Ökörsütéses rendezvény költségeinek elszámolása, adózása

Kérdés: Vállalkozásunk fennállásának 25. évfordulóján ökörsütést rendezett ügyfelei részére. Milyen költségnek minősül a szóban forgó ökörsütés? Hogyan kell elszámolnia a vállalkozásnak, ha a saját készleteiből is felhasznált bizonyos anyagokat a rendezvény lebonyolításához? Helyesen járt el a rendezvényt szervező cég, amikor 27%-os áfát számított fel a rendezvény lebonyolításáért? Visszaigényelheti-e vállalkozásunk az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...teljesít, és nem tartoznak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába. Ilyenek különösen ...a reprezentáció költségei... Számviteli szempontból tehát az ökörsütés megszervezése személyi jellegű egyéb kifizetés.Az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Kivaalapba tartozó tételek

Kérdés: 2022. január 1-től kivaadózású kft. személyi jellegű kifizetései közül melyek tartoznak a kivaadóalapjába?
Kivaadóalap:
-kifizetett jövedelmek (kivéve nyugdíjas, illetve kiegészítő tevékenységű tagok)
-reprezentációs költségek
-telefonszolgáltatás magáncélú része
-üzleti ajándék
-betegszabadság
Nem kivaadóalap:
-védőital
-orvosi ellátás költsége
-magánszemélynek fizetett bérleti díj
- védőszemüveg
-munkába járás költsége
Részlet a válaszából: […] ...a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti költségtérítés.(Kéziratzárás: 2022. 04. 06.) Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 466. számában – 2022.05.26.)Észrevétel: A 8830. számú kérdésre adott válaszuk véleményem szerint nem megfelelő:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...három helyen (a számviteli törvényben, a személyijövedelemadó-törvényben, a KSH munkaügyi statisztikában) történő szabályozás követelményeinek a számvitel – röviden – csak akkor tud megfelelni, ha az 55. számlacsoport számláinak kijelölésénél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Természetbeni juttatások utáni adókötelezettségek

Kérdés: A 872. kérdésre adott válaszban részletezik a természetbeni juttatás utáni kötelezettségeket. Felfrissítenék, hogy most melyik járuléknak mi az adóalapja? Aktualitását a cégtelefonok 20 százaléka után fizetendő adók adják. Mi után kell fizetni például a munkaadói járulékot? A bérszoftverfejlesztő cég szerint az 54 százalékkal növelt összeg után. Helyes ez?
Részlet a válaszából: […] ...indokolt a Számviteli Levelek 44. számában a 872.kérdésre adott választ felfrissíteni, mivel néhány járulék esetében időközbenaz adó, illetve a járulék alapja megváltozott.Az Szja-tv. 69. §-ának (2) bekezdése szerint a természetbenijuttatás révén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...a bt.azt nem számolta el, akkor azt önellenőrzés keretében a bt.-nek 1995-igkorrigálnia kell (adózási szempontból csak 5 lezárt évre, számviteliszempontból pedig akár 10 évre vagy annál hosszabb időszakra is). Amennyiben a beltaggal kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Előtársaság: reprezentáció bevallási kötelezettsége

Kérdés: A 2001. 08. 17-től érvényes szabályok szerint egy előtársaság milyen határidőre köteles eleget tenni a bejegyzésig terjedő időszakban felmerült adóköteles reprezentáció miatti bevallási kötelezettségének? Melyik időszakot érinti a felmerült adó, szükséges-e annak még az előtársasági időszakra vonatkozó passzív időbeli elhatárolása?
Részlet a válaszából: […] ...a költségvetési kapcsolatokat rendező bevallásában kell bevallania az adóköteles reprezentáció értékét. Ettől függetlenül a számvitelben a passzív időbeli elhatárolás szabálya alapján [az Szt. 44. §-a (1) bekezdésének b) pontja] ezt az adót a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

A reprezentáció közterhei

Kérdés: Számviteli Levelek 1. szám 31. kérdésre adott válasz aktualizálása
Részlet a válaszából: […] A 2001. évi L. törvény módosította a reprezentáció közterheit (társasági adó, személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás és munkaadói járulék). A módosítások 2001. augusztus 17-én léptek hatályba, de az adózó dönthet úgy,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Rendezvények költségeinek közterhei

Kérdés: Számviteli Levelek 9. szám 151. kérdésre adott válasz aktualizálása
Részlet a válaszából: […] A 2001. évi L. törvénnyel módosított Szja-tv. 69. §-a (10) bekezdésének d) pontja meghatározza a reprezentáció fogalmát, mely szerint: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Nem magánszemélynek adott ajándék

Kérdés: Ha az ajándéktárgyat nem magánszemély kapja, hanem társaság, és azt az ajándéktárgyat adó társaság reprezentációs költségként mutatja ki, helyesen jár-e el?
Részlet a válaszából: […] ...ly) pontja alapján. (Az adóalap-csökkentés több adóév alatt teljesül, tekintettel arra, hogy a térítés nélkül kapott eszköz számviteli törvényben meghatározott értékét időben el kell határolni, és azt a költség – tárgyi eszköz esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.