4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Ügygondok tevékenységének számlázása
Kérdés: Kisajátítási eljárás keretében, ha a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személy nem állapítható meg, akkor ügygondnok (ügyvéd) kerül kijelölésre. Az eljárás végén végzésben állapítja meg a Kormányhivatal, hogy az ügyvéd ezért a munkáért X Ft nettó összeg + 27% áfa díjazásban részesül, amely összeget a kisajátítást kérőnek kell kifizetnie. Az ügyvéd számlázná a tevékenységét, de ezzel kapcsolatban két kérdés merül fel.
1. Ki a vevő, ki felé kell számlázni, ha a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személy nem állapítható meg?
2. Mi a számla teljesítési napja? A végzés kelte? Vagy annak kézhezvétele? Vagy a végzés véglegessé válása?
1. Ki a vevő, ki felé kell számlázni, ha a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személy nem állapítható meg?
2. Mi a számla teljesítési napja? A végzés kelte? Vagy annak kézhezvétele? Vagy a végzés véglegessé válása?
2. cikk / 4 Munkaerő-kölcsönzés szabályozása 2021-ben
Kérdés: A munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos számlázással kapcsolatban merültek fel az alábbi kérdéseim:
1. Amennyiben a számla folyamatos teljesítésű, és 2020. évi időszakot számlázok ki 2021. évben, a számla fordított vagy egyenes adózású? (Nem építőipari ágazathoz kapcsolódik.)
2. Amennyiben egy 2020. évre vonatkozó folyamatos teljesítésű számlát helyesbítek, ahol az eredeti számlát fordított adózással állítottuk ki (2020. 12. hónap az eredeti számla kelte), akkor fordított vagy egyenes adózással kell kiállítani a helyesbítő számlát? Ebben az esetben mi a számla teljesítési időpontja?
1. Amennyiben a számla folyamatos teljesítésű, és 2020. évi időszakot számlázok ki 2021. évben, a számla fordított vagy egyenes adózású? (Nem építőipari ágazathoz kapcsolódik.)
2. Amennyiben egy 2020. évre vonatkozó folyamatos teljesítésű számlát helyesbítek, ahol az eredeti számlát fordított adózással állítottuk ki (2020. 12. hónap az eredeti számla kelte), akkor fordított vagy egyenes adózással kell kiállítani a helyesbítő számlát? Ebben az esetben mi a számla teljesítési időpontja?
3. cikk / 4 Kirendelés
Kérdés: A korábbi Munka Törvénykönyve fogalomhasználata szerint az új Mt.-ben a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás címen jelenik meg. Ma is csak kapcsolt vállalkozások élhetnek a kirendelés gyakorlatával? A kirendeléssel kapcsolatos költségeket kell-e, lehet-e számlázni, átterhelni a fogadó cégre? Melyek lehetnek ezek a költségek?
4. cikk / 4 Munkavállalók átvétele – számlázás
Kérdés: "A" vállalkozás munkajogi jogutódlással átveszi "B" társaság munkavállalóit a hónap első napjával. Adminisztrációs hibák miatt az átvétel csak a hónap 15. napjával történik meg. "A" és "B" vállalkozás megállapodtak abban, hogy a hónap első felére eső munkabért és annak járulékait, amelyek "A" vállalkozásnál merültek fel, "B" társaság megtéríti. Kell-e számláznia "A" vállalkozásnak "B" társaság felé? Ha igen, akkor az áfát fel kell-e számítani? Ha kell számlázni, a számlán milyen jogcím szerepeljen?