11 talált cikk az étel (áfa) , foglaló , számvitel kifejezésre

Kérdés: Társaságunknak lehetősége nyílik bérelt ingatlannal kapcsolatos beruházás során keletkezett tételeket kiszámlázni a bérbeadó felé kiépítési hozzájárulás terhére. Az így befogadott számlákat (amelyeket cégünk befogad a beruházás kapcsán, és később továbbterhelésre kerülnek) beruházásra vagy közvetített szolgáltatásra kell könyvelnünk?

Kérdés: Az általunk könyvelt vállalkozás (többek között) szoftverlicencek adásvételével foglalkozik. A munkánk során azonban egyre többféle licencezési konstrukcióval találkozunk, és ezek helyes számviteli elszámolását szeretnénk egyeztetni. A kérdésfeltevés mindegyik esetben az adásvételnek a viszonteladó cég könyveiben történő elszámolására vonatkozik. Időbeli korlátozás nélküli licenc (örökös szoftverhasználati jogosultság) adásvétele esetén jól gondoljuk-e, hogy termékértékesítésként kezelendő, és a nettó eladási ár a tárgyév nettó árbevétele, a nettó beszerzési érték pedig a tárgyév elábéjeként könyvelendő? Időben korlátozott szoftverhasználati jogosultság (egyre gyakrabban szoftver- vagy licencbérlet elnevezéssel) esetén, amikor a határozott idő lejárta után a végfelhasználó nem jogosult a szoftvert tovább használni, közvetített szolgáltatásról van szó, ezáltal – amennyiben a szoftverhasználati jogosultság időtartama több üzleti évet érint, mivel a vevő több évet fizet ki előre – jól gondoljuk-e, hogy a viszonteladónak a nettó árbevételt is és a nettó beszerzési értéket is (amely lehet igénybe vett szolgáltatás vagy közvetített szolgáltatás) az érintett üzleti évek között el kell határolnia? Hogyan kezelendő a fenti két licenctípushoz jellemzően hozzákapcsolt szoftverkövetés elnevezésű szolgáltatás, amely arra jogosítja fel a végfelhasználót, hogy a megvásárolt szoftverkövetés időtartama alatt hozzáférhet a licencekhez kapcsolódó frissítésekhez és bizonyos támogatási szolgáltatásokhoz, amelyeket a licenc kibocsátója/jogtulajdonosa nyújt? A szoftverkövetést a viszonteladó cég a licencekkel együtt megvásárolja, és továbbértékesíti. Jól gondoljuk-e, hogy a fenti szoftverkövetés minden esetben szolgáltatásnak minősül, így amennyiben az több évet érint (a vevő több üzleti évre vonatkozóan megvásárolta), mind a szoftverkövetéshez kapcsolódó nettó árbevételt, mind a nettó beszerzési költséget az érintett üzleti évek között el kell határolni? Természetesen, amennyiben a viszonteladó cég bármiféle szolgáltatást nyújt az általa viszontértékesített szoftverekhez kapcsolódóan, ott – több üzleti év érintettsége esetén – a kiszámlázott árbevétel az üzleti évek között elhatárolandó.

Kérdés: A cég, amelynek könyvelek, alvállalkozó és pénzforgalmi áfás. A fővállalkozó 3% skontót von le a számlák végösszegéből, ha határidő előtt fizet. Addig az alvállalkozó kimenő számlájának végösszegét könyveljük követelésként: T 311 – K 911, 467. Ha a fővállalkozó határidő előtt teljesít, a számla 97%-át fizeti ki: T 384 – K 311. (Az áfa 97%-a kerül a tételes áfakimutatásba és a bevallásba.) A kifizetés napjával könyveljük a 3%-os skontót: T 8791 – K 311. Könyvelésünk jó? Úgy tudom, hogy a 3% után az áfát nem kell megfizetni.

Kérdés: Társaságunk utazási irodaként működik. 2011. évben barterszerződést kötöttünk egy média­szolgáltatóval reklámtevékenység végzésére. A 2011-2012. évi reklámtevékenységért cserébe utazásszervezési szolgáltatást nyújtunk 2012-ben. A megállapított utazásszervezés részvételi díja egyenlő a marketingszolgáltatás díjával. A médiaszolgáltató folyamatosan végzi a reklámtevékenységet, amelyről – minden teljesítés után – áfával növelt szolgáltatási számlát állít ki. Irodánk a vállalt szolgáltatást 2012 augusztusában teljesíti. A szerződés szerint a számlákon "pénzmozgást nem igényel" megjelölést tüntetünk fel. Az utazási iroda a médiaszolgáltató aktuálisan teljesített és számlázott szolgáltatása értékének megfelelő összegű, árrésáfát tartalmazó előlegszámlát állít ki a médiaszolgáltató részére "pénzügyi teljesítést nem igényel" megjegyzéssel. A marketingszolgáltatóval való folyószámla-egyeztetés során kiderült, hogy ő az előlegszámláinkat nem könyveli. Kérdéseim: A könyvelésben összevezethetem-e az előlegszámlát a reklámszolgáltatás számlájával? Jogosult vagyok-e a marketingszámlák áfájának visszaigénylésére? Helyes-e azon értelmezésünk, hogy bartermegállapodás esetén a médiaszolgáltató számlája utazási irodánknál részvételidíjelőleg-befizetésnek minősül?

Kérdés: Gazdasági társaság által nyújtott termékértékesítést/szolgáltatásnyújtást a számlát befogadó vevő nem ismeri el. A vevő a számlát visszaküldi a kibocsátónak, aki a számlát sztornírozza, egyidejűleg a követelését peresíti. A termékértékesítő, a szolgáltatást nyújtó társaság pernyertessége esetén melyik áfabevallásban kell a bíróság által megítélt teljesítés utáni áfát szerepeltetni? Az eredeti teljesítés szerintiben vagy a bírósági döntés jogerőre emelkedése napja szerinti bevallásban? Szaklapban megjelent szakmai vélemény szerint a vevő pernyertessége esetén a fizetendő adót visszamenőleg a teljesítés időpontját magában foglaló bevallási időszakban kell elszámolni, önellen­őrzésipótlék-fizetési kötelezettséggel!

Kérdés: A kereskedelmi egységek árrésszámításának módszereit szeretném tudni. Mi a választási lehetőség, ha a IV. negyedévben leltározunk a boltokban, és a leltár alapján a megállapított árrés tömege és százaléka rendelkezésünkre áll? Hogyan járunk el helyesen, ha cikkelemes nyilvántartást vezetünk fogyasztási és beszerzési áron? Egyáltalán a számviteli politikában mikor kell ebben a témában dönteni?

Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokba adás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, ill. birtokba adásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d), 55. § (1) és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Áfa-tv. 55. §-ának (2) bekezdését is figyelembe véve Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?

Kérdés: Szeretném, ha a Számviteli Levelekben a használt személygépkocsi, tehergépkocsi beszerzése és a kapcsolódó költségek (benzin, gázolaj, javítás, téligumi-csere), valamint az ezekkel összefüggő áfa könyvelési tételeket ismertetnék. Térjenek ki az elszámolható és nem elszámolható költségekre is.

Kérdés: Magántulajdonú kft.-nél kötelező-e a bejövő és a kimenő iratanyag iktatása? Van-e erre valamilyen kötelezettséget előíró jogszabály? Vagy csak a cég vezetése követelheti meg, hogy egyedileg a cégre kialakított iratkezelési szabályzat szerint kell az iratkezelést, az iktatást elvégezni?

Kérdés: A kereskedelmi egységek pénztárhelyenként naponta zárnak, a pénztárgépből kinyomtatják a pénztárhely összesített adatait, nyitó és záró pénzkészletet, ami a pénztáros elszámoltatását biztosítja, valamint a napi bevétel áfakulcsonkénti kimutatásának dokumentuma. A naponta lekért ellenőrző szalagok végösszegeit áfakulcsok szerinti bontásban naponta kell-e rögzíteni a számvitelben? A kérdés azért merült fel, mert a társaságok eltérő gyakorlatot követnek. Szükséges-e a napi összesítő tételes rögzítése? Ugyanis a napi adatokkal megegyező tartalommal lekérhető a pénztárhelyenkénti havi összesítő, amelyet a napi tételes rögzítés ellenőrzésére használnak. A 2-3 pénztárhellyel működő kereskedelmi egységeknél általában nincs közvetlen kapcsolat a pénztárhelyek és a főkönyvi könyvelés között, ezért különböző gyűjtéseket alkalmaznak.