Irodakialakítás extra munkái

Kérdés: Társaságunk hosszú távú irodabérleti szerződést kötött (5 év, optimálisan hosszabbítható) egy irodaházzal. Az irodáink kialakításával kapcsolatos extra munkálatok költségét a bérbeadó továbbszámlázná felénk közvetített szolgáltatásként. Ezen extra munkálatok során beépített gépek, berendezések, felszerelések stb. tulajdonjoga nem szállna át a bérbevevőre, marad a bérbeadó tulajdonában. Az átszámlázott összeget a bérlő társaság kimutathatja-e a könyveiben bérelt ingatlanon végzett beruházásként, és a számviteli politikában rögzített 6%-os leírási kulcs alkalmazható-e erre a tételre, függetlenül attól, hogy a bérleti szerződés időtartama csak 5 év? Amennyiben a bérelt ingatlanon végzett beruházásként nem értelmezhető a fenti tranzakció a bérlőnél, akkor milyen egyéb módon számolhatja el azt a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak alapján egyértelmű a válasz: a közvetített szolgáltatásként számlázott extra munkálatok költsége nem tekinthető bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak (nem felel meg a beruházás fogalmának), azt a bérlő társaság a bérbeadótól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Készletek között lévő sertéstelep hasznosítása

Kérdés: A sertéstartást 2008-ban befejeztük. A sertéstelep tárgyi eszközeinek jelentős részét – kocaszállások, hizlaldák épületei, technológiák – átvezettük a készletek közé. A portaépület, kerítés továbbra is a tárgyi eszközök között szerepel, mivel ezeket használjuk, a telepet őrizzük. 2020-ban jelentkezett egy érdeklődő, aki a sertéstelepet megvenné. Elmondása szerint, amíg a vételárat előteremti, bérleti szerződést kötne. Az adásvételi, illetve bérleti szerződés részletei nem ismertek. A bérleti szerződés megkötésekor megvalósul az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése szerinti feltétel ahhoz, hogy a korábban forgóeszközök közé sorolt eszközöket ismételten a tárgyi eszközök közé vezessük? Hogyan történjen ennek a könyvelése? Az eladásnál így már tárgyi eszközt adunk el, ami egyéb bevétel? Esetleg a vételárat meg kell osztanom valahogyan a készletek és a tárgyi eszközök között a nyilvántartott eszközök arányában? Mi a szabályos, törvényszerű megoldás az átsorolás és eladás könyvelésében? A társasági adó és a helyi iparűzési adó jelentősen eltérhet a különböző megoldás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...átsorolásnak az eszközök könyv szerinti értékén kell megtörténnie úgy, hogy először ezen az értéken át kell vezetni a beruházási számlára (T 161 – K 21-22), majd ezt az értéket növelni kell a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzendő munkák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Bérleti szerződés vételi joggal

Kérdés: Vállalkozásunk határozott idejű bérleti szerződést köt ingatlan bérbevételére, melyben a bérbeadó vételi jogot biztosít a bérlet megszűnését követően. Kinek a könyveiben kell nyilvántartani az eszközt a bérlet ideje alatt? Költségként szabad-e könyvelni, vagy az opció miatt eszközként kell a bérbevevőnek már kezdettől fogva nyilvántartania? Földterület esetén van áfa?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó vételi jogot, ellenérték meghatározásával. Ha ilyenben megállapodtak, akkor azt a bérbeadónak az áfa felszámításával számláznia kell, az áfa nélküli értéket árbevételként kell elszámolnia, a bérbevevő pedig az áfa nélküli értéket az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing

Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helyt­álló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
Részlet a válaszából: […] ...végű pénzügyi lízing keretében átadott terméket a lízingbe adó a lízingszerződésben meghatározott eladási (piaci) áron köteles számlázni a lízingelt eszköz átadásakor, a számlázott – áfát nem tartalmazó – ellenértéket– a lízingbe adónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Bérbe vett ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Az önkormányzatoknál ma is gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanra egy projektcég épületberuházást végez, az elvégzett beruházást a beruházó projekt kft. a saját könyveiben, mint idegen ingatlanon végzett beruházást mutatja ki. Az idegen ingatlanon végzett beruházást a könyveiben kimutató cég adhatja bérbe, szedheti a bérlemény hasznát? Az ingatlan tulajdonosánál, a beruházást végzőnél hogyan kell könyvelni az idegen ingatlanon végzett beruházást? Ki és hogyan számolja az értékcsökkenést? A bérbeadásból származó bevételt? A projektcég felszámolásakor az idegen ingatlanon végzett beruházást (épületet) jogosan követelheti az önkormányzat? Jogosan követelheti az ezen épület bérbeadásából származó bevételt az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] ...(megépítteti) az épületet, amelynek a felmerült költségeit – mint minden tárgyi eszköz beszerzésének a költségeit – a beruházás számlán gyűjti és mutatja ki. A rendeltetésszerű használatbavételkor az épületet üzembe helyezi, megállapítja az épület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Lízing vagy bérlet

Kérdés: A nyílt végű lízingelt (bérelt) személygépkocsi havi bérleti díját elszámolom a kötelezettséggel szemben, és év végén értékcsökkenést számolhatok el. Hosszabb bérlet esetén nincs probléma, de vannak olyan szerződések, amelyek 1-2 évig tartanak. Ebben az esetben a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést (20%-ot) időarányosan elszámolom, de mi a teendő a megmaradt gépkocsiértékkel, mivel a szerződés lejárta után a gépkocsit vissza kell adni? Gondot okoz még, hogy az autó átvételekor egy nagyobb összeget kell fizetni. Ezt hogyan számoljam el?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a kamatot], az esetleges maradványértéket;– a lízingelt eszköz átadásakor a lízingelt eszköz piaci értékét számlázni kell, zárt végű pénzügyi lízing esetén áfával, nyílt végű pénzügyi lízing esetén áfa nélkül, annak függvényében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Kistehergépjármű-vásárlás magáncélra is

Kérdés: A kft. ügyvezetője kistehergépjárművet vásárolna, amelyet magáncélra is használna. Milyen számviteli, adózási, adminisztrációs feladatot vonna ez maga után a vállalkozásnál, illetve a magánszemélynél?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíteni kell, az adóhatósághoz be kell jelenteni. A kft.-nek a bérleti díjat az ügyvezető felé – az áfa felszámításával – számláznia kell.A kft. a gépjárművet azonban csak akkor adhatja bérbe az ügyvezetőnek, ha az ügyvezető valamilyen formában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon

Kérdés: Meglévő raktárépületből ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon. Az elvégzett munka 60 százaléka a tulajdonos felé – megállapodás alapján – kiszámlázásra került. Ez az összeg a havonta számlázott és fizetendő bérleti díjba beszámításra kerül. Hogyan kell elszámolni az üzem kialakításának költségeit? Hogyan kell elszámolni a meg nem térült 40, illetve a kiszámlázott 60 százalék értékű munkákat?
Részlet a válaszából: […] ...ipari üzemmétörténő átalakítás költségeinek 60 százalékát átvállalja, akkor az átvállaltösszeget a bérlőnek a bérbeadó felé számláznia kell (beruházás értékesítése: T311 – K 961, 467 és T 861 – K 161), a bérbeadónak pedig a felé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...lízingelt tárgyi eszközt a rendeltetésszerű használatbavételkor – az általános előírások szerint – köteles aktiválni azon a számlázott értéken, amely az adott eszköznek az átadáskori piaci értéke, és ennek megfelelő összegben kimutatja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.