Bevallás ellenőrzése megsemmisült könyvelési anyag esetén

Kérdés: Egy vállalkozás (szállodai szolgáltatás) adott évi könyvelési anyaga megsemmisült. Eredeti állapotában kizárólag a számlatömbben maradó tőpéldányok állnak rendelkezésre. A pénztárgépszalagok, a készpénzes kéziszámlák (a tőpéldányok kivételével), valamint a készpénzes, átutalásos költségszámlák megsemmisültek. A könyvelőprogramból előállított főkönyvi karton és főkönyvi kivonat rendelkezésre áll. A hiányzó bizonylatok pótlása nem történt meg. Kizárólag a főkönyvi kivonat alapján elfogadható-e az iparűzési adó alapjának, az iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek összegének a megállapítása (a főkönyv és a bevallás adatai nem egyeznek)? Véleményünk szerint ez esetben a bizonylatmegőrzés szabályainak megsértése miatt mulasztási bírság kiszabásának van helye.
Részlet a válaszából: […] ...az adóellenőrzése során legalább szúrópróbaszerűen vizsgálnia kell a nyilvántartásokba való bejegyzések bizonylatait (tipikusan a számlákat), azok hitelességét is. A konkrét esetben a bizonylatok nagy része megsemmisült, ugyanakkor a könyvelési adatok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Áram-felülvizsgálati szolgáltatás

Kérdés: A kft. igénybe vett egy áram-felülvizsgálati szolgáltatást, amelynek keretében megállapították, hogy az áramszolgáltató magasabb díjakat számított fel az indokoltnál. Ezért a szolgáltató 2012. januártól kezdődően 2014. április hóig minden egyes hónapra kiállított egy-egy helyesbítő számlát. A számla kelte: 2014. 05. 12. A helyesbítések okozta áramköltség-csökkenést számvitelileg melyik üzleti év(ek)hez kell hozzárendelni? Ha az összemérés elvből indulok ki, akkor az elszámolási időszakokhoz. Ez viszont azt jelenti, hogy 2014-ben kell könyvelni a 2012., a 2013. éveket érintő számlákat is? Emiatt önrevíziózni kell ezen évek társasági adóját, helyi iparűzési adóját is? Nincs valamilyen lehetőség – a speciális helyzetre tekintettel –, hogy minden számlát 2014. évre könyveljünk? Mint az áfánál, az adóalap csökkenése miatt nem kell az áfabevallást önrevíziózni.
Részlet a válaszából: […] ...korábban (évekkel ezelőtt) megtörtént volna, akkor minden hónapban (az érintett években) kisebb összegű lett volna az áramszolgáltató számlájában felszámított díj, és ebből következően a társaságnál elszámolt áramdíj, áramköltség. Így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Anyagköltségnek minősül-e a víz-, gáz-, az áramdíj?

Kérdés: Szeretnék választ kapni arra, mondhatja-e az önkormányzat azt, hogy nem ismeri el anyagköltségként a víz-, a gáz-, az áramdíjat? Eddig anyagköltségként számoltuk el. Az önkormányzat azonban az egyik ellenőrzés során arra hivatkozott, hogy a helyiadó-törvényben lévő anyagköltség fogalmának nem felel meg a víz-, a gáz-, az áramdíj.
Részlet a válaszából: […] ...áramot csakeljuttatja a fogyasztóhoz, a szolgáltatás valójában a gáz, az áram értékétmeghaladóan jelenik meg a fogyasztó részére számlázott összegben. A szolgáltatóáltal a fogyasztó felé történő továbbítás során nem változik meg, nem alakultát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Közvetített szolgáltatások

Kérdés: A következő esetekben beszélhetünk-e a közvetített szolgáltatásról? A leírt esetekben teljesülnek-e az Szt.-nek a közvetített szolgáltatásra vonatkozó követelményei?1. Tervező bt. tömbházak, ipari épületek tervezésének részszakaszaihoz, műszaki ellenőrzéséhez felkért másik tervezőt. A felkért tervező munkája közvetített szolgáltatásnak tekinthető?2. A kft. a társasházak üzemeltetését végzi. A lakók árammérő óráit leolvasva, a közüzemi díjat, az áramot továbbszámlázza a lakók felé. Az áramdíj továbbszámlázása tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?3. Egy kft. autószalont nyitott. Az adott márkájú gépkocsik magyarországi forgalmazója megállapodott a szalonnal, hogy a hirdetési költségek 25 százalékát átvállalja, hozzájárul a márka helyi megismeréséhez, a forgalom növeléséhez. Ezért az autószalon a hirdetésekről kapott számlák 25 százalékát közvetített szolgáltatásként számlázta és könyvelte. Helyesen járt el?
Részlet a válaszából: […] ...és az adott márkájú gépkocsik forgalmazója például úgy állapodik meg, hogy a rádióban megjelenő hirdetéseket az autószalon továbbszámlázza tételesen (közvetíti), míg a tv-ben megjelenő hirdetések az autószalont terhelik stb. A hirdetésekről kapott számlák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Külföldi tulajdonos által rendezett tételek elszámolása

Kérdés: A külföldi tulajdonos külföldi cége több éven keresztül – kártyás tankolás keretében – megfizette a belföldi társaság tulajdonában lévő kamionok üzemanyagköltségeit. A költségeket a tulajdonos most átszámláztatta. Ugyanezen társaság termelőgépeit is a külföldi társasággal javíttatta meg. A munkákat ez esetben belföldön végezték. A számlát a külföldi anyacég nevére állították ki, amelyet az kiegyenlített. Ezt is átszámlázták. Mi a költségkénti elszámolás feltétele, s azt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...a felmerüléskor helytelenül nem a belföldi társaság fizette meg, hanem a külföldi tulajdonos külföldi cége. Most ez a cég továbbszámlázza a belföldi társaság külföldön felhasznált üzemanyagának ellenértékét a belföldi társaságra. A belföldi társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

2001. évi nyitómérleg, 2001. évi éves beszámoló bázisadatai

Kérdés: A számviteli törvény változásai miatt hogyan történjen a 2001. évi nyitótételek könyvelése? Milyen rendezőtételeket kell könyvelni? Kell-e rendezőmérleg? Hogyan lehet a 2000. évi mérleg záróadatait, a 2000. évi eredménykimutatás tárgyévi adatait a megváltozott sémának, tartalomnak megfeleltetni?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő záróadataival", a könyvviteli elszámolásokban biztosítható akkor, ha a 2000. év könyvviteli zárlatának adatai (a záró mérlegszámla) alapján szerkesztik meg a 2001. év nyitótételeit, és könyvelik azokat a nyitó mérlegszámlával szemben.A mérlegszámlák 2001...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.

Közvetített szolgáltatás az iparűzési adónál

Kérdés: A 2001. évtől a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor a közvetített szolgáltatások értékével csökkenthető a nettó árbevétel. Milyen kritériumai vannak annak, hogy egy szolgáltatás értéke, mint közvetített szolgáltatás, figyelembe vehető legyen az adóalap megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] ...összegét.A nettó árbevételt csökkentő tényezőként figyelembe vehető közvetített szolgáltatások értékének olyan tartalmi, számlázási, nyilvántartási kritériumai vannak, amelyek a közvetített szolgáltatásokat megkülönböztetik a számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.