Energiaadó, rendszerhasználati díj elszámolása

Kérdés: Termelőtevékenységet folytató vállalkozás főként a gépek működtetéséhez igénybe vett villamos­energia-szolgáltatás számlájában szereplő energiaadó, rendszerhasználati díjak és támogatás címén kiszámlázott "pénzeszközök", és az üzemcsarnok, valamint az irodák fűtéséhez igénybe vett gázszolgáltatási számlában szereplő biztonsági készletezési díj és az energiaadó helyes könyvviteli elszámolását kéri.
Részlet a válaszából: […] ...a szennyvízdíj részének kell tekinteni, de a szennyvízdíjat nem anyagköltségként kell kimutatni, hanem igénybe vett szolgáltatás (csatornahasználati díj) költséget kell elszámolni.A kérdésben felvetettekre az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének e) pontja 2012....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Vízitársulat megszűnése

Kérdés: Korábban alapított víziközmű-társulatot szeretnénk megszüntetni, mivel nem tudta a szennyvízcsatornázáshoz az anyagi forrást önerőből, illetve pályázati úton megszerezni. Kérem tájékoztatásukat az ezzel kapcsolatos adózási és számviteli feladatokról, illetve az egyéb szükséges adminisztrációs teendőkről!
Részlet a válaszából: […] A vízitársulatokról a 2009. évi CXLIV. törvény rendelkezik. A törvény szerint a vízitársulat jogi személyiséggel rendelkező, közhasznú szervezetté minősíthető gazdálkodó szervezet, amely a számviteli törvény hatálya alá tartozik, sajátos beszámolókészítési és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Vízi- és szennyvízközmű megvalósítása

Kérdés: A víziközmű-társulat 2007-ben alakult, közel 6000 érdekeltségi egységgel. Egy érdekeltségi egységre eső befizetés vízellátásra 350 E Ft, csatornaberuházás esetén 150 E Ft. Ennek a megfizetésére 3 választási lehetőség van: két év alatt készpénzzel, 10 év alatt hitelfelvétel útján, vagy a lakás-takarékpénztárba való belépéssel. Ez utóbbi esetben a társulathoz csak kamatot és működési költséget fizetnek a tagok, 75 hónapon keresztül a lakás-takarékpénztárhoz törlesztést fizetnek, majd a lejáratkor a társulat a hitellel fedezett tőkét egy összegben kapja meg. Társulatunk analitikus nyilvántartást vezet, amelyben a törlesztőrészletek előre feltüntetésre kerültek. A víziközmű-beruházás kivitelezési számlái ISPA/KA támogatás igénybevétele mellett az önkormányzathoz mint beruházóhoz kerülnek. A kifizetéshez a társulat az érdekeltségi hozzájárulást és a felvett hitel összegét az önkormányzathoz utalja át. A társulat csak a működésével kapcsolatos költségeket fizeti ki. A társulat nem bevételszerző tevékenységre alakult. Kérdéseink: a) A kivetett érdekeltségi hozzájárulást teljes összegében nyilván kell-e tartani a főkönyvi könyvelésben, vagy csak a ténylegesen befolyt összeget? b) A hitelkamaton felül felmerült költségeink is beruházási költségnek minősülnek? c) Ha átadjuk a költségeket az önkormányzatnak, azt számlázni kell? d) Ha a működési költségek nem beruházási költségek, akkor rendkívüli bevétel átvezetésével ellentételezhető? e) Ha követelésként kimutatjuk az érdekeltségi hozzájárulást, kell-e értékvesztést elszámolni? f) Az önkormányzathoz át nem utalt, befolyt érdekeltségi hozzájárulást nyereségként kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] Csaknem teljes terjedelmében idéztük a kérdést, mert azvalójában nem jogszerű gyakorlatot tükröz.Nyilvánvalóan azért hozták létre a víziközmű-társulatot,hogy a vízi- és szennyvízközműveket megvalósítsa, és a már megvalósultberuházást adja át térítés nélkül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: A kft. a víz- és csatornaközmű üzemeltetését az önkormányzattal kötött koncessziós szerződés alapján végzi. A vonatkozó kormányrendelet szerint a szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A hozzájárulás mértéke az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elkülönítetten kezelendő, és kizárólag a víziközmű fejlesztésére fordítható. Hogyan kell ezt a számvitelben elkülönítetten kezelni? Hol kell elszámolni, mivel áfával növelten számlázni kell?
Részlet a válaszából: […] A 38/1995. Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet által kért bekötés megvalósításához vagy a részére nyújtott szolgáltatás mennyiségének növeléséhez, illetőleg minősége igényelt javításához a szolgáltató részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.