Sportegyesület csarnoképítésének áfája

Kérdés: Sportegyesület csarnokot épít. Tárgyi mentes a tevékenységünk, de az ingatlan hasznosítása miatt van áfás is. A csarnok 2020 körül készül el, alapvetően saját hasznosításra épül. Ha aktiváljuk a csarnokot, csak akkor helyezhetjük levonásba az áfát? Mivel saját munka is van benne, emiatt saját rezsis beruházásként megállapítom a bekerülési értéket, és ez alapján fizetem az áfát? Ekkor a teljes áfát levonásba helyezhetem, ha 2 éves számláról van szó? Majd minden évben kiszámolva az adómentes és a nem adómentes arányt, innentől 20 éven át – követve az évre jutó áfarészt – az aránynak megfelelően korrigálom? Mivel kevés áfás bevétel lesz, megoldható, hogy aktiváláskor nem állapítom meg a bekerülési értékre jutó áfát, de semmit nem helyezek levonásba? Vagy csak akkor, ha az önerőt nem tesszük bele? Azért, hogy ne legyen saját rezsis beruházás. Mit tanácsolnak?
Részlet a válaszából: […] ...az "adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha ennek eredményeként tárgyi eszközt állít elő" meghatározása eltér a számviteli előírások szerinti saját vállalkozásban végzett beruházás fogalmától. Leginkább az a beruházás hasonlít hozzá, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Lakás üdülés céljára

Kérdés: Cégünk vásárolt egy lakásként bejegyzett ingatlant a Balaton partján. Az ingatlan 48 m2, összesen másfél szoba. Az ingatlant üdülőként szeretnénk használni, de – szerintünk – nem felel meg a 173/2003. Korm. rendeletben foglaltaknak. Hogyan kell az üdültetés és üzemeltetés költségeit elszámolni? Kinek kell adóznia és mennyit, illetve milyen jogcímen? Az ingatlanba vásárolt eszközök, anyagok áfáját nem igényeltük vissza.
Részlet a válaszából: […] ...költségtömegre a fizetendő áfát fel kell számítani.Az üdülő költségeinek elszámolásával kapcsolatos válasz található a Számviteli Levelek 177. számában a 3718. kérdésre adott válaszban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Tagi kölcsön elengedése helyett más

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?
Részlet a válaszából: […] ...járna, mint a tagi kölcsönelengedése.A kérdésben felvetett harmadik megoldási lehetőségnekviszont nincs jogszabályi alapja. A számviteli törvény előírása szerintkövetelésként csak a bíróság által az üzleti év mérlegfordulónapjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Út- és közműberuházás térítés nélküli átadása

Kérdés: Kérem, hogy a 3474. számú kérdésben leírtakat válaszolják meg az új Áfa-tv. tükrében!
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben hivatkozott válasz a Számviteli Levelek 166.számában került közzétételre. A válaszban utaltunk arra, hogy külön kellkezelni az épített utak, illetve a közművek térítés nélküli átadását.Út esetében a régi Áfa-tv. 7. §-a (3) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Út- és közműberuházás térítés nélküli átadása

Kérdés: Társaságunk ipari parkba elsőnek települt be, és létesített raktározó csarnokot. A beruházás során fizetnünk kellett a vízszolgáltatónak az ipari park tulajdonosán keresztül (továbbszámlázta felénk a közműszolgáltató által igényelt összeget) közműfejlesztési hozzájárulást, kiépítettünk egy 35 kV-os elektromos vezetéket, valamint gázfogadó állomás létesítése is megvalósult. Ezenfelül útépítésre is sor került, egyrészt az ipari park területén belül (a társaságunk ingatlanán kívül), másrészt az ipari parkon kívül közúthoz csatlakozva. A fenti létesítményeket "elvileg" át kell adnunk az érintett szolgáltatóknak. A korábbi Számviteli Levelekben olvasott állásfoglalások alapján (92/2001., 499/2002., 970/2002., 1209/2003., 2486/2006.) és véleményünk szerint ezeket a létesítményeket térítés nélkül ugyan, de áfásan ki kell számlázni. Ezzel szemben az áramszolgáltató kifogásolja eljárásunkat, arra való hivatkozással (1999/172. APEH-iránymutatás), hogy társaságunk nem igényelheti vissza az áfát, ezért nem is kell azt kiszámlázni. Kérem szíves véleményüket arról, hogy a 2006. évi jogszabályi keretek között, az egyes közművek esetében külön-külön mi a követendő eljárás számviteli szempontból és áfa szempontjából (pl. áfa levonható, nem levonható), az átadást hogyan bizonylatoljuk (számla, megállapodás, egyéb)? A bizonylaton milyen értékek szerepelhetnek?
Részlet a válaszából: […] Az adott esetben követendő eljáráshoz a 2001/20. Adózásikérdés ad iránymutatást. Ennek megfelelően külön kell kezelni az épített utak,illetve közművek átadását. Út esetében szóba jöhet az Áfa-tv. 7. §-ának (3) bekezdésee) pontjának előírása, feltéve hogy az út...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.

Forgalmiköltség-eljárás – költségek átvezetése a 8. számlaosztályba

Kérdés: Forgalmiköltség-eljárással készülő eredménykimutatásnál mely számlákra kell átvezetni az 5. számlaosztályból a költségeket, illetve a saját termelésű készletek állományváltozását, és milyen időközönként kell ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...költségek, ráfordítások elszámolásával a Számviteli Levelek 1. számában a 17. kérdésre adott válaszban már foglalkoztunk. Más kérdésekre (például: 8. szám 144. kérdés) válaszolva szóltunk az 5. számlaosztályban való könyvelésről, az eladott áruk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.