Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjáig kiegyenlítette-e vagy sem. Természetesen, ha vannak egyéb eszközei is, amelyeket az egyéni cégbe be kíván vinni (például saját termelésű készletek előállítási áron), akkor azt is fel kell venni a leltárba. (A leltárral kapcsolatos követelményeket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: könyvelés a 6-7. számlaosztályban

Kérdés: Hogyan könyveljük a termelés, a tevékenység költségeit, ha elsődlegesen a 6-7. számlaosztályban könyvelünk?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolását – az előállítás közvetlen önköltségén – folyamatosan biztosítja (T 16, 26-28 – K 792, illetve T 598 – K 582);e) a saját termelésű készletekről évközben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet;f) a saját termelésű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Tenyészbaromfi értékcsökkenése

Kérdés: Egy társaság (bt.) évek óta tyúktojás előállításával és értékesítésével foglalkozik. Az Szt. 26. §-a alapján a vásárolt jércéket (ha az állomány termelési kapacitása megfelelő), amelyeket tojó tyúkká nevelnek, néhány hónappal tovább tartanak, mint egy év. A jércék bekerülési értéke 820 Ft/db. A tyúkokat 10-18 hónapos tartás után értékesítik. A 10 hónapos tojatás alatt az elhullás 8-10 százalék, 18 hónapos tartás esetén újabb 10-15 százalék. Kérdés, az értékcsökkenést darabonként egy összegben azonnal el lehet-e számolni, vagy csoportos beszerzésként 10-18 hónapra kell elosztani azt úgy, hogy megfeleljen az Szt. és a Tao-tv. előírásainak is?
Részlet a válaszából: […] ...kell nyilvántartásba venni, hanem a vásárolt anyagok között. A jércék vételi árát anyagköltségként kell a növendékállatok – mint saját termelésű készletek – bekerülési értékeként elszámolni. A tenyésztésbe állítás előtti időszak felmerült költségei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.