13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata
Kérdés:
Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?
2. cikk / 13 Vevőkijelölés adóvonzatai nyílt végű lízingnél
Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejártakor a lízingbe vevőnek joga van 3. személyt kijelölni vevőként. A társaság a tulajdonos ügyvezetőjét jelölné ki vevőként, aki a maradványértéken megvenné a személygépkocsit. A lízingszerződés szerinti maradványérték azonban lényegesen alacsonyabb az aktuális piaci árnál. A vételi jog ilyen ingyenes átengedésének milyen adóvonzatai vannak?
3. cikk / 13 Külföldi tartós bérlet bérleti díja
Kérdés: Magyarországon bejegyzett, 50%-ban dán tulajdonosú kft. tartós bérletre vásárol Dániában használt személygépkocsit. Magyarországra nem kerül a személygépkocsi, dán rendszámmal rendelkezik. Hogyan számolja el a kft. a bérleti díjat?
4. cikk / 13 Tartós bérbeadás ingyen
Kérdés:
Személygépkocsi tartós bérbeadásakor a cégautóadó alanya a bérbevevő 2013. 07. 01-től, ha az üzembentartó személyét a hatósági járműnyilvántartás tartalmazza. Lehet-e ingyenes a tartós használatbavétel, és ez esetben is elszámolható a társaságnál az amortizáció, mint költség?
5. cikk / 13 Teljesítés időpontja eszközök értékesítésekor
Kérdés: Eszközök értékesítésekor (ide nem értve a lízinget, részletre vételt) a teljesítés időpontjára vonatkozóan több helyen olyan állásfoglalásokat lehetett olvasni, hogy az adásvétel Ptk., Szt., Áfa-tv. összefüggésben akkor teljesül, amikor a vevő megszerzi a tulajdonjogot. Ezért, ha az adásvételi szerződésben a tulajdonjogot fenntartják a vételár teljes kifizetéséig, akkor a fizetés dátuma lesz a teljesítési dátum, amely meghatározza a számviteli, adózási feladatokat, és nem vehető figyelembe korábbi átadás/átvételi, birtokba adási dátum. 2008 előtti magyarázatokban nem a tulajdonjog megszerzése volt a meghatározó a teljesítés időpontjára vonatkozóan. Hogyan kell helyesen eljárni ingatlanok, más eszközök értékesítéskor?
6. cikk / 13 Cégautóadó ingyenes használat esetén
Kérdés: A kft. tulajdonában nincs személygépkocsi. A munkavállalók magánautóval történő munkába járásához és a magánautó munkavégzéshez történő esetleges használatához a kft. költségtérítést nem nyújt. Előfordul azonban, hogy a (munkavégzéshez kapcsolódó) parkolást végző céges telefonnal rendelkezik. Így annak költsége a kft. telefonszámláján jelenik meg. Mi a helyes könyvelés ilyen esetben? Keletkeztet-e a mobil parkolási költség elszámolása cégautóadó-fizetési kötelezettséget? Áfa szempontjából hogyan kezelendő a parkolási költség? Mi a helyzet, ha a magánautóhoz kapcsolódó parkolási díj, autópálya-használati díj nem a mobiltelefon-számlán, hanem a cég által kötött szerződés alapján egy mobilparkolást szolgáltató cég számláján jelenik meg költségként?
7. cikk / 13 Építményadó továbbszámlázása
Kérdés: A bank a lízingre vásárolt ingatlan utáni adót áfásan számlázza nekünk, SzJ 010-zel. A nekik megfizetett tőke- és árfolyam-különbözet számla is áfás. Szabad-e az építményadót továbbszámlázni? A számlán szolgáltatásközvetítés: 2010. III. félévi építményadó áll. Milyen címen lehet ezt a tételt könyvelni?
8. cikk / 13 Építményadó továbbszámlázása
Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingbe adónak van-e joga az ingatlanra vonatkozóan az építményadót áfával növelten kiszámlázni a lízingbe vevő részére?
9. cikk / 13 Bérbe vett személygépkocsi cégautóadója
Kérdés: A kft. egy autókereskedő céggel szponzorszerződést kötött, amely szerint X db személygépkocsit ad bérbe a kft.-nek. A kft. ezt reklámszolgáltatással ellentételezi. A szponzor számlázza a bérleti díjat és a biztosítási díjat, a kft. pedig a reklámhelyek bérleti díját. Külön szerződésben rögzítették, hogy a két számlát kompenzálják. A futballidényen belül a szponzor cserélgeti a kocsikat. A szponzorral kötött szerződés nem felel meg a pénzügyilízing-szerződés követelményeinek, a kft. a gépkocsikat nem a cég érdekében bérli. A kft. a bérelt személygépkocsikat átadta a sportolóknak, akiknek a magáncélú használat miatt eddig gépkocsi-használati díjat számlázott. A sportolók semmilyen költséget nem számoltak el a kft.-nél, útnyilvántartást sem vezettek. A kft. ténylegesen felmerülő költségei a bérleti díj (amelyet kompenzál a reklámdíj) és a biztosítási díj (amely utalandó). A bérelt személygépkocsikat – szerintünk – nem terheli cégautóadó. Mit lehet tenni a magáncélú használattal, ha a kft. nem akarja a továbbiakban számlázni a gépkocsihasználatot? Az egyik gépkocsit a kft. ténylegesen a cég érdekében használja, vezetik az útnyilvántartást, és üzemanyagköltséget számolnak el. Mi lehet a megoldás az ilyen használatban lévő személygépkocsikra?
10. cikk / 13 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
