Tenyészállat hízóba állítása

Kérdés: A tenyészállat hízóba történő visszaminősítése esetén szükséges-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni a visszaminősítés miatt, még addig, amíg tárgyi eszköz az állat? Illetve a visszaminősítés kontírozása megfelelő-e úgy, hogy a tenyészállat bruttó értékét kivezetem (tartozik) 511. költségre, majd a korábban elszámolt értékcsökkenést és a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést átvezetem az 511. számla Követel oldalára? Majd a tenyészállat nettó értékén hízóba állítom az állományváltozással szemben? (T 511 – K 151, T 159 – K 511, T 158 – K 511, T 242 – K 581.) Van-e másik módja a tenyészállat hízóba történő visszaminősítésének?
Részlet a válaszából: […] A tenyészállat hízóba állításakor (visszaminősítésekor), amennyiben a könyv szerinti nettó érték magasabb, mint a hízóba állított tenyészállat piaci, forgalmi értéke, a különbözetet az átminősítés előtt közvetlenül terven felüli értékcsökkenésként el kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.
Kapcsolódó címkék:  

Költséghely-költségviselő költségelszámolás: tenyésztésbe állítás

Kérdés: Szövetkezetünknél elsődlegesen költséghely-költségviselő, másodlagosan költségnemkönyvelés van. Saját állományból történő tenyésztésbe állításkor év végén hogyan kell megszüntetni a 792. és 799. főkönyvi számlákat? És mi a helyzet elhullásnál, kényszervágásnál?
Részlet a válaszából: […] ...állításának) elszámolásaelsődlegesen: T 161 – K 792 és T 151 – K 161; másodlagosan: T 598 – K 582; a költséghely-költségviselő számlák zárása összköltségeljárás esetén:T 597 – K 791, T 792 – K 598 és T 794 – K 6-7. a saját előállítású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.
Kapcsolódó címkék: