Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) 2019. július 10-től hatályos 19/C. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenysége folytatására az Evectv. szerinti feltételekkel korlátolt felelősségű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Tőkeemelés tagi kölcsönből

Kérdés: Az 50 milliós alaptőkével rendelkező zrt. tagikölcsön-állománya 55 millió Ft. A zrt. 2003-ban megvásárolt egy 110 millió Ft ingatlan vagyonnal rendelkező kft.-t, ehhez vette fel az eredetileg 140 millió Ft összegű tagi kölcsönt, amiből még 55 millió Ft összeg áll fenn. Értelmezhető-e a tagi kölcsönre az elévülés fogalma? Hogyan kell ezt rendezni a könyvekben? Gondolkodunk a 288. számban az 5916. kérdésre adott válasz szerinti tőkeemelési megoldáson is. A problémát az jelenti, hogy az adóhatóság állásfoglalása szerint ez a fajta tőkeemelés tagikölcsön-elengedésnek minősül. A zrt. 2013. 01. 01. óta kiva-alany. Hogyan fog megjelenni a kiva-bevallásban a tagi kölcsön? A tagi kölcsön állománya 2009. 01. 01. óta nem változott.
Részlet a válaszából: […] ...megszakítja a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése. Ha tehát a zrt. minden évben teljesítette, illetve teljesíti a számviteli törvény előírásából eredő kötelezettségét, akkor a mögötte lévő követelés nem évül el.A kérdésben leírtak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Visszamenőleg kiállított számla

Kérdés: Az egyéni vállalkozó és a költségvetési szerv között folyamatos teljesítésű szerződés áll fenn. Az egyéni vállalkozó tevékenysége egészségügyi szolgáltatás, tehát áfamentes. A szerződés szerint a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig számláz az egyéni vállalkozó, a költségvetési szerv pedig 30 napon belül fizet. Az egyéni vállalkozó az idei évben visszamenőleg 4 évre állított ki teljesítési számlát, évenként külön-külön. Lehet visszamenőleg ennyi évet számlázni? Köteles a költségvetési szerv befogadni?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint mentes az adó alól, feltéve hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a számviteli törvény rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.A hivatkozott előírás azonban nem jelenti azt, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Ki nem fizetett osztalék elévülése

Kérdés: A cég öt évvel ezelőtt taggyűlési határozatában osztalék előírását hagyta jóvá. Különböző okok miatt ez ideig az osztalék nem került kifizetésre. Meddig szerepelhet ez a kötelezettség a könyvekben? Elévül-e? Ha igen, hány év az elévülési idő? És milyen törvény alapján? Van-e más módja annak, hogy ez a kötelezettség kikerüljön a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a taggyűlés (és nem a cég) azosztalékfizetésről (és nem az osztalék előírását hagyta jóvá) az ügyvezetőnek ajavaslatára a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egy­idejű­leghatározhat.A Ptk. 324-326. §-ából néhány hivatkozás:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Követelés elévülése

Kérdés: 2003. évi szállítói tartozást, ha fizetési felszólítást nem alkalmaztak, hány év után lehet kivezetni a szállítói állományból? Az azt terhelő áfát hogyan kell a nyilvántartásban rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...csupán csak az eredményt kívánta a társaság az adott tételkönyvelésével csökkenteni.Sajnálatos módon elfeledkezett a kérdező a számvitelitörvény azon előírásáról is, hogy a mérlegbe beállítandó tételek helyességérőlmeg kell győződni, azaz 2003-tól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.