Részvénycsomag részbeni értékesítése

Kérdés: Ügyfelünk 2003-ban megvette egy zrt. 50%-át, és 2022-ben megvásárolta ugyanannak a zrt.-nek a másik 50%-át. A két tranzakció nem ugyanolyan áron zajlott. 2024-ben a korábban megszerzett tulajdonrész 40%-a értékesítésre került. Az adásvételi szerződésben konkrétan megadott részvénysorszámok szerepelnek (a részvények nyomtatva vannak, sorszámmal), és ott meg van adva, hogy mely sorszámú részvények az adásvétel tárgyai. Konkrétan a 2022-es év sorszámai kerültek értékesítésre. A számviteli politika szerint a társaság átlagáron tartja nyilván az értékpapírokat (pl. tőzsdei részvények esetén). A leírt esetben hogyan történik a 2024-ben értékesített 40%-os üzletrész kivezetése a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] ...nem üzletrészt) kell a könyvekből kivezetni.Amikor 2003-ban megvette a zrt. részvényeinek 50%-át, akkor azokat a vételáron kellett a 17. számlacsoportban nyilvántartásba vennie, rögzítve azt is legalább az analitikus nyilvántartásban, hogy hány darab részvényről van szó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Mikrogazdálkodói beszámolónál az árfolyam használata

Kérdés: A 398/2012. Korm. rendelet alábbi előírásának értelmezéséhez kérem segítségüket. "A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel, illetve ha ez nem lehetséges, akkor átlagárfolyamon." Ezek szerint a csökkenés nem könyvelhető a FIFO módszer alapján? Ha a vevő kiegyenlítését a bankból a vevő könyv szerinti értéken kell könyvelni, akkor a bankszámlán keletkezik árfolyam-differencia? A bankköltséget is napi árfolyamon kell könyvelni? Eddig a vevőn napi árfolyamon könyveltem, és a vevőn volt árfolyam-különbözet, a szállító kiegyenlítését pedig könyv szerinti értéken, a bankból FIFO módszerrel könyveltem.
Részlet a válaszából: […] ...szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség (részbeni vagy teljes) csökkenését ezekről a számlákról könyv szerinti értéken kell kivezetni. Így egyértelmű, hogy ezeken a számlákon – az eddigi, a kérdésben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Devizaárfolyam megváltoztatása

Kérdés: Társaságunk számviteli politikája szerint 2010. 12. 31-ig a devizás tételeknél a számlavezető pénzintézet kereskedelmi középárfolyamát alkalmazta. A számviteli politika 2011. 01. 01-től módosult, az MNB-középárfolyam szerinti értékelésre tértünk át. A 2010. 12. 31-én a számlavezető pénzintézet középárfolyamán nyilvántartott devizaalapú kötelezettségeinket, követeléseinket át kell-e értékelni az MNB-középárfolyamnak megfelelően, vagy csak 2011. év végén történjen meg az átértékelés, és addig a számlavezető pénzintézet közép­árfolyama szerint könyveljünk? Ha az év elején át kell értékelnünk, a különbözet pénzügyi bevételként vagy ráfordításként számolandó el?
Részlet a válaszából: […] ...pénzértékreszóló eszközök (valuta, deviza, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír) és kötelezettségeka helyénvaló fogalmak. A számlavezető pénzintézet által meghirdetettdevizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga (nem középárfolyam), vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Deviza átváltása forintra

Kérdés: Cégünk rendelkezik deviza- és forintbankszámlákkal is. A könyveinket forintban vezetjük. A devizaszámláról a forintszámlára való átvezetéskor a bank a vételi árfolyamot használja. Mi a devizaszámláról történő kifizetések könyvelésekor az átlagárfolyamot használjuk. A fentiek miatt az átvezetési számlánk nem fut ki nullára, mivel a forintszámláról és a devizaszámláról más-más összeg kerül rá. Ha az átvezetéseket a bank által megadott vételi árfolyamon könyveljük, az átlagárfolyam nagymértékben torzul. Mit csinálunk rosszul?
Részlet a válaszából: […] ...a devizabekerülési (az adott esetben a bekerüléskori átlagárfolyamán) árfolyamánszámított forintértéken kell a devizabetétszámláról kivezetni (átvezetni) azátvezetési számlára. A devizáért kapott forintot pedig (a kezelési költséglevonása nélkül) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Átlagár alkalmazása

Kérdés: Vásároltunk 14 db tenyészkant EU-tagországból. A számlán 13 db 1800 euró/db egységáron, 1 db 0 euró/db értéken, ajándékként szerepel. Hogyan kerül könyvelésre, milyen értéken aktiváljuk?
Részlet a válaszából: […] A válasz annak függvényében más és más lehet, hogy atársaság milyen nyilvántartást vezet a tenyészállatokról.Amennyiben egyedi (minden tenyészkanról külön-külön)nyilvántartást vezet, akkor a 13 db tenyészkan egyedi bekerülési értékébe aszállítónak fizetendő 1800...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.