10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Rendezvényszervezés – alvállalkozói teljesítmény – innovációs járulék alapjának összefüggései
Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.
2. cikk / 10 Kulcsrakész lakások értékesítése, bérbeadása
Kérdés: Építőipari generálkivitelező kft. kulcsrakész lakásokat értékesít 5% áfával, illetve lakásokat ad bérbe 27% áfával speciális áfakörös bejelentkezés alapján. A könyvelés az 5. költségnemek számlaosztályban összköltségtípusú eredménykimutatásban készül, a készletszámlákat év közben nem vezeti. A folyamatos anyag, alvállalkozói díj, fuvar, bérköltség könyvelése és az áfa levonása hogyan történhet? Az eladásra kerülő új lakások használatbavételekor szükséges-e értékelni, aktiválni az építés bekerülési értékét?
3. cikk / 10 Közvetített szolgáltatás-e a vásárolt fuvarozás?
Kérdés: Társaságunk szállítmányozással foglalkozik, s ennek alapján szállítmányozási szerződés alapján vesz igénybe különféle szolgáltatásokat, közte közúti, vasúti fuvarozási szolgáltatást. A számlán a megjegyzés rovatban szerepel, hogy az közvetített szolgáltatást tartalmaz. A helyi iparűzésiadóalap-számítás kapcsán merült fel az a kérdés, hogy levonható-e közvetített szolgáltatásként a vásárolt fuvarozási szolgáltatás? A Ptk. 6:302. §-a szerint a szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó a saját nevében a megbízó javára küldemény továbbításával összefüggő szerződések megkötésére és jognyilatkozatok megtételére, a megbízó díj fizetésére köteles. Úgy vélem, hogy ebből következik, hogy a szerződés során a szállítmányozó változatlan formában közvetít szolgáltatást, nem szükséges a szerződésben külön rendelkezni arról, hogy a társaság közvetíti a fuvaros cég szolgáltatását, amelyre egyébként sincs módja, mert nincs fuvareszköze.
4. cikk / 10 Visszlízing beszerzési értéke
Kérdés: 200 000 USD vételárat fizettünk egy kínai cégnek egy termelőgépért. A beszerzést 20 000 USD fuvarköltség és 2 000 000 Ft vámköltség terheli. A gépre visszlízingszerződést kötöttünk. A lízingcég 160 000 eurót finanszíroz a beszerzésből. Ennek megfelelően ki kell számlázni a gépet 160 000 euró+áfa értékesítési áron a lízingcégnek, amelytől azután ugyanezen az értéken a gépet visszalízingeljük. Hogyan kell számvitelileg elszámolni a teljes folyamatot, különös tekintettel a két beszerzés könyvelésére? Melyik beszerzés alapján kell nyilvántartásba venni az eszközt a tárgyi eszközök között és milyen értéken?
5. cikk / 10 Élelmiszer-szállítás alvállalkozója
Kérdés: Egy szállítmányozással foglalkozó cég élelmiszer-szállításra, logisztikai szétszórására szerződést kötött vevőjével. A szerződés szerint a szállítandó árut a fuvarozó cég az ország területén több helyszínen felszedi, beszállítja egy központi raktárba, ahol szortírozás után kisebb kamionokba továbbrakva a végső helyszínre továbbszállítja, és átadja a vevő által megjelölt vállalkozásnak. A fenti szolgáltatáshoz a fuvarozó cég alvállalkozó-fuvarozót vesz igénybe, de nem a teljes feladatra, csak résztávolságra, például a központi raktárba történő beszállításra. Tekinthető-e a fenti ügylet alvállalkozói teljesítménynek, ha az adózó alvállalkozói szerződést köt a fuvarozójával, a vevővel kötött szerződésben pedig szerepel, hogy a fuvarozó alvállalkozót vehet igénybe? Milyen főkönyvi számlán kell nyilvántartani?
6. cikk / 10 Közvetített szolgáltatás
Kérdés: Építőipari anyagokat előállító társaság a megrendelő kérésére a szállítást is megoldja. Ezt a szerződésben rögzítik. A társaság más vállalkozót bíz meg a fuvar teljesítésével. A fuvarozó a terméket értesítőnek állítja ki a számlát, az pedig továbbszámlázza a fuvar ellenértékét a megrendelőjének, külön tételként feltüntetve. A számlán szerepel, hogy közvetített szolgáltatást is tartalmaz. Tekinthető-e ebben az esetben a fuvar közvetített szolgáltatásnak?
7. cikk / 10 Devizában meghatározott ellenérték forintban való számlázása
Kérdés: Az Szt. előírása alapján: a mérlegfordulónapon meglévő, külföldi pénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget, valamint a valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. A mérleg-fordulónapi értékelés hatással lesz az eredményre. Kérdésem az, hogy ha egy devizában történt megállapodást követően a teljesítésről a szállító forintban állítja ki a számlát (a teljesítéskori napi árfolyam alapján), akkor az külföldi pénzértékre szóló kötelezettségnek számít? Át kell értékelni? (A kérdező példát is hoz erre.)
8. cikk / 10 Rendszám feltüntetése a számlán
Kérdés: A közúti teherfuvarozással, útépítéssel, tehergépjármű bérbeadásával foglalkozó gazdasági társaság több tehergépjárművet, munkagépet üzemeltet. Minden jármű és munkagép gázolajjal üzemel. A társaság személygépkocsit nem üzemeltet. A társaság a tehergépkocsikról, a munkagépekről külön-külön menetlevelet, illetve gépnaplót vezet, az egyes járművek, munkagépek üzemanyag-felhasználásáról havonta kimutatást készít. A tankolásról a cég nevére, címére szóló készpénzes számlát kap a társaság, ami alapján a költségkénti elszámolás és az előzetesen felszámított áfa levonásba helyezése megtörténik. Szükséges-e az egyes tankolásoknál a jármű forgalmi rendszámát is a számlára ráíratni? Mit befolyásol az, ha a számlán a rendszám nem szerepel? (Nem minden töltőállomáson hajlandók azt feltüntetni, a munkagépeknek meg nincs is rendszámuk.)
9. cikk / 10 Kiléptetett termékhez közvetlenül kapcsolódó teherközlekedés
Kérdés: A kft. külföldi cégekkel kötött szerződéssel (EU-s és EU-n kívüli is) vállalja a cégek által megvásárolt termékek elszállíttatását orosz és ukrán címekre. Az árut a megbízott vámraktárba elszállíttatja, vagy az ott betárolt árut átrakatja vagonba, és a megadott külföldi címre vasúton elviteti. A teljesítéshez alvállalkozókat vesz igénybe. Felmerülnek külföldi és magyar szállítási, rakodási, vagonvizsgálati, vámkezelési számlák, amelyeken szerepel AKK, AM és 20 százalék áfás tétel is. Mi a helyes számlázás a kimenő számlákban (vagontétel, vagy a felmerült szolgáltatások külön felsorolása)? Áfa szempontjából ezt exporthoz kapcsolódó vagy áfakörön kívüli nemzetközi teherközlekedésként kell szerepeltetni? Milyen árbevételként kell könyvelni? A beérkező hozzá kapcsolódó számlákat közvetített szolgáltatásként kell-e elszámolni?
10. cikk / 10 Szerződés szerinti teljesítés
Kérdés: Hogyan kell értelmezni az Szt. 72. §-ának (1) bekezdését, különös tekintettel a "szerződés szerinti teljesítés"-re?
