének a számítása a visszavett ingatlannál? A visszavételi érték lesz az értékcsökkenés alapja az eladónál attól az időponttól, amikor a vevő az ingatlant visszabocsátja az eladónak, vagy a korábbi kivezetési érték?
3. cikk / 41 Konditerem kialakítása beruházásként
Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül 2020-ban fitneszhelyiség kialakításába kezdett az irodaépületünk egy üres részében. A helyiséget és az edzéshez szükséges eszközöket a társaság munkavállalói és a társaság vendégei munkaidőn kívül, térítésmentesen tudják használni. Ezt a helyiséget a járványveszély megszűnése után kívánjuk megnyitni. A konditerem kialakítása megfelel a pótlólagos beruházásnak. Kérdés, hogy ezt az épületre ráaktiválhatjuk-e, vagy új eszközként kell nyilvántartásba venni? Utóbbi esetben hogyan határozható meg a hasznos élettartam? A Számviteli Levelek 2017. évi 359. számában a 7198. számú kérdés hasonló problémával foglalkozott. Az ott leírtak szerinti adófizetési kötelezettségek és átkönyvelések megfelelnek a 2021. évi törvényeknek?
4. cikk / 41 Költségvetési szervezetnél a szállítási és üzembehelyezési költség
Kérdés: Költségvetési szerv nagy és kis értékű eszközöket vásárolt. Mindkét eszköz beszerzése során a számlákon külön soron szerepelt szállítási és üzembehelyezési költség is. Vásárlás esetén a bekerülési érték részét nem képezik a szállítási és üzembehelyezési költségek? Ha ezeket az eszközöket közvetlenül a gyártótól (idegen vállalkozóval történő kivitelezés) szerzik be, akkor a bekerülési érték részét képezik a szállítási és üzembehelyezési költségek? Az NGM-honlap Gyakori kérdések, 19.1. bekezdés megfogalmazása a következő: "A vásárolt ... amennyiben azok nem részei a vételárnak." A kérdésem a következő erre vonatkozóan: hogy lesz (lehet) része a szállítás és az üzembe helyezés a vételárnak? Ha jól értelmezem: ha van egy árajánlat, mely minden tételt tartalmaz, és a számla csak egy sort, akkor része a vételárnak? De mi van akkor, ha nincs árajánlat?
5. cikk / 41 Saját vállalkozásban megvalósított beruházás
Kérdés: A saját rezsis beruházásokkal kapcsolatban kérdezem: érvényesnek tartják-e a Számviteli Levelek 246. számában az 5067. számú kérdésre adott választ? A kérdező ezt követően több részletet idéz a hivatkozott válaszból, beleértve a válasz összefoglalóját is, majd felteszi a kérdést, valóban tágabb-e a saját vállalkozásban végzett beruházás számviteli értelmezése az Áfa-törvénynél? Konkrétan, keletkeztet-e vagy sem áfafizetési kötelezettséget, ha a számviteli előírások miatt az aktiválandó értékben figyelembe kell venni olyan saját alkalmazásban álló szakemberek bérköltségét, akik kizárólag a beruházás adminisztratív koordinálásával foglalkoznak, megfogalmazzák és képviselik a megrendelő elképzeléseit, követik a folyamatot? (Több ingatlan épül, amelyeket külső tervező, generálkivitelező és egyéb külső vállalkozók építenek meg, a megrendelő az építkezéshez anyagot sem vesz, és a külső vállalkozások által benyújtott számlák értéke nagyságrendekkel meghaladja a saját alkalmazásban álló szakértők bérköltségének összegét.)
6. cikk / 41 Vásárolt követelés ellenében kapott ingatlan
Kérdés: Cégünk lejárt követeléseket vásárolt. A követelések szerinti eredeti adós azonban többszöri felszólítás után sem fizetett. Így végrehajtásra került sor. A végrehajtás során a cég követelései fejében egy használt ingatlant kapott, amelynek az értékét a végrehajtó meghatározta. A végrehajtó által meghatározott érték eltért a vásárolt követelések könyv szerinti értékétől, de piaci értéke is kevesebb. Hogyan kell a különbözeteket rendezni? Hogyan kell elszámolni a végrehajtás során felmerült költségeket?
7. cikk / 41 Vagyonszerzési illeték értékesítés után
Kérdés: 2016-ban ingatlant vásároltunk. A vagyonszerzési illetéket 2017. év végén állapította meg a hatóság, 2017. év végén fizettük ki azt, és az ingatlant azóta már továbbértékesítettük. Ez esetben a vagyonszerzési illetéket hogyan kell könyvelni?
8. cikk / 41 Eredeti állapot helyreállítása
Kérdés: Az építőipari cég 2009-ben értékesített egy saját előállítású társasházi lakóingatlant, eladási ára 13 M Ft+20% áfa volt, előállítási költsége 10 982 E Ft+1587 E Ft telekérték. A vevő hibás teljesítés miatt 2011-ben pert indított, amelyet 2016-ban jogerősen megnyert, és a bíróság ítélete alapján a felek megállapodtak az eredeti állapot helyreállításában. A földhivatal az eredeti állapot helyreállítását bejegyezte. Hogyan kell ezt a számviteli nyilvántartásokban rögzíteni? Miként kell elszámolni az ügylet áfatartalmát és társasági adó hatását? Ha nem igényelhető vissza az áfa, hogyan kell a számviteli nyilvántartásokban elszámolni? Az elszámolásnak milyen hatása lesz a 2016. évi társasági adóra?
9. cikk / 41 Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing
Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helytálló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
10. cikk / 41 Bérelt üdülő felújítása, berendezése
Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?