Áramfogyasztás továbbszámlázása

Kérdés: A kft. az áramszolgáltatóval kötött megállapodás alapján 2 mérőórát létesít. Az egyik mérőóra a saját fogyasztását, a másik a kft. székhelye melletti bt. fogyasztását mérné. Ezt számlázná ki a kft. a bt. részére. A bt. csak az áramszolgáltatást kapja, ingatlan-bérbeadás nem történt. A számla kiállításakor a kft.-nek szerepeltetnie kell-e a számlán a "számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" szöveget? Jogosult-e a kft. az áramszolgáltatás kiszámlázására? Megteheti-e a kft., hogy az áramdíjon felül hálózat-fenntartási költséget is számlázzon? Milyen tevékenységi kört kell felvennie a cégnek, hogy a fentieket számlázni tudja?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: a válaszadó számáramegmagyarázhatatlan, értelmezhetetlen a kérdésben körülírt konstrukció!Véleményünk szerint a kérdésben leírtakhoz kapcsolódóan azáramszolgáltató álláspontja a mérvadó. Szerintünk az áramszolgáltatónak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Magánszemély ingatlan-bérbeadásának adózása

Kérdés: Magánszemély tulajdonosként lakóingatlanomat térítésmentesen bérbe adom a társaságomnak. Kérdésem: ha bérleti díjat nem számlázok, abban az esetben a közüzemi díjak átszámlázása után kell-e forrásadót fizetnem?
Részlet a válaszából: […] ...átszámlázás alapján megfizetett közüzemi díjak abérbeadás bevételének számítanak. A bérbeadásból származó jövedelem után amagánszemély megválaszthatja az adózás módját. (A választásra év végén, abevallás kitöltésekor van lehetőség.) Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Közüzemi díjak továbbhárítása

Kérdés: Szövetkezetünk főtevékenysége az ingatlan-bérbeadás. Az ingatlan-bérbeadási tevékenységre vonatkozóan az általános szabályok szerinti adózást választottuk. A bérlők felé a meghatározott időszakra megállapított bérleti díjat megállapodás alapján, rendszeresen ismétlődő jelleggel számlázzuk. A megállapodásban rögzítettük, hogy a teljesítés időpontja a fizetés esedékessége. A bérleti díj a közüzemi díjakat nem tartalmazza. A közüzemi díjakat a szolgáltató számlája alapján hárítjuk át a bérlőre. Mi a teljesítési időpontja a bérlők felé számlázott közüzemi díjas számláknak áfa szempontjából? Ha a költségáthárítás mértékében megfelel a mindenkori tényleges igénybevétel nagyságának (közvetített szolgáltatás), - a szolgáltató számláját egy az egyben továbbszámlázzuk, - belső mérők alapján számlázzuk tovább a költségeket. Ha a kiszámlázott közüzemi díj nem pontosan mért összeg, egyéb módon (1 m3, m2 arányában) kerül megosztásra és továbbhárításra.
Részlet a válaszából: […] ...Ugyanígy a közüzemi díjakat is arraaz időszakra kell elszámolni, amely időszakban azok ténylegesen felmerültek,függetlenül a számlázási, illetve a számlán feltüntetett fizetési időponttól ésattól, hogy a közüzemi szolgáltató a bérbeadónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Decemberi közüzemi díjak (eva)

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással is foglalkozó, kettős könyvvitelt vezető kft. 2003. január 1-jével az evát választotta. A társaság a közüzemi díjakat – szerződés szerint – továbbhárítja a bérlőire közvetített szolgáltatásként. A december havi gáz-, villamosenergia-, víz- és csatornadíjak számláit 2003. január havi teljesítéssel – folyamatosan teljesített szolgáltatások – januárban kaptuk meg, és számláztuk tovább a bérlőknek evaalanyként. A fenti közüzemi díjakat időbeli elhatárolással számoltuk el 2002. évre bevételként, illetve ráfordításként. Kérdés, hogy a közüzemi díjakat, illetve azok továbbszámlázott összegét áfával vagy áfa nélkül kell időbelileg elhatárolni, mivel 2003-ban a társaság az áfa levonására nem jogosult? Ha az áfával növelt összeget határoljuk el, akkor a probléma az, hogy a fizetendő áfát bevételként, a levonható áfát ráfordításként kell kimutatni, holott a társaság az Áfa-tv. alanya. Ha az áfa nélküli összeget, akkor viszont 2003-ban a felszámított fizetendő áfa után is evát kell fizetni. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...ezért valószínűsíthető, hogy a mérlegkészítés időpontja a kérdésben szereplő számlák beérkezésének, illetve továbbszámlázásának időpontja után volt.A bekerülési érték részét képező tételeket az Szt. 47. §-ának (9) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Ingatlan bérbeadása esetén az áfa levonhatósága

Kérdés: Ingatlan bérbeadása esetén, ha a számla a közüzemi díjakról nem a bérbevevő nevére szól, az áfa levonható-e?
Részlet a válaszából: […] Áfát levonni kizárólag az adóalany nevére szóló, és az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum (számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány, vámhatározat stb.) birtokában lehet (Áfa-tv. 35. §). A szóban forgó esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Ingatlan bérbeadása: közüzemi díjak elszámolása

Kérdés: Ingatlan bérbeadása esetén, ha a számla a közüzemi díjakról nem a bérbevevő nevére szól, a szerződés alapján elszámolhatja-e költségként, illetve helyes-e, ha a bérleti díj esetében a 20 százalék személyi jövedelemadó-elszámolást, a közüzemi díjak esetében pedig a tételes költségelszámolást alkalmazza a bérbeadó a személyi jövedelemadóban?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adója a magánszemély választásától függően kétféle módon állapítható meg:1. A bevétel egésze alapján történik az adó megállapítása, azaz költségelszámolás nem érvényesíthető, és az adó mértéke 20 százalék.2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.