Mikor kell könyvelni a korábbi évek számláit?

Kérdés: A cég nevére szóló 2019. vagy 2020. évi (készpénzes, utalásos) számla könyvelhető 2022-ben? Rémlik olyan szabály, hogy költségszámla a tárgyévben vagy az azt követő adóévben könyvelhető.
Részlet a válaszából: […] ...bizonylatai­nak (idetartoznak a számlák is) adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Feltételhez kötött 10 százalékos adómérték

Kérdés: Milyen viszonyban áll a 2009. 12. 31-én hatályos Tao-tv. 19. §-ának (3) szakasza szerint alkalmazható kedvezmény ugyanezen paragrafus (5) bekezdésével? Adóhiányra irányuló megállapítás alapja lehet-e, ha az adózó elmulasztja a lekötött tartalékba helyezést? Ha a lekötött tartalékba helyezést az adózó elmulasztja, de azt a soron következő beszámolójában, mint jelentős hibát kimutat, élhet-e az adóhatóság az adókedvezményre vonatkozó adóhiány megállapításával vagy mulasztási bírság kiszabásával?
Részlet a válaszából: […] ...tartalék következő beszámolóban történő kimutatásával a feltétel nem teljesíthető. (Jelentős összegű hiba egyébként csak a számviteli beszámoló önellenőrzésével mutatható ki, és csak ekkor szerepelhet a soron következő beszámolóban).Mindezek alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Késedelmi kamat elengedése

Kérdés: Késedelmes fizetés miatt a vevőnek felszámított és közölt késedelmi kamatot később cégünk üzletpolitikai érdekek miatt elengedi, illetve egy részét a kis összegre való tekintettel nem is közli. Késedelmi kamatot a számviteli törvény alapján csak pénzügyi teljesítéskor kell könyvelni. A kamatelengedés miatt keletkezik-e társaságiadó-növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 2010-től hatályos 8. §-a (1) bekezdésének b)pontja szerint növeli az adózás előtti eredményt a behajthatatlannak nemminősülő, az adóévben elengedett követelés, ha az a jogosult adózómagánszemélynek nem minősülő kapcsolt vállalkozásával szemben áll fenn....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Nonprofit gazdasági társaság adókötelezettsége

Kérdés: A kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. tevékenységei között a város parkolásának az üzemeltetését végzi a polgármesteri hivatal által kötött szerződés alapján. A parkolóórák ürítéséből származó bevételt postára adással telepítik a cég bankszámlájára. A kivetett pótdíjakat a bankszámlára érkezés időpontjával könyvelik. Az előbbit árbevételként, az utóbbit egyéb bevételként, áfa nélkül. A pótdíjat az áfaarányosításnál sem veszik figyelembe. A pótdíjak befizetésére szóló fizetési felszólítást nem könyvelik, csak a befizetéskor. A be nem fizetett pótdíjakat pedig csak akkor, ha jogerős bírósági végzés születik. Helyes ez az eljárás?A tevékenység a tulajdonos önkormányzattal kötött szerződés keretében valósul meg. A társasági adó kiszámításánál alkalmazható-e erre a tevékenységre az adómentesség? A kiemelkedően közhasznú besorolású kft. alanya-e a szakképzési, illetve a rehabilitációs hozzájárulásnak? A rehabilitációs hozzájárulásnál a létszámot egész számra kell kerekíteni, vagy két tizedessel számolható?
Részlet a válaszából: […] ...megérkezésekor). Amennyiben nem naponta történik aparkolóórák ürítése, akkor az áfabevallási időszak és az üzleti év végével aszámviteli politikában szabályozott módon (esetleg arányosítással) kell azadott időszak árbevételét és fizetendő áfáját elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Baleseti táppénz utólagos megfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 2004. évi 93. számában megjelent 1914. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdésem a következő. A baleseti táppénz utólagos megtérítése fizetési meghagyás alapján történik. A fizetési meghagyásban szereplő összeg tekinthető-e a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti olyan jogkövetkezménynek, amely növeli a társasági adó alapját, vagy csak a késedelmi pótlék adóalap-növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] ...E rendelkezés akötelezettséggel nem, csak a jogkövetkezményekkel írja elő az adóalap-növelést.Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 208. számában – 2009.10.29.)Észrevétel: A Számviteli Levelek előfizetői vagyunk, és a kiadvány 2006. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Visszatérés számviteli feladatai (eva)

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. rendelkezései szerint az adózó az egyszerűsített vállalkozói adó alanyaként nem állhat végelszámolás hatálya alatt. Ennek megfelelően a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.