Társas vállalkozásból kivont jövedelem

Kérdés: A társas vállalkozásból kivont jövedelem (a tagsági viszony megszűnése) szja-köteles és áfaköteles (ha a kivont eszközhöz korábban levonható áfa kapcsolódott). Az áfa a tőkeleszállítás részét képezi-e? Amennyiben igen, úgy szja-alapot képez-e a kilépő tagnál?
Részlet a válaszából: […] ...akkor is, ha a kivont jövedelem fejében tárgyi eszközt, illetve értékpapírt adnak át, azaz az adott eszköz értékesítésére vonatkozó számviteli szabályokat kell alkalmazni.Amennyiben a kivont jövedelem ellenében átadott eszköz beszerzéséhez, importálásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Tőkekivonás személyi jövedelemadója

Kérdés: A jegyzett tőke tőkekivonással történő tőkeleszállítása esetén – az arány megtartásával – csökkenteni szeretnénk a saját tőke részét képező eredménytartalékot is. Az eredménytartalék terhére történő tőkekivonással a Számviteli Levelek 41-42. számában, a 808. kérdésre adott válaszban foglalkoztak már. Az eljárás menete világos, a fizetendő szja-t illetően csupán egy utalás van az Szja-tv. 68. §-ának (2) bekezdésére. Helyes-e ez?
Részlet a válaszából: […] A végleges tőkekivonás adófizetési kötelezettségére az Szja-tv. 68. §-ának (2) bekezdése tartalmaz rendelkezést. Az itt szereplő szabály kimondja, hogy a társas vállalkozás (kivéve az MRP-szervezetet) jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Az eredménytartalék terhére leszállított jegyzett tőke kivonása

Kérdés: A gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, az eredménytartalékba helyezik. A későbbiek során ez az összeg kivonható-e az eredménytartalékból osztalékadó, illetve magánszemély esetében szja-fizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt néhány társaságjogi és számviteli kérdést tisztázni kell, mivel azok befolyásolják az adózási kötelezettséget is.A Gt. 167. §-ának (1), illetve 259. §-ának (1) bekezdése alapján a tőkeleszállításról szóló taggyűlési, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye – irodánál

Kérdés: A számviteli (könyvelési, beszámolókészítési stb.) tevékenységet végző bt. 2001-ben iroda céljára családi házat épített (az önkormányzat csak erre adott engedélyt). A telek a bt. tulajdona, az építkezés költségei is a bt.-nél merültek fel. Az ingatlant kizárólag iroda céljára használják (5 szobából, egy tusolóból és fürdőszobából áll). Kérdés: a mikro- és kisvállalkozás az adózás előtti eredményét a beruházás értékével csökkentheti-e? A kedvezmény igénybevételének feltétele-e a használatbavételi engedély megléte és a tárgyi eszköz üzembe helyezése? A 2001-ben az adózás előtti eredménykorlát miatt igénybe nem vett beruházási érték 2002-re átvihető-e? Helyesen gondoljuk-e, hogy ez az iroda nem minősül üzemkörön kívüli ingatlannak? Ez a kedvezmény hogyan befolyásolja, befolyásolja-e a Tao-tv azon előírását, amely szerint az előző időszakról áthozott veszteség csökkenti a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...előtti eredménynél, és az egyéb módosító tételek után is pozitív lesz (szintén a veszteség levonása előtt) az adóalap.Megjegyzés: számviteli szempontból az üzembe helyezés feltétele, hogy az épület használatbavételi engedélye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Mikro- és kisvállalkozási kedvezmény

Kérdés: Élhet-e a mikro- és kisvállalkozások kedvezményével az az egyszemélyes kft., amely az árbevétel, a mérlegfőösszeg és a létszám alapján megfelel a mikro- és kisvállalkozásra előírt feltételeknek, ha tagja (tulajdonosa) egy luxemburgi cég?
Részlet a válaszából: […] ...összetétele alapján nem minősül nagyvállalkozásnak, a kft.-t megilletik az említett kedvezmények.Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 28. számában – 2002. 02. 14.):A Számviteli Levelek 18. számában a 336. kérdésre adott mikro- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.