Tőketartalék leszállítása tulajdonosváltásnál

Kérdés: Egyszemélyes kft. 2016-ban ázsiós tőkeemelést hajtott végre. A jegyzett tőke 3,5 millió Ft, az ázsió összege pedig 21 millió Ft. Az ázsió összege jelenleg a tőketartalékban található. A kft. tulajdonosváltás előtt áll, és ezzel együtt szeretné megszüntetni a tőketartalékát is. Az Szt. 36. §-ának (2) bekezdése szerint viszont a tőketartalék összegét csak tőkeleszállítással arányosan lehet visszafizetni. Az eladó (előző) tulajdonos szeretné visszakapni az általa befizetett összeget, az új tulajdonos pedig nem szeretne tőketartalékot kimutatni a könyveiben. Amikor a cég eladásra kerül, leszállítható-e a jegyzett tőke összege nullára, hogy a tőketartalék összegét vissza lehessen fizetni úgy, hogy az új tulajdonos egyből dönthessen a jegyzett tőke felemeléséről a Ptk. 3:202. §-ának (4) bekezdését figyelembe véve? Illetve a tag kiválásakor a tulajdoni része arányában visszafizethető-e a tőketartalék összege? Milyen egyéb módon fizethető ki a tőketartalék összege az eladó tulajdonos részére?
Részlet a válaszából: […] ...kft.-nél van-e eredménytartalék, továbbá a tulajdonosváltáskor adózott eredmény. Ha van, akkor az is része a tőkekivonáshoz kapcsolódó saját tőkének, így abból semmi sem maradhat meg az új tulajdonosnak.Az Szt. 36. §-ának (2) bekezdését a kérdező helyesen értelmezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.

Befektetés értéke ázsióval történő tőkeemelésnél

Kérdés: Belföldi gazdasági társaság 3000 E Ft részesedéssel rendelkezik egy másik belföldi gazdasági társaságban, amelyben a meglévő részesedés értékének növelése érdekében további ázsiós tőkeemelést hajt végre készpénz átadásával. A tőkeemelés során a jegyzett tőkére átadott készpénz 3000 E Ft, a tőketartalék részére átadott készpénz 7000 E Ft. Hogyan kell ezt könyvelni a tőkeemelést végrehajtó társaságnál? Mi lesz a részesedés értéke? A tőketartalék részére átadott készpénz értékét el kell-e különíteni?
Részlet a válaszából: […] ...a tőkét emelő társaságnál 10 000 E Ft, hiszen a 7000 E Ft is befektetésre került a másik társaság tőketartalékába, a másik társaság saját tőkéjét növelte. Így a kérdező társaságnál a másik társaságban lévő részesedésének az értéke is nőtt ezzel az összeggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a tőketartalék növelése

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?
Részlet a válaszából: […] ...az adott társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét. Ezért – a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében – a saját tőke elemeit érintő gazdasági eseményeket jellemzően közzétételre kerülő tulajdonosi döntésekkel kell írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Nonprofit zrt. tőkevesztése

Kérdés: A kórház nonprofit zrt. saját tőkéje tartósan a jegyzett tőke kétharmada alá csökkent. A 2006. évi IV. törvény (Gt.) 51. §-a (1) bekezdése előírásának milyen módon tud a tulajdonos, a megyei önkormányzat eleget tenni? A tulajdonos 2011 júliusában tőkeemelésről hozott határozatot, további részletezés nélkül. Könyv­vizsgálatnál milyen megoldás fogadható el?
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkezik atársasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű sajáttőkével, és a társaság tagjai a saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak,köteles más gazdasági társasággá átalakulni, vagy rendelkezni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Egymást követő két teljes üzleti év

Kérdés: A Gt. 51. §-ának (1) bekezdése értelmében: Ha a gazdasági társaság egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai a saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles a határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jog­­utód nélküli megszűnéséről. Ez esetben a két teljes üzleti évnél az első tört év és az azt követő év értendő, vagy a kezdő tört évet figyelmen kívül hagyva a 01. 01.-12. 31. időszakot magában foglaló két teljes év és a tört év után kell a tagoknak rendeznie a tőkehiányt?
Részlet a válaszából: […] ...hogy teljes üzleti év nem csak anaptári év lehet, lehet 12 hónapnál rövidebb is, például a társaság alapításaesetén.A társaság saját tőkéjének nagyságát az Szt. szerintelkészített és a legfőbb szerv által elfogadott beszámoló mérlege dokumentálja.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.