Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységet egyéni cégben folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] ...jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. Az egyéni cég a cégtörvény és a számviteli törvény hatálya alá tartozik, és az 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao-tv.) előírásai szerint adózik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Egyéni vállalkozó nyilvántartás-vezetése

Kérdés: A partnerem egyéni vállalkozó, normál vállalkozói jövedelemadót választott. Alanyi áfamentes, ezért külön pénzforgalmi számlát nem nyitott. A vállalkozása megkezdésekor hónapokig csak kiadása van – alapanyagot, szerszámokat vett, ráadásul bankkártyával fizetett. A problémám az, hogy ha én ezeket a kiadásokat rögzítem a naplófőkönyvbe, a pénzkészlet egyenlege negatív lesz. Kezdőtőke itt nincs, hiszen nem különül el a privát bankszámlája a vállalkozásitól, és teljes vagyonával felel a vállalkozása tartozásaiért. Természetesen, ha majd lesz bevétel, az egyenleg pozitívba is fordulhat. A kérdés tehát az, hogy hogyan kell a kiadásokat könyvelni addig, amíg nincs bevétel, de nincs kezdőtőke sem? Esetleg könyveljek valamiféle "alapítói kölcsönt"?
Részlet a válaszából: […] ...hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen. A naplófőkönyv tartalmát a számvitelről szóló törvénynek az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozókra irányadó rendelkezései szerint kell megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Üzleti ajándék gyakorisága

Kérdés:

A kft. üzleti ajándékot szeretne adni partnereinek. Egy-egy partnernek hányszor adhat a cég üzleti ajándékot? Mikor lehet adómentesen elszámolni? Amennyiben italt szeretne adni karácsonykor vagy egyéb alkalommal, az hogyan adózik?

Részlet a válaszából: […] ...jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás (nem kell vele növelni az adózás előtti eredményt). Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 401. számában – 2019.03.07.)Észrevétel: Olvasónk nem ért egyet a Számviteli Levelek 398. számában a 7805....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...a 2018. június 30-ig hatályos 111. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegében az eszközöknek, illetve az esetleges kötelezettségeknek piaci értéken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Elengedett követelés

Kérdés:

A Tao-tv. 8. § (1) bekezdésének h) pontja 2010. 01. 01-től hatályos, mely szerint az adóévben elengedett követelés összegével nem kell megemelni az adóalapot, ha az nem minősül behajthatatlannak. Csak akkor kell megnövelni, ha a követelést kapcsolt vállalkozás részére engedem el. A cégünknek tartozik egy vevője már egy éve. A felszámolási eljárás hosszadalmas, általában nem vezet eredményre, jobbnak látnánk elengedett követelésként leírni a tartozását, eddig az adóalapot növelni kellett. A vevőnk nem kapcsolt vállalkozás és nem is magánszemély. Ez esetben, mint elengedett követelés elszámolom (a vevőt kell erről értesítenem?), és nem kell megnövelnem az adóalapot? Ezzel az elengedéssel elszámolt egyéb ráfordítás a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítás? Esetlegesen más jogcímen sem kell megemelni az adóalapot az elengedett követeléssel?

Részlet a válaszából: […] ...években érvényes elő­írástól eltérően az adókötelezettség az adósnál keletkezik. Két megjegyzés az előbbiekhez kapcsolódóan: A számviteli előírások szerint a hitelezőnek (a követelést kimutató gazdálkodónak) írásban kell értesítenie az adóst (a vevőt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Egyéni vállalkozó pénzkezelési szabályzata

Kérdés: A 2897. kérdéshez kapcsolódóan az egyéni vállalkozó köteles-e kézi úton a pénzforgalom tételeit a pénztárkönyvbe tételesen naponta beírni? Vonatkoznak-e rá a pénzkezelési szabályozások?
Részlet a válaszából: […] ...Számviteli Levelek 143. számában a 2897. számú kérdésreadott válasz alapvetően az Szt. hatálya alá tartozó társaságokra vonatkozik, apénzkezeléssel összefüggő előírásokat, követelményeket részletezi. Az egyéni vállalkozóval kapcsolatos nyilvántartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...a bt.azt nem számolta el, akkor azt önellenőrzés keretében a bt.-nek 1995-igkorrigálnia kell (adózási szempontból csak 5 lezárt évre, számviteliszempontból pedig akár 10 évre vagy annál hosszabb időszakra is). Amennyiben a beltaggal kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Osztalékelőlegből osztalék és annak adója

Kérdés: A Számviteli Levelek 68. számában az 1418. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezzük, a kifizetett osztalékelőleg és a fizethető osztalék közötti eltérés személyi jövedelemadóját miként kell rendezni 2003-ban, illetve 2004-ben, továbbá akkor, ha az osztalékelőleg adója nem fedezi az osztalék adóját?
Részlet a válaszából: […] Ha a társas vállalkozás az adóév várható osztalékára tekintettel osztalékelőleget fizet tagjainak, akkor ezen jövedelem után 20 százalékos adót kell fizetni, amit a végleges osztalék után megállapított adóval szemben mint adóelőleget kell elszámolni. Az osztalékelőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős [hogy mi a jelentős, azt a számviteli politikában kell(ett) rögzíteni]. Az értékelés történhet a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Követelés engedményezése

Kérdés: Kapcsolódik-e adózás előtti eredmény módosítása a követelés engedményezéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...követelés engedményezésének számviteli elszámolása attól függ, hogy a követelést az eredeti jogosult engedményezi-e, vagy a vásárolt követelés továbbértékesítése áll-e fenn. Ha eredeti jogosult engedményezi a követelést, akkor az új Szt. 77. §-a (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.