4 talált cikk az adatszolgáltatás , ellenőrzés , számlarend kifejezésre

Kérdés: 1. A 2021. 01. 01-től érvénybe lépő – a NAV Online adatszolgáltatás felületéül szolgáló – 3.0-s verzió milyen lényegi, új elemeket fog tartalmazni a most beküldendő számlaadatokhoz képest? Szeretném, ha kitérnének a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó változásokra.
2. 2021. 01. 01-től az uniós és exportkiszállítások számlái is az Online adatszolgáltatás alá fognak tartozni. Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy amennyiben a számláinkon a vevőadatokon kívül – külön "cellában" – a szállításicím-adatok is szerepelnek, a CMR-rel összhangban, akkor erre a szállítási címre vonatkozóan milyen ellenőrzés fog történni? A szállítási cím és a vevő kapcsolata többféle lehet:
- a szállítási cím a vevőm saját raktára – a vevő székhelyével azonos országban;
- a szállítási cím a vevőm által bérelt raktár – szintén azonos országban;
- a szállítási cím egy logisztikai cég raktára – akár eltérő országban;
- a szállítási cím a vevőm vevője – egy harmadik EU-s országban (háromszögügylet).
A szállítási címeknél milyen adószámot kell feltüntetnem a különféle esetekben? A háromszögügyletnél biztosan a vevőm vevőjének az adószámára van szükség. A logisztikai cégnél n0em minden esetben áll rendelkezésemre az adószám. Ekkor lehet adószám nélkül a szállítási cím? Vagy lehet a vevő adószáma? A vevő saját raktáránál – és bérelt raktár esetében – a vevő adószáma kell, hogy szerepeljen a szállítási címnél is? Vagy lehet ez adószám nélkül is?

Kérdés: Az Áfa-tv. 178. § (1a) bekezdésének megfelelően a nyugtaadási, valamint számlaadási kötelezettségét is online pénztárgéppel teljesíti az adó-alany, és így a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adózó rendszeresen adatot szolgáltat a NAV-nak. Ebben az esetben a pénztárgéppel kibocsátott számlákra nem vonatkozik a 2020. július 1-jétől alkalmazandó online számla-adatszolgáltatás, vagyis a pénztárgéppel kibocsátott számlákról továbbra is csak a pénztárgép szolgáltat adatot? Melyik törvényi rendelkezés alapozza meg ezt a "mentességet" az online számla-adatszolgáltatás alól?

Kérdés: Az áfatörvény szabályai 2020. július 1-jével megváltoztak. A cég kereskedelemmel foglalkozik, számlázóprogrammal készíti el a számlákat, amelyeket a törvényi előírásnak megfelelően a program továbbít a NAV felé. Előfordult a számlázás során, hogy hibásan lett kiállítva a számla, és rögtön sztornózásra is került, még mielőtt a vevő megkapná, majd készül egy új, helyes számla. Ebben az esetben is minden számláról küldi a program az adatszolgáltatást. Az ügyfélnek (áfaalany) ebben az esetben elegendő-e csak a helyesen kiállított számlát odaadni, vagy mindhárom bizonylatból egy-egy példányt kell átadni?

Kérdés: Magyar székhelyű kft. Németországban fióktelepet létesített, amely Németországban bejegyzett, adószámmal rendelkezik. Hogyan kell a kft.-nek könyvelnie, megjelenítenie a fióktelep gazdasági eseményeit? A bank és pénztári tételeinél milyen árfolyamot kell alkalmaznia? Mi tekinthető a német bizonylatok hiteles fordításaként? Az adóbevallásokat (áfa, szja, tao) hogyan érintik a fióktelep elszámolásai?