Érvénytelenített üzletrész-értékesítés

Kérdés: A kft. 2016-ban értékesítette a visszavásárolt üzletrészt a könyv szerinti érték 10 százalékáért. Az adásvételi szerződést az egyik tulajdonos megtámadta és pert indított. Az elsőfokú bíróság kimondta az adásvételi szerződés érvénytelenségét, amelyet a másodfokon eljáró bíróság 2020 októberében helybenhagyott, és az eredeti állapot visszaállítására kötelezte a vevőt és az eladót. Hogyan és mikor kell könyvelni az eredeti állapot helyreállítását, annak figyelembevételével, hogy a Cégbíróság az eredeti állapotot csak 2020-ban tudja helyreállítani?
Részlet a válaszából: […] ...a visszafizetett eladási ár (10%): T 9721 – K 366 és T 366 – K 384;– az árfolyam-különbözethez össze kell vezetni a 8711. és a 9721. számlákat: T 8711 – K 9721, az egyenleg 90, amely negatív árfolyamveszteség, az eredménykimutatásban árfolyamnyereségként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Eredeti állapot helyreállítása

Kérdés: Az építőipari cég 2009-ben értékesített egy saját előállítású társasházi lakóingatlant, eladási ára 13 M Ft+20% áfa volt, előállítási költsége 10 982 E Ft+1587 E Ft telekérték. A vevő hibás teljesítés miatt 2011-ben pert indított, amelyet 2016-ban jogerősen megnyert, és a bíróság ítélete alapján a felek megállapodtak az eredeti állapot helyreállításában. A földhivatal az eredeti állapot helyreállítását bejegyezte. Hogyan kell ezt a számviteli nyilvántartásokban rögzíteni? Miként kell elszámolni az ügylet áfatartalmát és társasági adó hatását? Ha nem igényelhető vissza az áfa, hogyan kell a számviteli nyilvántartásokban elszámolni? Az elszámolásnak milyen hatása lesz a 2016. évi társasági adóra?
Részlet a válaszából: […] ...történt értékesítést 2016-ban, az eredeti állapot helyreállításának földhivatali bejegyzése időpontjával sztornírozni kell. A számlával egy tekintet alá eső okiratot, a helyesbítő számlát az eredeti számlára utalással, az eredeti számlán lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Idegen ingatlanon végzett beruházás kivezetése

Kérdés: A kft. a tag saját házánál raktárrészt és egy cukrászüzemet alakított ki. Ezt idegen ingatlanon végzett beruházásként vették fel az eszközök közé. Két éve azonban ez a tevékenység megszűnt, így az ingatlanrészek funkciójukat elvesztették. Az előző könyvelő az utóbbi két évben nem számolt el értékcsökkenést. Szerintünk ez nem helyes. Ki kellett volna vezetni az eszközök közül? De hová? Hiszen mint készlet csempézett falból, egy-két kialakított vízcsapból, vezetékből, esetleg jobb minőségű bejárati ajtóból áll, és így nem értékesíthető. Bontsák ki, mert az a cégé? Vagy számlázni kellene a magánszemély felé azt a részt, ami hasznosítható? A raktár már 1998-ban elkészült, még 170 ezer forinton tartják nyilván. A cukrászat 205 ezres beruházás, a nettó értéke 177 ezer forint. Kérem segítsenek!
Részlet a válaszából: […] ...kell a könyvekből kivezetni.A másik megoldás az, hogy a tag háza értékének a beruházásmiatti növekedését a magánszemély felé számlázzák az ingatlanértékesítésszabályai szerint, legalább a kft.-nél kimutatott könyv szerinti értéken. (Atag ingatlanának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás értékcsökkenése

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosától épületet bérel, amelyen értéknövelő felújítási munkákat végez el. Egyes könyvelői vélemények szerint az értéknövelő felújítás értékét a felújítás befejezésekor a bérbe adó magánszemély felé ki kell számlázni, más vélemények szerint csak a bérleti jogviszony felmondásakor. Van olyan vélemény is, hogy ez esetben a kft. nem számolhat el értékcsökkenést, csak akkor, ha a bérelt ingatlanon olyan épületet épít, amely később a kft. tulajdona lesz.
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdésének 7., 8. pontja szerinti beruházást, felújítást] végez, annak értékét a felmerüléskor a beruházás (felújítás) számlán, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor az épületek között a bérlőnek – mint bérbe vett épületen végzett beruházást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.