Készpénzkezelés, ha nincs pénztáros

Kérdés: Mi a házipénztár? A készpénzkezelésről kötelező nyilvántartást vezetni? Akkor is, ha nincs függetlenített pénztáros? Indokolt külön pénztárbevételi és pénztárkiadási bizonylatokat kiállítani? Hogyan történik ez esetben az ellenőrzés?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a számviteli törvény a házipénztárra vonatkozóan értelmező rendelkezést nem tartalmaz. A szakmai gyakorlat során minden olyan helyet, ahol készpénzt tartanak, bevételeznek, kiadnak, ahol készpénzt kezelnek, házipénztárnak neveznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Adott támogatások elszámolása alapítványnál

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány a tárgyévi bevételei terhére dönt támogatások kifizetéséről, miközben a támogatások elszámolása a számviteli törvény szerint pénzforgalmi tétel. Ez az éves számviteli eredmény indokolatlan ingadozását okozhatja, gátolja a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését. A kuratórium gazdálkodási döntéseit a tárgyévben járó és legkésőbb a mérlegkészítésig pénzben is megkapott támogatások terhére hozza. Ezek terhére kerülnek az adott támogatások megítélésre. Lehetséges elszámolási mód lehetne az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazása a következők szerint: a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 86 – K 479 (Egyéb ráfordítás – különféle egyéb kötelezettség); a pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381; év végén a rövid lejáratú kötelezettségek közül az egy éven túl lejárókat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé. Ez az elszámolási rend könnyen követhető, analitikája egyszerűen szervezhető. Egyedül az egyéb ráfordítást, összhangban az összemérés elvével, nem pénzforgalommal könyveljük. Másik alternatíva: a kuratórium döntését könyvvitelen kívül vezetjük, majd pénzforgalommal elszámoljuk a támogatást ütemezés szerint: T 86 – K 384; a támogatási szerződésből még hátralévő biztos tartozásokat – a realizációs elvet felrúgva, az összemérés elvét nem teljesítve – nem könyveljük.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
- -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
- -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
- -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.
Részlet a válaszából: […] ...a véleményét is a kérdésben leírtakkal kapcsolatosan. A kérdésből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a kérdező a számviteli törvény legfontosabb összefüggéseit – ideértve a számviteli alapelveket is – nem ismeri, illetve rosszul ismeri,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Egyéni vállalkozó pénzkezelési szabályzata

Kérdés: A 2897. kérdéshez kapcsolódóan az egyéni vállalkozó köteles-e kézi úton a pénzforgalom tételeit a pénztárkönyvbe tételesen naponta beírni? Vonatkoznak-e rá a pénzkezelési szabályozások?
Részlet a válaszából: […] ...Számviteli Levelek 143. számában a 2897. számú kérdésreadott válasz alapvetően az Szt. hatálya alá tartozó társaságokra vonatkozik, apénzkezeléssel összefüggő előírásokat, követelményeket részletezi. Az egyéni vállalkozóval kapcsolatos nyilvántartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Házipénztár-nyilvántartás

Kérdés: A kft. házipénztárát egy személyben az ügyvezető kezeli. Hó végén egy kiadási és egy bevételi bizonylatot tölt ki, amelyhez mellékeli a számlákat. Erről – gyűjtő alapján – kerülnek egy összegben, hó végi dátummal könyvelésre az adatok. Ebből következően, egy záró állomány van a hó végén. A házipénztár-szabályzatot így alakították ki. 2006. év végén 10 százalékos osztalékadóval osztalékot venne igénybe a kft. Elfogadható a hó végi záró állomány? A bizonylatok száma havonta 20 és 30 között van. Az átlagos havi kiadás 1-1,5 millió forint.
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésben leírtakminimális szinten sem felelnek meg a számviteli előírásoknak, és így azSzja-tv. szerint kedvezményes osztalékadóval igénybe vehető osztalékkifizetéskövetelményeinek sem.Az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Más vállalkozás számláinak kiegyenlítése

Kérdés: "A" társaság folyamatos gazdasági kapcsolatban van "B" társasággal mint vevőjével, és "C" társasággal mint szállítójával. A három társaság kölcsönösen megállapodott, hogy a "B" társaság az "A" társaság számláit nem az "A" társaságnak fizeti, hanem a "C"-nek. A "B" társaság minden egyes átutaláskor készít egy elszámolást, amit megküld az "A" és a "C" társaságnak is, hogy az átutalt összeggel "A" társaság mely számláit fizette ki. Az "A" és "C" társaság időszakonként egyeztet és rendezi az esetleges eltérést. Helyes ez így? Ha nem, akkor milyen jogszabályi előírásokba ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet, amelyik az Szt. előírásait nem tartjameg, a bizonylati fegyelem megsértésével a Btk. 289. §-ában meghatározott, aszámvitel rendjének megsértése bűncselekményt is elkövetheti, az adottgazdálkodó szervezet vagyoni helyzetének áttekintését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.