Evás időszak után az eredménytartalék igénybevétele

Kérdés: A bt. 2004-2005. évi adózott eredménye eredménytartalék lett. 2006. évben kettős könyvvitelt vezető számviteli törvény szerinti evás volt. 2007. évben kilépett az evakörből, és 2006. évi evás eredményét csak részben hagyta jóvá osztalékként, ami 2007. évben kifizetésre került adómentesen. A fennmaradó evás mérleg szerinti eredmény eredménytartalékba került. Megteheti-e a bt., hogy a 2008. évi beszámoló elfogadásakor csak az evás időszakban keletkezett, még ki nem vett eredménytartalékot hagyja jóvá osztalékként, és fizeti ki a tagoknak adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...és mérleg szerintieredményt, ha az adóalanyiság időszaka alatt az evával összefüggőnyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerintteljesítette. Az Szt. 87. §-ának (5) bekezdése szerint csak akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás

Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
Részlet a válaszából: […] ...kell venni – a törzstőke arányában – atörzstőkén felüli vagyon összegét is.A Gt. hivatkozott előírását erősíti meg a számviteli törvény36. §-a (2) bekezdésének c) pontja, illetve 37. §-a (2) bekezdésének f) pontjaazzal, hogy a tőketartalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Tulajdoni hányad változtatása (kft.)

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
Részlet a válaszából: […] ...a forgalmi érték (ami alapján az illetéket fizetni kell!) a tőzsdeiátlagár, ennek hiányában a taggyűlés által elfogadott utolsó számvitelibeszámoló mérlegében szereplő saját tőke mérleg szerinti értékének a megszerzettüzletrészre jutó hányada. (A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Kilépő bt.-taggal kapcsolatos elszámolás

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető bt.-ből kilépő tag 250 E Ft tagi betét összegére 1000 E Ft kifizetésére kerül sor a vagyonmegosztás alapján. A saját tőke jegyzett tőkéből és eredménytartalékból áll. A jegyzett tőke összege nem változik, mivel a maradó tagok megemelik a tagi betéteik összegét. A vagyonnövekmény a korábbi évek mérleg szerinti eredménye. Az 1000 E Ft összegű kifizetést könyvelhetjük-e az eredménytartalék terhére, vagy hogyan könyvelendő? A kifizetés az szja szempontjából osztaléknak, vagy a befektetett eszköz árfolyamnyereségének tekintendő-e?
Részlet a válaszából: […] ...A vállalkozásból kivont jövedelem tekintetében a jövedelemszerzés időpontja a kifizetés, a juttatás napja.A kérdésben leírtak számviteli elszámolása a következő:A kilépő tag távozása a bt.-ből kétféle módon is történhet. Az egyik lehetséges megoldás az,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.