Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...is megszűnhet. A kérdésben szereplő időpontban a régi Gt. volt hatályban,így annak az előírásai alapján kell az elszámolást számvitelileg is ésadójogilag is elvégezni. A régi Gt. 95. §-ának (1) bekezdése szerint: a társaságtólmegváló taggal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...a bt.azt nem számolta el, akkor azt önellenőrzés keretében a bt.-nek 1995-igkorrigálnia kell (adózási szempontból csak 5 lezárt évre, számviteliszempontból pedig akár 10 évre vagy annál hosszabb időszakra is). Amennyiben a beltaggal kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Társas vállalkozásból kivont jövedelem

Kérdés: A társas vállalkozásból kivont jövedelem (a tagsági viszony megszűnése) szja-köteles és áfaköteles (ha a kivont eszközhöz korábban levonható áfa kapcsolódott). Az áfa a tőkeleszállítás részét képezi-e? Amennyiben igen, úgy szja-alapot képez-e a kilépő tagnál?
Részlet a válaszából: […] ...akkor is, ha a kivont jövedelem fejében tárgyi eszközt, illetve értékpapírt adnak át, azaz az adott eszköz értékesítésére vonatkozó számviteli szabályokat kell alkalmazni.Amennyiben a kivont jövedelem ellenében átadott eszköz beszerzéséhez, importálásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Kiválás vagy kilépés elszámolása

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaságból 2 fő kiválik. A cég kifizet részükre 1 millió forint törzsbetétet és 3 millió forint törzsbetétre jutó saját tőkét. A jegyzett tőke nem változik, mivel a maradó tagok megemelik törzsbetéteiket. El lehet-e számolni az eredménytartalékkal szemben a kifizetést? Értékpapírként vagy osztalékként adózik?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetni, ha a társaság megszűnésekor jut ahhoz hozzá a magánszemély, akkor pedig az árfolyamnyereség után adózik. (Az átalakulások számvitelével részletesen a Számviteli Levelek 2002. áprilisi különszámában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése alapján a kft. a megvásárolt üzletrészt jogosult a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni. A számviteli előírások szerint a térítés nélkül átadott üzletrészeket – természetes személynek történő átadáskor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

A kamat szja-kötelezettsége

Kérdés: A Számviteli Levelek 32. számában a 626. kérdésre adott válaszban, amely az elengedett kötelezettség elszámolásáról szól, nem esik szó a magánszemély részére elszámolt, de a magánszemélynek meg nem fizetett kamat szja-kötelezettségéről. Véleményem szerint a teljes képhez az Szja-tv. 65. §-ában meghatározott feltételek figyelése is szükséges.
Részlet a válaszából: […] A kamatból származó jövedelem szja-szabályait valóban az Szja-tv. 65. §-a tartalmazza. A szabályok szerint a személyi jövedelemadóban a kamatra vonatkozó rendelkezések azokra a jövedelmekre alkalmazhatók, amelyeket maga a törvény sorol e körbe, elnevezésétől függetlenül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Értékpapír és étkezési utalvány juttatása

Kérdés: A vállalkozás munkavállalóinak természetbeni juttatásként banki értékpapírt (kötvény, befektetési jegy...), illetve étkezési utalványt kíván adni. Az értékpapír és étkezési utalvány természetbeni juttatás vagy a juttatás (értékpapír, étkezési utalvány) tartalmát tekintve jutalom, így a juttatott összeg annak adóvonzatát viseli?
Részlet a válaszából: […] ...témájával a Számviteli Levelek 36. számában a 722. kérdésre adott válaszban is foglalkoztunk. Itt lényegesen kiegészítjük korábbi válaszunkat.Ha a vállalkozás a munkavállalóit értékpapír-juttatásban kívánja részesíteni a társasághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Saját tőke terhére történő tőkeemelés adófizetési kötelezettsége

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli a vállalkozást, ha a jegyzett tőkéjét a tőketartalékból és/vagy az eredménytartalékból emeli meg?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét.A saját tőke terhére történő jegyzett tőke emelésének számviteli feltételei megtartása mellett a Gt. tőkeemelésre vonatkozó előírásaira (közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.