Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség megállapítása miatt az adóhatósághoz be kell nyújtani.(Kéziratzárás: 2022. 03. 03.) Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 462. számában – 2022.03.24.)Észrevétel: Olvasónk a Számviteli Levelek 461. számában megjelent 8800....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Adóhatósági eljárás jogszerűsége

Kérdés: A kft. Németországban végzett munkát, 2016. évben milliárdos árbevételt ért el, majd a német féllel vitába keveredett, amelynek per lett a vége. 2017. évben már nem volt árbevétele a cégnek, a működési költségeket és a perrel kapcsolatos kiadásokat tulajdonosi kölcsönből fedezte. Jelentős összegű veszteség halmozódott fel, és negatív lett a saját tőke. 2017. évben elhunyt a kft. tulajdonosa. A hagyatéki eljárás elhúzódott, az örökösök 2020. évben lettek a kft. tulajdonosai, és intézkedhettek a kft.-vel kapcsolatban. A németországi per megegyezéssel zárult, de a kft. csekély összegű kompenzációt kapott, ami a felhalmozott veszteség kis részét fedezte. Az örökösök 2020. évben a kft. negatív saját tőkéjét a tulajdonosi kölcsön terhére rendezték. A németországi piaci helyzet és a Covid-19-járvány miatt ellehetetlenült a kft. helyzete. Ezért 2020. augusztus 1-jén a végelszámolással történő megszűnés mellett döntött. A NAV ellenőrzést hajtott végre a társaságnál. A NAV szerint a kft. adójogi szempontból nem jogszerűen, nem a törvényes előírásoknak megfelelően járt el a kötelezettség rendezése során, amikor a tagokkal szemben fennálló kötelezettségeit a Ptk. 3:189. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint, tőkeemeléssel rendezte. A társaság valójában a saját tőke emelésének látszatát csak azért alakította ki, hogy a valóságban megtörtént tagi kölcsön elengedéséhez kapcsolódó társaságiadó-fizetési kötelezettséget elkerülje. ASzámviteli Levelek 361. számában a 7228. számú kérdésre adott válaszukban a következőket írják: "A tagikölcsön-követelés elengedése helyett egyszerűbb megoldás a Ptk. 3.99. §-ának (1) bekezdése alapján a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak tekinthető tagikölcsön-követeléssel történő tőkeemelés. Ez esetben azonban a tőkeemelést a végelszámolás megindítása előtt úgy kell végrehajtani, hogy a jegyzett tőke emelése a cégjegyzékbe a cégbíróságon a végelszámolás kezdő időpontját megelőzően bejegyzésre kerüljön." Lehetséges, hogy egy jogszerű eljárást (mint amit Önök is javasolnak) a NAV nem jogszerű joggyakorlássá minősítsen? A Ptk. 3.99. §-a (1) bekezdése alapján indított jegyzett-tőke-emelést és tőketartalék-növelést, ha azt a cégbíróság bejegyezte, megtámadhatja a NAV? Látszat vagy valóság egy cégbírósági eljárás?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat azzal kezdjük, hogy a NAV nevében eljáró revizorok is emberek, akik tévedhetnek. Ezért mindenképpen indokolt fellebbezni, akár a bíróságig is elmenni.A kérdésben a hivatkozott válaszunkat természetesen továbbra is fenntartjuk, mivel az általunk javasoltak a Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Tulajdonosi kölcsön apportálásával tőketartalékba helyezés

Kérdés: A kft. a jelentős összegű anyavállalati kölcsön miatt alultőkésítés címén még társasági adót is fizet. A feltőkésítés során célszerű lenne olyan nagyságú saját tőkét kialakítani (kb. 3000 millió Ft összegben), ami kiküszöbölné az adófizetést. A tulajdonosi kölcsön apportjával végre lehetne hajtani a tőkeemelést úgy, hogy a jegyzett tőke és tőketartalék aránya 10:2990 legyen? Milyen adó- és illetékterhe van az apportnak? Lehet csak a tőketartalékot növelni a tulajdonosi kölcsönből?
Részlet a válaszából: […] ...is megfelel a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással szembeni követelményeknek.A Ptk. nem ismeri a tőketartalékot. A tőketartalék számviteli kategória. Olyan saját tőkeelem, amelyet a tulajdonosok végleges jelleggel az általuk alapított társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Tagi kölcsönből tőkeemelés

Kérdés: A tagi kölcsönből származó követelésnek nem pénzbeli hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátását a Gt. nem zárja ki. A tagi kölcsön apportálásának számviteli elszámolásában kérem a segítségüket. Hogyan lehet könyvelni? A tagi kölcsön milyen módon válik apportálhatóvá?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbeli hozzájárulás lehet az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is. A Gt. hivatkozott előírása nem zárja ki a nem pénzbeli hozzájárulások közül a társaság tulajdonosának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Tagi hitelből jegyzett tőke

Kérdés: "A" kft. jelentős összegű tagi hitellel rendelkezik. A vállalkozás 2008-ban alakult, azóta minden évben veszteséges volt. Az egyik tag szeretné eladni az üzletrészét, de a felgyülemlett tagi hitel ezt akadályozza. Lehet-e tagi hitelből jegyzett tőkét emelni? Szükséges-e könyvvizsgáló az ügylethez? A teljes tagi hitelt fel kell használni a jegyzett tőke emeléséhez? Van adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...a társasági szerződésmódosítása esetén megemelheti a kft. törzstőkéjét (jegyzett tőkéjét). Errőlrészletesen írtunk a Számviteli Levelek 168. számában a 3519. kérdésre adottválaszban.A tagi kölcsön, mint a tag követelése apportálásakor vanarra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.