Lakás üdülés céljára

Kérdés: Cégünk vásárolt egy lakásként bejegyzett ingatlant a Balaton partján. Az ingatlan 48 m2, összesen másfél szoba. Az ingatlant üdülőként szeretnénk használni, de – szerintünk – nem felel meg a 173/2003. Korm. rendeletben foglaltaknak. Hogyan kell az üdültetés és üzemeltetés költségeit elszámolni? Kinek kell adóznia és mennyit, illetve milyen jogcímen? Az ingatlanba vásárolt eszközök, anyagok áfáját nem igényeltük vissza.
Részlet a válaszából: […] ...az áfa felszámításával számláznia kell. (Az előzetesen felszámított és le nem vonható áfaként elszámolt áfa – áfával történő számlázás esetén – arányosítással levonható lehet, ha megfelelő vetítési alapot lehet hozzárendelni, például a ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Vízdíjkedvezmény

Kérdés: Önkormányzati feladatot ellátó nonprofit kft. dolgozóinak rendszeresen ad vízdíjkedvezményt. A vízdíj teljes összegét kiszámlázza részükre, és ebből vonja le a kedvezmény összegét. Helyesen jár-e el a cég, ha a vízdíj teljes összegét árbevételként könyveli (T 311 – K 911, 467), a kedvezményt pedig költségként (T 5 – K 311)? A kedvezmény után megfizeti az adót és a járulékokat, mint a természetbeni juttatások után?
Részlet a válaszából: […] ...a kft.dolgozói a kedvezmény összegének megfelelő mennyiségű vízhez jutnak hozzáingyenesen. Ezért a dolgozók részére történő vízdíj számlázásakor a számlábanaz engedménnyel csökkentsék a vízdíjat (és annak áfáját), és a csökkentettellenértéket számolják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Cégtelefon áfája

Kérdés: Eddig a bejövő telefon- és internetszámlák 20%-át közvetített szolgáltatásként számoltuk el, és továbbszámláztuk dolgozóinknak, illetve ezen 20%-nyi résznek nem helyeztük levonásba az áfáját. A maradék 80%-ból 70%-ot telefonköltségként az 5. számlaosztályban könyveltünk, és levonásba helyeztük ezen rész után az áfát. A maradék 80%-ból 30%-ot telefonköltségként az 5. számlaosztályban könyveltünk, és nem vontuk le ezen rész áfáját. Így nem volt olyan rész, ami után természetbeni hozzájárulásként személyi jövedelemadót kellett volna fizetnünk. Nem tudom értelmezni azt, ha a cégtelefon használata a számla alapján tételesen nem különíthető el, a kifizetőt terhelő áfás kiadás 20%-át mindenképpen magáncélú használatnak kell tekinteni. Helyesen jártunk el? Jó volt ez az elszámolás 2008. évben, illetve maradhat ez 2009. évben is?
Részlet a válaszából: […] ...értéke. A kérdezőcég is ezt választotta, a telefonszolgáltatás számlái végösszege 20százalékának a dolgozóknak történő kiszámlázásával. Tehát az szjavonatkozásában helyesen járt el.A 2008. évi, illetve a 2009. évi szabályozásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
Részlet a válaszából: […] ...jár (mint a lakásszövetkezeteknél).Ha az előbbiek szerinti bérbeadás (a közös költségek, afelújítási költségek kiszámlázása) adóköteles, akkor az ennek érdekében történtbeszerzések, igénybe vett szolgáltatások előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Zöldszám levonható áfája

Kérdés: A kft. zöldszámot üzemeltet. Erről a telefonszámról kimenő hívás nem kezdeményezhető. A cég szabályzataiban le van írva, hogy a telefonköltség 30 százalékát továbbterheli a dolgozók felé. Hogyan kell a szolgáltatás áfáját elszámolni, illetve mit és kinek kellene kiszámlázni, ha a telefonszámlán a zöldszám előfizetési díja 64.20.11., a forgalmi díja 64.20.28. SZJ-számmal szerepel?
Részlet a válaszából: […] ...azért nem vonható le, mert a kérdés szerint azöldszámról kimenő hívás nem kezdeményezhető, és így nincs lehetőség atovábbszámlázásra, függetlenül attól, hogy a cég belső szabályzata mittartalmaz. Nyilvánvalóan továbbhárítani az előfizetési díjat is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Magáncélú telefonhasználat számlázása

Kérdés: A Számviteli Levelek 140. számában több helyen is azt közlik, hogy a magáncélú telefonhasználat miatt a magánszemélynek kiszámlázott díj nem közvetített szolgáltatás. Az e tárgyban kiadott PM-APEH tájékoztató egyértelműen rögzíti, hogy a továbbszámlázás közvetített szolgáltatás. Milyen tényekre alapozzák véleményüket?
Részlet a válaszából: […] ...(továbbszámlázott) szolgáltatás. A magáncélúcégtelefon-használat megállapítható:– tételeskigyűjtéssel,– vélelmezettösszegben kiszámlázással,– vélelmezett összegbentermészetbeni juttatásként.Áfa szempontjábólaz első két megállapítási módszer az érdekes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Cégtelefon használata IV.

Kérdés: A társaság 40 vonalas mobil-előfizetéssel rendelkezik. A számla 30 százalékát továbbszámlázza. Ebben az esetben az előzetesen felszámított áfa teljes egészében levonható? Mi az alapja a 20 százalékos természetbeni juttatásnak? Kapcsolási számonként külön kell kezelni a témát, vagy cégszinten együtt?
Részlet a válaszából: […] ...le, ha a beérkezett számlák telefononkénti számlaértékének legalább 30százalékát – a magáncélú használat miatti továbbszámlázás kivételével -továbbértékesítési céllal, illetve közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza(például az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Cégtelefon adója (eva)

Kérdés: Cégtelefon adója az evás cégekre is vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...hogy ha a szolgáltatás teljes ellenértékéneklegalább 30 százaléka továbbértékesítési céllal, közvetített szolgáltatáskénttovábbszámlázásra kerül, akkor az adóalany mentesül a részleges levonásitilalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás bérbeszámítással

Kérdés: A kft. magánszemély tulajdonában lévő raktár- és irodaépületet bérel, határozatlan időtartamú szerződéssel. A bérbeadó hozzájárult, hogy a bérlő kft. a meglévő épületre egy további szintet ráépítsen, de tulajdonjogot nem szerez. A bérlő a beruházás időtartama alatt és az azt követő 10 évig bérleti díjat nem fizet. Ha a bérleti szerződést a bérbeadó felmondja, megfizeti a beruházás jegybanki alapkamattal növelt, meg nem térült költségeit, ha a bérlő mondja fel, a bérbeadó nem fizet. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Mikor jelentkezik a bérbeadónál a vagyonnövekedés? A bérelt ingatlanon végzett beruházás értékcsökkenési leírása kompenzálhatja-e a meg nem fizetett bérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésben abban állapodnak meg, hogy a kft. követelését a bérbeadó által számlázott bérleti díj összegében, minden egyes számlázás után lejártnak minősítik, alkalmazható a Ptk. szerinti – hivatkozott – beszámítás, a kft. a bérbeadó által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.