Ázsióval történt tőkeemelés könyvelése

Kérdés: A kft. tulajdonosa ázsiós tőkeemelésről határozott 2022. 12. 19-én. 100 E Ft-tal emelte meg a jegyzett tőkét, amit még decemberben be is fizetett, és mellé 175 M Ft követelést apportált tőketartalékként. A cégbíróság a jegyzett tőke növekedését 2023. 01. 02-án jegyezte be, a változás időpontjaként 2022. 12. 19-ét jelölte meg a tőkeemelési taggyűlési határozat dátumával összhangban. Követelés tőketartalékba helyezése (apportja) esetében milyen dokumentummal lehet igazolni az eszköz átvételét, annak időpontját? Melyik évre kell könyvelni a jegyzett tőke és a tőketartalék változását?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az adott követelést X. kft.-be (konkrét kft.-be) apportálta, ezért az adós az ellenértéket a fizetési határidőn belül az X. kft. számlájára utalja át. Az apportáló tulajdonos szólítsa fel az adóst, hogy igazolja vissza az előbbieket, azaz azt, hogy nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...a cégbejegyzést követően: T 171-172 – K 366;– az egyéb bevételként kimutatásra kerülő érték: T 9642 – K 8642 (a két számlán lévő összegek különbözete, az adott esetben egyértelműen egyéb bevétel, adózás előtti nyereség).Az alapító kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Tulajdonosi kölcsön apportálásával tőketartalékba helyezés

Kérdés: A kft. a jelentős összegű anyavállalati kölcsön miatt alultőkésítés címén még társasági adót is fizet. A feltőkésítés során célszerű lenne olyan nagyságú saját tőkét kialakítani (kb. 3000 millió Ft összegben), ami kiküszöbölné az adófizetést. A tulajdonosi kölcsön apportjával végre lehetne hajtani a tőkeemelést úgy, hogy a jegyzett tőke és tőketartalék aránya 10:2990 legyen? Milyen adó- és illetékterhe van az apportnak? Lehet csak a tőketartalékot növelni a tulajdonosi kölcsönből?
Részlet a válaszából: […] ...(T 4792 – K 412).A tőkeemelés befejezését követően a társaságnak a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás miatt a 3654. számlán önmagával szemben lesz követelése. Ezáltal azonban a tulajdonosi kölcsön miatt a kft.-nek a tulajdonossal szembeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Tőkeemelés nem pénzbeli hozzájárulással – könyvelés

Kérdés: A társaság a Gt. 13. §-a (2) bekezdése alapján egy másik társaság részére nyújtott kölcsönből származó követelésével nem pénzbeli hozzájárulásként tőkeemelést hajtott végre. A nem pénzbeli hozzájárulással egyrészt a jegyzett tőke, másrészt a tőketartalék növekedését határozták el a tulajdonosok. Hogyan kell könyvelni a nem pénzbeli hozzájárulással történő tőkeemelést az apportáló tulajdonosnál, illetve az apportot kapó társaságnál, tekintettel a jegyzett tőkére, a tőketartalékra?
Részlet a válaszából: […] ...összegében meghatározott és ténylegesen rendelkezésre is bocsátott tőketartalék-növekedést (T 4792 – K 412), ezt követően a 4792. számlának nem lehet egyenlege.Ha a kölcsönt nyújtó társaság a kölcsönt igénybe vevő társaságnál emel tőkét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Tagi kölcsönből tőkeemelés

Kérdés: A tagi kölcsönből származó követelésnek nem pénzbeli hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátását a Gt. nem zárja ki. A tagi kölcsön apportálásának számviteli elszámolásában kérem a segítségüket. Hogyan lehet könyvelni? A tagi kölcsön milyen módon válik apportálhatóvá?
Részlet a válaszából: […] ...azt mint a tulajdonossal szembeni kötelezettséget kell kimutatni. Célszerű erre az alapítókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek számlát használni. A tagi követelés átvételének könyvelése: T 3654 – K 4792.Az Szt. 35. §-ának (4) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Veszteséges kft. vagyonvesztésének rendezése

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. Hosszabb ideje veszteséges. A jegyzett tőke 3 M Ft, az eredménytartalék -(mínusz) 16 M Ft. A tagok eddig 12 M Ft tagi kölcsönt fektettek be a társaságba. Járható út-e, hogy a tagi kölcsönt a társaság taggyűlési döntéssel apportként beviszi: 0,5 M Ft-ot a jegyzett tőkébe, 11,5 M Ft-ot a tőketartalékba? A megmaradt 4,5 M Ft tőkevesztést tagi kölcsönként vinnénk be a tőketartalékba. A társaságnak van 5 M Ft összegű kölcsöntartozása egy kft. felé. Megoldást jelentene-e, ha ez az összeg apportként lenne a társaságba bevonva? Van-e jobb megoldás? A jegyzett tőke leszállítását, majd felemelését valószínűleg két lépésben kellene elvégezni.
Részlet a válaszából: […] ...önmagával szemben lesz követelése. Ezáltal azonban a tagi kölcsön miatt a társaságnak a tulajdonossal szembeni kötelezettsége (a 451. számlán) is a társasággal szembeni kötelezettséggé válik. Mivel ugyanazon összegben van a társaságnak önmagával szemben követelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Jegyzett tőke tagok által nyújtott kölcsönből

Kérdés: A kft. többévi veszteséges működés után megszüntette összes tevékenységét, és szeretné a negatív saját tőkét apport bevitelével rendezni. A veszteséget a tagok által nyújtott kölcsön fedezte. Az egyik tulajdonos végleg lemondana az általa nyújtott kölcsönről, és hozzájárulna ahhoz, hogy azt apportként a saját tőke rendezésére fordítsák. Lehet-e az apa és a tagok által nyújtott kölcsönökkel a jegyzett tőkét minimálisan, a tőketartalékot jelentősen megnövelve a negatív saját tőkét rendezni? Kell-e az apa által nyújtott, majd elengedett, és apportként bevitt kölcsön után illetéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...növelésére kell fordítani. (Részletesen a Számviteli Levelek 168. számában, a 3519. kérdésre adott válaszban a kapcsolódó számlaösszefüggéseket is bemutattuk!).Az előbbiekben leírt, tagi kölcsönből történő tőkeemelésnél csak a cégbírósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Tőkeemelés késztermékapporttal

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi gazdasági társaságban kíván tulajdonjogot szerezni tőkeemeléssel. A tőkeemelést késztermék apportálásával biztosítják. A megállapodásuk szerint az apportként kezelt késztermékeket egy éven belül kell kiszállítani, külön ütemezés szerint. Az apportálás alapelszámolása: T 17 – K 981 és T 881 – K 26. Itt előbb lesz a bejegyzés, mint az apport rendelkezésre bocsátása. A cégbejegyzéssel egyidejűleg hogyan kell könyvelni? Mikor lehet a 881. számlán elszámolni, ha nem történik meg egy tételben az átadás? Mikor keletkezik az áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A külföldi gazdasági társaságban történő tőkeemelés eseténis a gazdasági társaság létesítő okiratában, ahhoz kapcsolódó taggyűlési (ezzelegy tekintet alá eső) határozatban rögzíteni kell – többek között – a magyartársaság által emelni kívánt jegyzett tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Részvénytársaságnál tőkeemelés ingatlanapporttal

Kérdés: A részvénytársaság saját tőkéje a kritikus értékre lecsökkent. Kapcsolt vállalkozása (kft.) ingatlanapporttal emelne tőkét. Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik 2011-ben a két társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...(az ingatlant) a zrt.-nél aközgyűlés által elfogadott értéken kell az eszközök növekedéseként a jegyzett,de még be nem fizetett tőke számlával szemben könyvelni (T 16 – K 332), majd acégbejegyzés időpontjával a névértéknek megfelelő hányadát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Szolárium üzemeltetésével kapcsolatos költségek

Kérdés: A kft. szoláriumot üzemeltet (alanyi mentesen). Egyéni vállalkozásként indokolt, de az egyéni vállalkozó mégis kft.-t alapított. A szolárium üzemeltetéséhez az áramszolgáltatónál teljesítménynövelést kellett kérni. A tag nevére kiállított fejlesztési hozzájárulás hogyan számolható el a kft.-nél? Kértük az átírást, de az eddig még nem történt meg. A közel 700 ezer forintnyi összegű hozzájárulást a magánszemély eladhatja? A tevékenység bérelt ingatlanban folyik. A fejlesztések miatt villanyszerelési munkák is adódtak, közel 100 ezer forint összegben. Ez karbantartás, vagy idegen ingatlanon végzett felújítás? A gépek használtak, amelyekhez új csöveket, izzókat kellett venni. Ez karbantartás vagy beruházás? Gépekre nem tudom elosztani a 600 ezer forintos számlát, amelyben sok-sok cső, gyújtópatron van felsorolva.
Részlet a válaszából: […] ...afejlesztési hozzájárulásként a magánszemély által befizetett összeget a kft.befizetéseként kezeli (a magánszemély nevére szóló számlát sztornírozza, és akft. nevére új számlát állít ki), akkor a magánszemélynek tőkeemelés keretébenkell a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.
1
2