25 cikk rendezése:
1. cikk / 25 Támogatások a tőketartalék javára
Kérdés: Hol találunk arra vonatkozó iránymutatást, miszerint ha a támogatói okirat nem tartalmazza az 55/2019-es AM rendeletre való hivatkozást, akkor halasztott bevételként kell ezeket a kapott támogatásokat kezelni? A támogatói okiratunk ezt a jogszabályi hivatkozást konkrétan nem tartalmazza, de tartalmazza az alábbi szöveget: A támogatási összeg az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból és a magyar állam nemzeti költségvetéséből kerül finanszírozásra. Véleményünk szerint a kapott támogatási összegeket ez alapján tőketartalékban kell elszámolnunk, mivel EMVA társfinanszírozásában megvalósuló projektekről van szó, azonban más elérhető iránymutatások szerint ezeket halasztott bevételként kell kezelni.
2. cikk / 25 Fejlesztésre kapott támogatás vagy tőketartalék
Kérdés: Cégünk VP3-4.2.1-4.2.2-2-21. élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése keretében támogatást nyert. A támogatás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) szabályai alapján nyújtott támogatás. Az agrárminiszter 55/2019. AM rendelete alkalmazható-e ebben az esetben, vagyis a beruházási célú támogatást kettős könyvvezetésre kötelezett esetén a tőketartalékba kell helyezni, majd azt a fenntartási időszak végéig a lekötött tartalékban kell kimutatni? Ha nem alkalmazható, akkor a 272/2014. Korm. rendelet szerint a támogatás egyéb bevételként könyvelendő, amelyet halasztott bevételként kell kimutatni, és a bevétel értékcsökkenés-arányosan számolható el?
3. cikk / 25 Pótbefizetés elengedése
Kérdés: A kft. egyszemélyi tulajdonosa lemond a korábban, a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetésről. Hová könyvelje a kft. a lekötött tartalékba elszámolt és nyilvántartott pótbefizetést a lemondást követően? Átvezetheti-e, át kell-e vezetnie az eredménytartalék javára?
4. cikk / 25 Átalakulás vagyonátértékeléssel
Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
5. cikk / 25 Ismeretlen eredetű tőketartalék, fejlesztési tartalék
Kérdés: A kft. átvilágítása során a 2017. évben derült ki, hogy a 2005. évben képzett fejlesztési tartalék, valamint tőketartalék a mai napig szerepel a könyvekben. A tőketartalék képzésének oka sajnos nem ismert az iratok megsemmisülése miatt. A fejlesztési tartalék nem került felhasználásra, visszaírásra. Mivel elévülési időn túli tételekről van szó, mi a helyes eljárás a tőketartalékként és a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összegek megszüntetésére?
6. cikk / 25 Agrárfejlesztési támogatások elszámolása
Kérdés: A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló beruházási támogatásokat a tőketartalékba kell helyezni. Az FVM rendelet a beruházási támogatás fogalmának értelmezéséhez a 2007. évi XVII. törvényre hivatkozik. Az EMVA 2017-2020. támogatási időszakra vonatkozó támogatások szabályozását a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szabályozza, amely azonban nem tér ki a támogatások számviteli elszámolására. Ez azt jelenti, hogy a 2017-2020. támogatási időszakra folyósított támogatásokra az Szt. általános szabályait kell alkalmazni? A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet, illetve a 2007. évi XVII. törvény is hatályban van, emiatt az elszámolás mikéntje nem egyértelmű!
7. cikk / 25 Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek
Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
8. cikk / 25 Közjóléti létesítmények megvalósításához támogatás
Kérdés: Társaságunk az MVH-hoz az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdei közjóléti létesítmények megvalósításához támogatási kérelmet nyújtott be. A támogatási kérelemnek helyt adó határozatban az indokolásban a 66/2013. (VII. 29.) VM rendelet rendelkezéseire utalnak. Ebben a rendeletben a számviteli elszámolás módja nem szerepel. Mivel normatív támogatásról van szó, támogatási szerződéssel nem rendelkezünk. A tőketartalék javára kell elszámolnunk, vagy fejlesztési tartalékként, tehát halasztott bevételként?
9. cikk / 25 Vevőkövetelés végelszámolásnál
Kérdés: A kiválással létrejött egyszemélyes kft. áfamentesen értékesítette a kiválás során tulajdonába került lakóingatlanokat, amelyeket a jogelőd társaság eredetileg a fejlesztési tartaléka felhasználásával vásárolt meg. A vevő a vételárat 150 hónap alatt részletekben fizeti meg. Néhány hónappal később az eladó elhatározta a végelszámolását. A kft. egyszemélyi tulajdonosa magánszemély. A kft. végelszámolása során, illetve a végelszámolás befejezését követő vagyonfelosztás során milyen szja-kötelezettsége keletkezik a kft. egyszemélyes tulajdonosának a még fennálló vételár-követelés mint kiadott cégvagyon után? Milyen számviteli bizonylatok alapján állapítható meg az szja alapja és összege? Mi lesz az adóköteles bevétel megszerzésének az időpontja?
10. cikk / 25 Támogatás tőketartalékba, jogszabályi előírás nélkül
Kérdés: Az MVH-tól támogatást nyertünk eszközfejlesztésre. Az utófinanszírozási összeget a tőketartalékba kellett könyvelni, nem bevételre. Az eszköz után az értékcsökkenési leírást a 2013. év végén elszámoltuk. A tőketartalékból hogyan kell kivezetni az értékcsökkenési leírást? Hogyan vezethető ki a támogatás, mivel az összeg soha nem lehet bevétel?
