Béren kívüli juttatás könyvelése kivás kft.-nél

Kérdés:

Kérem, ismertessék a 2019-ben kivás kft. által a munkavállalóknak adott béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások teljes körű könyvelését!

Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadó: T 552 – K 462, szociális hozzájárulási adó: T 5612 – K 463-8;– reprezentációnak nem minősülő rendezvényszervezéshez kapcsolódó kifizetések a kft. nevére szóló számlák alapján, az áfát is magában foglaló összegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...utazáshoz kapcsolódó térítést, a magáncélú telefonhasználatot, a reprezentációs költségeket, a csekély értékű ajándékokat, a rendezvényszervezés költségeit, az egyes meghatározott juttatások közé sorolt egyéb tételeket) a következő kivételével,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Alapítvány továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvénye

Kérdés: Egy országos szakmai egyesület, valamint egy szintén országos szakmai alapítvány többnapos, közös, továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvényt szervez. A rendezvény az alapítvány cél szerinti, közhasznú tevékenységét is szolgálja. Az egyesület a rendezvény költségeit a részére átutalt részvételi díjakból, az alapítvány a támogatásaiból fedezi. A részvételi díj tartalmazza a szakmai programok költségeit, az előadások közötti büfé, ebéd, baráti vacsora költségeit, valamint a résztvevőknek átadott emléktárgy beszerzésére fordított kiadásokat. Az alapítvány vállalja (fedezi) a konferencia költségei közül:
- az előadások helyiségének bérleti díját,
- átutalja diákok és nyugdíjasok részvételi díját (15.000 és 25.000 Ft/fő),
- rendezi a kis értékű emléktárgyak elkészítésének költségeit.
Kérem szíves segítségüket az alábbiakban:
1. A bevételeknek és a költségeknek ilyen módon történő elszámolása nem ütközik-e törvényi előírásba?
2. Hogyan kell könyvelni az emléktárgyakat?
3. Kell-e az alapítványnak adó- és járulékfizetéssel számolnia?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, ha az egyesület és az alapítvány közösen rendezi a továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvényt, akkor annak összes költségét elsődlegesen az egyik szervezetnél kell kimutatni, majd a másik szervezetet terhelő részét (alapvetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Határon túli iskola tanulóinak nyári tábor

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskolai oktatási intézmény vagyunk. Augusztus hónapban a határon túli testvériskola tanulóinak egyhetes nyári tábort szerveztünk. A tábor programjában szerepelt mozi, vármúzeum, strandlátogatás, és az ehhez kapcsolódó személyszállítás-, étkezés- és szállásdíj, amelyek számlái az iskola pénztárából kerültek kifizetésre. A fenti számlák után milyen adófizetési kötelezettség terheli az intézményt? Reprezentációnak minősül, kettős könyvelésben hová kell könyvelni a fenti kiadásokat?
Személyi jövedelemadó
Részlet a válaszából: […] ...étkezés és szállás díját). Ugyanis adómentes az Szja-tv. szerint:– a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával szervezett rendezvényhez, programhoz kapcsolódó utazás, szállás, étkezés értékének a támogatás összegét meg nem haladó része, továbbá– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Adómentes természetbeni juttatások

Kérdés: A munkavállaló a munkahelyén semmiféle béren kívüli juttatást nem kap, de beltagja egy mikrovállalkozásnak (családi bt.), ahonnan jövedelemkivétje (esetleg osztalékfizetés van, kb. 3 évente) nincsen! Bt.-tagként (személyesen közreműködőként) az Szja-tv. alapján részesülhet-e adómentes juttatásokban? (Üdülési csekk, kultúrautalvány, ajándékutalvány, egészségpénztár stb.) Ha igen, melyekben, milyen összeghatárig? Esetleg a kültag (is)?
Részlet a válaszából: […] ...a csekk megfelelaz utalvány formájában történő juttatás feltételeinek).– Adómentes a kifizető által fenntartott sportintézménysportrendezvényén nyújtott szolgáltatás. Például, ha a kifizető sajátsportintézményben (munkahelyi tornateremben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Reprezentáció, természetbeni juttatás oktatási intézménynél

Kérdés: Közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállású közhasznú társaságnál és az általa fenntartott oktatási intézménynél a reprezentációra milyen szabályokat kell alkalmazni? Az előadások és a táborok alkalmával jelentkező étel- és italköltségek reprezentációs költségnek minősülnek-e?
Részlet a válaszából: […] ...nem adómentes.A reprezentáció ugyanis a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Társadalmi szervezet által nyújtott természetbeni juttatás közterhe

Kérdés: Vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezetnek, amelynek célja kulturális műsorok szervezése a tagok számára, kell-e adót fizetnie a rendezvények után, illetve a rendezvény keretében elfogyasztott étel- és italfogyasztás után? A társadalmi szervezet bevétele tagdíjból és a helyi iparűzési adóból adott önkormányzati támogatásból áll.
Részlet a válaszából: […] ...rendezvény révén a részt vevő magánszemélyek természetbeni juttatásban részesülnek, amely a magánszemély jövedelme, de utána a társadalmi szervezetnek kell 44 százalék személyi jövedelemadót és (nem biztosítottak esetében) 11 egészségügyi hozzájárulást fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.