16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Saját termelésű készletek leltártöbblete
Kérdés: Mi a teendő akkor, és hogyan történik a könyvelés, ha saját termelésű készlet esetén leltártöbbletet találnak a következő esetekben? 1. Saját termelésű búzát takarítanak be 2022. nyár végén, kiállítják róla a bizonylatot 2022-ben. 2023. februárban többletet találnak a terményraktárban (rosszul mérték le a terményt). De ez a 2022. évi aratáshoz tartozik. 2. Saját termelésű készletet takarítanak be 2023 áprilisában, kiállítják a bizonylatot róla 2023 áprilisában. 2023. júliusban a beszámoló lezárása, leadása után találnak többletet, ami a 2023. áprilisi aratáshoz tartozik? 3. Saját termelésű búzát takarítanak be 2022. nyár végén, kiállítják a bizonylatot róla 2022-ben. 2023. júliusban a beszámoló lezárása, leadása után találnak többletet, ami a 2022. nyár végi aratáshoz tartozik?
2. cikk / 16 Becsléssel megállapított árbevétel következményei
Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
3. cikk / 16 Negatív eszköz- és forrásadatok a beszámolóban
Kérdés: A betéti társaság beltagja 2021. január 21-én elhunyt. A társaság vezetését az elhunyt gyermeke mint kültag vette át, 2021. január 1-jével. 2020. évi tervezett mérlegadatok szerint, a saját tőke összege: -11.209 E Ft, az adózott eredmény: -15.698 EFt, a pénzeszközök összege: -12.857 E Ft, a mérlegfőösszegek: -7780 E Ft. A felsorolt számszaki adatok szerint a társaságnak – a keletkezett veszteségek miatt – olyan mértékben negatívak a mérlegadatai, ami jogszabályellenes, ezért nem tudjuk eldönteni, hogy mitévők legyünk a jövőt illetően. A társasággal szemben hitelezői igények is felmerültek. A gyermek, mint a társaság egyedüli tagjává vált kültagja, a Ptk. 3:158. §-a szerint vezető tisztségviselőnek minősül, amelyet a Cégbíróság a cégjegyzékbe be is vezetett. A vezető tisztségviselőnek minősülő kültag a társaság fizetésképtelenségének megállapítása és felszámolásának elrendelése iránt kérelmet kíván előterjeszteni. A felszámolás elrendelését követően a Csődtv. 31. § (1) bekezdésében rögzített kötelezettség teljesítéseként a felszámolóval szemben fennálló kötelezettség teljesítéseként: elfogadható-e a felsorolt adatok szerint a 2020. évi beszámoló? Lehet-e ilyen adatok mellett záróleltárt, zárómérleget, záróbevallást készíteni? A vezető tisztségviselőnek minősülő kültag kötelezettségei miként határozhatók meg?
4. cikk / 16 Értékvesztés vagy terven felüli értékcsökkenés
Kérdés: Szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik a szövetkezet. Növendék marhákat tenyésztésbe állításkor (leelléskor), ha – évek óta – a piaci érték kb. 200 E Ft, az előállítási érték 400 E Ft értékvesztést (készlet) vagy terven felüli értékcsökkenést (tenyészállat) lehet elszámolni? A bekerülési érték, illetve könyv szerinti érték (készletnél) tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára. A tárgyi eszköz (tenyészállat) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb a piaci értéknél. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása társaságiadó-alapot növelő. Hogyan kapja vissza a szövetkezet a tenyészállat kivezetésekor, kényszervágáskor, értékesítéskor... a növelésként elszámolt adóalap-növelőt?
5. cikk / 16 El nem ismert árbevétel utólagos elismerése
Kérdés: A megrendelő az utolsó árbevételi számlát nem fogadta el, nem ismerte el a teljesítést, emiatt az árbevétel nem szerepel a 2016. évi eredménykimutatásban, a hozzá kapcsolódó közvetlen önköltséget pedig elhatárolták. Követelésüket 2017-ben peresítették, 2018-ban pedig előnytelen peren kívüli egyezséget kötöttek, amely jelentősen torzítja a 2018. évi tevékenység eredményét. A társaság 2018-ban számlázta a kölcsönösen elfogadott ellenértéket, a teljesítés időpontjaként a peren kívüli egyezség létrejöttének időpontját jelölték meg, elszámolták az elhatárolásban lévő közvetlen önköltséget is. Helyesen jártak el?
6. cikk / 16 Számlázás beolvadás után
Kérdés:
Hogyan kell számlázni a beolvadás hatálybalépése után a hatálybalépés előtti teljesítményeket? A beszállítóknak a beolvadás hatálybalépését követően azonnal vevőnevet kell változtatniuk? Vagy van némi türelmi idő? Előfordulhat-e, hogy a határozatot később kapjuk kézhez, így nem tudjuk értesíteni a partnereket? Ebben az esetben minden számlát vissza kell küldeni?
7. cikk / 16 Halakkal kapcsolatos nyilvántartás
Kérdés: Egyik partnerem könyvelési gyakorlatával kapcsolatosan aggályaim merültek fel. A kft. 2010 óta – többek között – szabadidős tevékenység keretében bérhorgásztatással is foglalkozik. A halakat vásárolják a bányatóba, év végén nincs lehalászás, és a haltelepítéseket készletre veszik. Haltenyésztéssel nem foglalkoznak. Év végén a kifogott és megvásárolt, valamint az elhullott mennyiséggel korrigálják a készletet, és anyagköltségként elszámolják azt. A 2013. évi CII. tv. kimondja, hogy az élőhal-állomány az állam tulajdonát képezi. Így felmerül a kérdés, hogy a vízben lévő és oda telepített halállomány vásárlásakor azonnal költségként kell-e elszámolni? Ha igen, akkor az előző évek beszámolóit önellenőrizni kell? Megjegyzem, több 10 milliós nagyságrendű jelenleg a készlet értéke. (A kérdező idézi a 2013. évi CII. tv. 6. és 21. §-át!)
8. cikk / 16 Jelentős összegű hiba könyvelése
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a jelentős összegű hibákat?
9. cikk / 16 Tenyész- és növendék állatok elhullása, szaporulata
Kérdés: 2012. 01. 01-jével átvettem egy könyvvizsgálatra kötelezett cég könyvelését. A cégben vannak tenyészállatok és növendék állatok. Jelen esetben lovakról van szó. Ha eddig (2010 óta) nem volt sem szaporulat, sem elhullás könyvelve, akkor hogyan tudnám (milyen főkönyvi számok segítségével) a jelenlegi tényleges állapotra hozni a tárgyi eszközök, valamint a készletek könyvelését? Felleltároztattam a 2012. 12. 31-i állapotot. Hogyan kell a szaporulat értékét megállapítani, ami 2012. évben keletkezett?
10. cikk / 16 Mérlegfordulónapot követő számlák
Kérdés: A mérlegfordulónapot követően kiállított, illetve érkezett számlákat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben? A vevői és szállítói leltárak egyeztetésénél eltérés szokott mutatkozni az elszámolások különbözősége miatt. A tárgyévet érintő, de évet követően kiállított vevői és szállítói számlákat a vevői, illetve szállítói folyószámlákra kell nyilvántartásba venni. Az áfát az Áfa-tv.-nek megfelelően fizetendő adó esetén önellenőrzéssel, levonandó adó esetén követelésként kell előírni, majd a számla megérkezésekor visszaigénylésbe helyezni. Ebben az esetben a vevői-szállítói folyószámla-egyeztetéseken természetesen szerepelnek az adott tételek, és a mérlegben a vevői és a szállítói soron jelennek meg az összegek. Az utólag érkezett számlák nettó összegeit aktív és passzív elhatárolásként kell nyilvántartásba venni, a mérleg hasonló elnevezésű sorában szerepeltetni, ebben az esetben nem jelennek meg az egyenlegközlőn az adott tételek. Az utólag kiállított számláknál sokszor nem ismerik el az egyenlegközlőn az utólagos tételeket, mondván, a vevők ezt már a következő évben kapták, tehát a következő évben könyvelték. Mi a helyes megoldás az utólagos számlák nyilvántartásánál?
