7 talált cikk az erdő , GYET , számvitel kifejezésre

Kérdés: Több esetben előfordult, hogy a kérdésekhez-válaszokhoz kapcsolódóan az ingatlant másként értelmezte a kérdező és másként a választ adó. Sokszor nincs azonos véleményen a könyvelő és az ellenőrzést végző sem. Ebből számos probléma adódik, jellemzően a számlázás, a könyvviteli elszámolás, a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása, tehát a gyakorlati alkalmazás során. Afélreértések elkerülése, a végrehajtások során az ellentmondások feloldása, de legalább azok csökkentése terén jelentős segítség lehet, lehetne az, ha az ingatlanokhoz kapcsolódó fogalmakat viszonylag részletesen bemutatnák.

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?

Kérdés: A Számviteli Levelek 443. számában megjelent 8489. kérdésre adott válaszra hivatkozva a kérdésem az alábbi: A kérdésre adott válasz számviteli elszámolását értem, és egyetértek a leírtakkal. Egy vállalkozásnak azonban egy ügylet adójogi oldalát is figyelembe kell vennie a döntései meghozatalakor. A személygépkocsi nyílt végű lízingje nagy adókockázatot (áfa) rejt magában azáltal, hogy ha a társaság levonja a lízingdíj adóját (vagy annak egy részét, pl. útnyilvántartás nélkül 50%-át), akkor a NAV megkérdőjelezi az áfa levonását egy olyan esetben, amikor a lízing futamideje pl. 3 év, a könyvelésben pedig 5 évben határozzuk meg a hasznos élettartamot, és a lízing végén úgy dönt a társaság, hogy megvásárolja maradványértéken az autót. A NAV vélelmezi, hogy már a lízing megkötésekor az volt a szándék, hogy végül megvegye a cég a személygépkocsit, hiszen 5 évig tervezte használni már az elején, függetlenül a 3 éves lízingfutamidőtől. Átminősítik visszamenőleg zárt végű pénzügyi lízinggé, és az áfa levonását jogosulatlan levonásként állapítják meg. Nem célszerűbb ebben az esetben a lízingszerződés szerinti 3 évben meghatározni a hasznos élettartamot, hiszen "béreljük" (nyílt végű lízing) az autót, és eredetileg 3 évig tervezzük használni, ha már annyi időre kötöttük meg a szerződést, majd ráérünk a 3. év végén eldönteni, hogy megvesszük-e vagy sem? Számvitelileg ez helytelen, vagy védhető adott esetben? Az Szt. szerinti értékcsökkenés a Tao-tv.-nél úgy is növelő, az adótörvény szerinti értékcsökkenést pedig be lehet állítani 20%-ra. Így társaságiadó-hiány sem állapítható meg a nagyobb összegű (3 év alatt 5 év helyett) költségelszámolás miatt. Amaradványértékkel kapcsolatban ugyanez a kérdés. Pl. a 3 évre megkötött nyílt végű lízing esetén valószínűleg nem véletlen, hogy a 3. év végére mekkora összegben lett meghatározva a szerződésben a maradványérték (vélhetően ennyi lesz még az értéke a 3. év végén). Milyen indokkal tudom alátámasztani, hogy ennél több vagy kevesebb összegben határozza meg a társaság a maradványértéket? Hogyan jár el helyesen (hogyan tud helyesen eljárni?) a társaság a fenti, 3 évre kötött nyílt végű lízing kapcsán a maradványérték és a hasznos élettartam meghatározása esetén, ha nemcsak a számviteli előírásokat, hanem az adójogi kockázatokat is figyelembe veszi? Indokolható-e az Szt. előírásai alapján a 3 éves hasznos élettartam és a lízingszerződés szerinti maradványérték meghatározása a könyvelésben?

Kérdés: A 7837. kérdésre adott válaszuk egyértelműen hibás. A válasz szerint "a vevőkkel kötött szerződés szerint a megbízó termékeit kellene értékesítenie a megbízóval kötött szerződés szerinti áron, számláznia pedig a megbízó nevében, a megbízott meghatalmazottjaként, a megbízó helyett az Áfa-tv. 160-161. §-aiban foglaltak figyelembevételével kellene. E számla alapján árbevételt és fizetendő áfát a megbízó számol el, illetve vall be". A szerző nem veszi figyelembe, hogy az Áfa-tv. speciális szabályt tartalmaz a bizományosi konstrukcióra. Az Áfa-tv. 10. § b) pontja szerint termékértékesítésnek minősül továbbá "a megbízó és bizományos között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a bizományos és a vele jogviszonyban álló harmadik fél között – a 9. § (1) bekezdés értelmében – termék értékesítése teljesül". Ilyenformán az áfában egy fikció útján 2 külön termékértékesítésként kell kezelni az ügyletet, annak ellenére, hogy a termék polgári jogi szempontból a megbízó tulajdonát képezi. Azaz a megbízó a bizományosnak számláz, a bizományos pedig (saját nevében, nem pedig a megbízó meghatalmazottjaként) a vevő felé számláz. A bizományosnak a számlák kiállítására és a megbízó felé való továbbításán túlmenően a bizományosi jutalék értékét kell – a megbízóval kötött szerződésnek megfelelően – számláznia. Ennek kapcsán "a Kúria egyetért az elsőfokú bíróság okfejtésével, mely szerint – az Áfa-tv. 10. § b) pontjára és 70. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel – a bizományosi szerződéshez kapcsolódóan a bizományi díj önálló adóalapot nem képezhet, a megbízó és a bizományos között a bizományi díjjal csökkentett adóalappal történhet számlakibocsátás a megbízó részéről a bizományos felé".

Kérdés: Az egyedi értékelés számviteli alapelv szerint az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Hogyan valósítható ez meg tárgyi eszközök esetében? Mi tekinthető egyedi tárgyi eszköznek? Az egyedi tárgyi eszközzé minősítésnek milyen szempontjai lehetnek?

Kérdés: A társaság erdőtelepítést végez. A szerződés alapján a telepítésre meghatározott összeget számlázhat, 7 év múlva kell átadni a telepített erdőt. Adott, hogy egyes részfeladatok elvégzéséért a teljes összeg hány százalékát jogosult számlázni. 7 év alatt bármi történik, az a társaság saját kockázata. A munkálatokat részben alvállalkozóval végzi. Mi a helyes számviteli elszámolás? Az erdő jövőbeni tulajdonosa felé előlegszámlát vagy normál számlát kell kiállítani? Időbelileg elhatároljuk a bevételt? Hogyan kezeljük az alvállalkozói számlákat és a saját tevékenység ellenértékét?

Kérdés: Társaságunk erdőgazdálkodást, erdő­művelést is végez. A saját erdőn kívül magánszemélyek (őstermelők) számára megbízási szerződés alapján a magántulajdonú erdővel kapcsolatos valamennyi ápolási, fenntartási munkát, gyérítést, véghasználatkor a fakitermelést, valamint újraerdősítést végez. Elszámoláskor a fa értékéből levonjuk az elvégzett munka költségét. A megmaradt fa értékét felvásárlási jeggyel felvásároljuk az őstermelőtől. Helyes-e az ilyen módon (nettó) történő elszámolás?