Magánszemélynek bérleti díj euróban

Kérdés: A bérleti szerződés alapján a bérleti díjat a magánszemély euróban kéri. Az Szja-tv. 6. § (4) bekezdésének a) pontja alapján a teljesítést megelőző hónap 15-én érvényes MNB-árfolyamot alapul véve számolom ki a bérleti díjat és a személyi jövedelemadót, aminek a nettó összege a 471. főkönyvi számlán van. A nettó bérleti díjat az eurószámláról utaljuk. Ennek a könyvelése átlagárfolyamon történik, amelyet a 471. főkönyvre könyvelünk. A két összeg között biztosan lesz árfolyam-különbözet (a 471. főkönyv egyenlege). Ennek a különbözetnek mi lesz a sorsa?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett euró-átlagárfolyamon számított forintértéke: T 454 – K 386;– amennyiben az előbbi könyvelések után az 521., illetve a 454. számlákon egyenleg mutatkozik, akkor a különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve egyéb ráfordításaként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Előre bekért bérleti díj kezelése

Kérdés: A kft. több lakást is bérel magánszemélytől, cégtől azért, hogy további bérbeadás valósuljon meg. A bérbeadásra nem választotta az áfát. Ha a lakást magánszemélytől bérli, és – szerződés alapján – 36 hónap bérleti díjat előre kifizet, akkor a kifizetés időpontjában von és fizet adót? Ha a lakást cégtől bérli, a főbérlő is bekéri előre a 36 hónapot, akkor a bérleti díjat el kell határolni (a magánszemélytől történő bérlet esetén is)? A bérbe­adással foglalkozó cég is előre beszedi a bérleti díjat, a bevételt is el kell határolni? A bérleti díj számlázása esetében mi az áfa szerinti teljesítési időpont?
Részlet a válaszából: […] ...– feltétellel, hogy a lakásbérlő 36 hónap bérleti díját előre fizesse meg. A bérbe adó cégnek 36 hónap bérleti díjat kell számláznia, a bérleti díjat árbevételként kell elszámolnia (T 311 – K 91-92). Mivel a bérbe adott lakások bérbevételéért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Székhelynek minősülő lakhely felújítása

Kérdés: A kft. házaspár tulajdonosainak lakhelye a cég székhelye is egyben. Oktatásszervezéssel, pályázatkészítéssel foglalkoznak. A ház egy részét irodának alakították át, az alkalmazottak odajárnak dolgozni. Az egyik tulajdonos bérleti díjat számláz a használatért. A kft. márciustól egy ingatlant bérel erre a célra, mivel az irodát "kinőtték". Ott minden felmerült költséget elszámolnak. A székhelyen továbbra is maradt az iroda, vezetői központ, raktár. A székhely (a ház) felújítása esedékessé vált. Homlokzatfestés, fűtéskorszerűsítés, kültéridíszburkolat-csere, kazáncsere, bútorcsere, konyhai gépek cseréje, valamint könnyűszerkezetes raktár építése. Elszámolhatók-e ezek a kft.-nél költségként vagy beruházásként, részben vagy egészen? Ha igen, milyen megállapodás, nyilvántartás szükséges hozzá?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, önmagában az a tény, hogy a székhely atulajdonosok lakhelye, nem lehet jogcím a tényleges használattól elérőenfelmerülő költségek, elvégzendő felújítási, beruházási munkák elszámolására.Ebből az következik, hogy elsődlegesen azt kell tisztázni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Beruházás magánszemélytől bérelt bérleményben

Kérdés: Magánszemély üzlethelyiséget ad bérbe egyéni vállalkozónak, aki a gázt szeretné bevezettetni a bérelt ingatlanba. Megállapodnának abban, hogy a beruházás költségei fejében a bérlő nem fizet bérleti díjat. Kérdésem, hogy a bérbeadónak ebben az esetben is ki kell-e állítania a bérleti díjról a számlát és az szja-t is megfizetni, illetve a beruházást a bérbevevőnek vagy a bérbeadónak kell nyilvántartania?
Részlet a válaszából: […] ...– szerződésben, megállapodásbanrögzítendő – kapcsolatból az következik, hogy az egyéni vállalkozónak az áfafelszámításával számláznia kell a beruházás (a gázbevezetés) költségeit (annakaz áfa nélküli értéke az egyéni vállalkozó bevétele lesz),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Épülő ingatlan hasznosításra történő átadása

Kérdés: Magánszemély saját nevére ingatlanberuházást végez. Az építkezés folyamán a magánszemély az üzletek vonatkozásában hasznosítási szerződést köt egy gazdasági társasággal 10 évre. A szerződés alapján a gazdasági társaság megépíti az üzleteket (elvégzi a beruházást). Az így elszámolt költségeket a társaság magára vállalja, amelyet halasztott ráfordításként számol el. A hasznosításra átvett ingatlanrészt a gazdasági társaság bérbe adja, amelyből bevétele lesz, ami fedezetet nyújt az évenként elszámolt halasztott ráfordításra. Az épület a magánszemély nevén van, az ő nevére szól az építési engedély is, illetve a használatbavételi engedély. Elfogadható-e így az ingatlan elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...díjata magánszemélynek;– a társaság tulajdonában lévő épület bérbeadás útjántörténő hasznosítása során elért (kapott, számlázott) árbevétel lesz a fedezetea telek igénybevételéért fizetett bérleti díjnak, továbbá az épület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Hiteltörlesztés reklámmatrica használatával

Kérdés: Egyre több magánszemély autójára tesznek fel reklámmatricákat, melyek "fejében" a magánszemély személyautójára felvett hitel törlesztését átvállalják. Az életben ez úgy történik, hogy a magánszemély szerződést köt egy céggel, melyben vállalja, hogy a reklámmatricát "viseli", továbbá munkanaponként 30 km-t megtesz az autójával. A cég havonta a magánszemélynek (számla ellenében) átutalja a bérleti díjat. A bérleti díjból a kifezető semmit nem von le, a magánszemélyt nyilatkoztatja, hogy a bérleti díj után fizetendő közterheket saját maga rendezni. Ez esetben a kifizetőnek nem lenne kötelessége az szja-t, ehót levonni? Mivel a magánszemélyre hárít át mindent, milyen kötelezettségei vannak a magánszemélynek? Az APEH-nál bejelentkezett. Mikor és milyen közterheket kell megfizetnie a bérbe adó magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] A reklámmatricáért fizetett bevétel a magánszemélyingóvagyontárgy-bérbeadási tevékenységének minősül, és az Szja-tv.-nek azönálló tevékenységből származó jövedelem adózására vonatkozó szabályait kellalkalmazni. A kifizető kötelessége lenne a kifizetői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás bérbeszámítással

Kérdés: A kft. magánszemély tulajdonában lévő raktár- és irodaépületet bérel, határozatlan időtartamú szerződéssel. A bérbeadó hozzájárult, hogy a bérlő kft. a meglévő épületre egy további szintet ráépítsen, de tulajdonjogot nem szerez. A bérlő a beruházás időtartama alatt és az azt követő 10 évig bérleti díjat nem fizet. Ha a bérleti szerződést a bérbeadó felmondja, megfizeti a beruházás jegybanki alapkamattal növelt, meg nem térült költségeit, ha a bérlő mondja fel, a bérbeadó nem fizet. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Mikor jelentkezik a bérbeadónál a vagyonnövekedés? A bérelt ingatlanon végzett beruházás értékcsökkenési leírása kompenzálhatja-e a meg nem fizetett bérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...beruházásként nem számolhatja el, azt úgy kell kimutatnia, mint a bérbeadó megrendelésére végzett munkát, és ennek megfelelően a 2. számlaosztályban kell elszámolnia. Amikor az emeletráépítés befejeződik, akkor a bérlő kft. legalább a bekerülési költségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Tehergépkocsi-lízing számviteli és áfaelszámolása

Kérdés: Egy kft. lízingel egy tehergépkocsit, az áfa nélküli számla értéke: 3 950 000 Ft. A számla így készült el. Részszámlákban van kamatrész, tőkerész és áfarész. Részszámlák alapján vissza lehet-e igényelni az áfát, vagy csak a maradványérték után? Értékcsökkenést lehet-e elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazásában bérleti szolgáltatás igénybevételének minősül [áfatörvény 16. §-ának (6) bekezdése], s az egyes részszámlákban szereplő áfa az általános szabályok szerint levonható (az adónak mindig csak a tőketörlesztő rész képezi az alapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.