4 talált cikk a csere , bekerülési érték , árfolyam , számvitel kifejezésre

Kérdés: A társaságunk közvetítő szerepet játszik abban, hogy a vevő (felhasználó) tokeneket tudjon rajtunk keresztül cserélni a decentralizált tőzsdén. A tranzakció úgy zajlik le, hogy a felületünkön keresztül egy okosszerződéssel végzett interakció során lebonyolításra került a tokenek cseréje. Az okosszerződés automatikusan jutalékot küld nekünk, szintén tokenben. Az okosszerződésben látható, hogy kik vettek részt a tranzakcióban, de csak elektronikus azonosítók (pl. IP-cím) alapján, de konkrét vevőnevet, -címet nem tudunk hozzákapcsolni, hiszen semelyik decentralizált tőzsdén nem állnak rendelkezésre ilyen adatok. A jutalékként kapott tokeneket a későbbiekben át tudjuk váltani kriptovalutára, majd/vagy fiat pénzre. A kérdésem az, hogy hogyan kell ezeket a tranzakciókat a könyveinkben szerepeltetni, illetve a kapott jutalékhoz kapcsolódik-e számlakiállítási kötelezettség? Véleményem szerint csak akkor szerepeltethetem a könyvelésben, amikor megtörténik a jutalékként kapott token átváltása kriptovalutára (egyéb követelésként, az átváltás napján érvénybe lévő kriptoárfolyamon), illetve fiat pénzre. A kérdés az, hogy ez egyéb bevétel, vagy a jutalék (mint szolgáltatás ellenértéke) értékesítés árbevétele? A számlázással kapcsolatban azt gondolom, hogy mivel kizárólag tokenben van meghatározva az ellenérték, és nem azonosítható természetes adatok alapján a vevő, számla kiállítására nem kerül sor. Az ügylet áfamentes?

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?

Kérdés: Barterügylet esetén a bekerülési érték meghatározásánál alkalmazandó árfolyam az első teljesítéskori választott árfolyam. Ha több egymást követő importot több egymást követő exporttal egyenlítünk ki, akkor az összes importnál és az összes exportnál azt az egy árfolyamot kell-e végig alkalmazni, amelyik az első ügylet teljesítésének időpontjában volt? Mi van akkor, ha egy importot több exporttal ellentételezünk, vagy a következő exportot félig egy másik importba számítjuk be? Ekkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?