Projektelszámolás teljesítési foka

Kérdés:

A projektelszámolások teljesítési fokának meghatározásánál lehetőség van költségalapú megközelítésre. Meghatározható-e a teljesítési fok a tényköltségek és a projekt költségvetésének a hányadosaként? Mivel a teljesítési fok alapja a projekt költségvetése, milyen rendszerességgel kell azt felülvizsgálni számviteli szempontból? Amennyiben ennek következményeként változás történik a teljesítési fokban, visszamenőlegesen kell-e önellenőrizni a lezárt üzleti évet érintő beszámolót? Az új törvényi rendelkezés értelmében a projektelszámolással összefüggésben készlet az év végével nem mutatható ki. Mi a helyzet azokkal az anyagokkal, amelyek az év végével még nem kerültek felhasználásra? Azokat ki kell-e mutatni költségként, és velük szemben árbevételt elhatárolni a teljesítési foknak megfelelően, vagy készletre kell venni alapanyagként?

Részlet a válaszából: […] ...számolják el, akkor a még be nem épített, fel nem használt vásárolt anyagokat (természetesen a be nem épített, fel nem használt saját előállítású termékeket is) leltározni kell, és készletre kell venni, nem maradhatnak azok a költségek között (még el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.
Kapcsolódó címke:

Önköltség-számítási szabályzat készítése

Kérdés: A társaságnál a költségnemek együttes összege az 500 millió forintot meghaladja. A társaság a mutatói és az egyéb előírások figyelembevételével egyszerűsített éves beszámolót készít. Szabályos-e a társaság eljárása, ha a számviteli politikájában rögzítetten, az Szt. 98. §-ának b) pontjára hivatkozva a saját termelésű készleteit a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron értékeli, a még várhatóan felmerülő költséget a teljesítési fok alapján arányosítással határozza meg? Vagy az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése szerint a saját előállítású termékek, végzett szolgáltatások önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdések a számviteli előírások közötti konzisztencia hiányára utalnak. A válaszadó számára a feladat az, hogy állást foglaljon abban a kérdésben, hogy a jelenlegi szabályozás mellett az első kérdésre vagy a második kérdésre lehet jó választ adni.Az Szt. 14....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.