17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Devizás tételek könyvelése év végén
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a devizás tételek könyv szerinti értéke és a mérlegfordulónapi értékelésekor számított forintértéke közötti különbözetet?
2. cikk / 17 Valutában kiegyenlített importbeszerzés
Kérdés: Amennyiben a társaság számviteli politikájában rögzíti, hogy a valutában kiegyenlített importbeszerzés értékét az Szt. 48. §-ának (8) bekezdését figyelembe véve a valuta könyv szerinti árfolyamán kívánja meghatározni, akkor a könyv szerinti árfolyamot a termékbeszerzés teljesítésének, szolgáltatásnyújtás igénybevételének napjára vonatkoztatva kell figyelembe venni, vagy például kiküldetéshez kapcsolódóan előlegfizetést követően merültek fel dologi kiadások, és akkor az előlegkiadás napjának könyv szerinti árfolyama a mérvadó? Az előleg – mint külföldi pénzértékre szóló követelés – kiadásának elszámolását az Szt. 60. §-a (4) bekezdésétől eltérően a választott árfolyam helyett meghatározhatjuk-e könyv szerinti árfolyamon? Az Szt. 48. §-a (8) bekezdésének választása esetén mely napnak megfelelő könyv szerinti árfolyamot kell alkalmazni, ha a beszerzés nem előlegből, hanem utólagos kifizetéssel történt?
3. cikk / 17 Valutapénztárból történő valutaváltás
Kérdés: A valutapénztárból történő valutaváltáskor a valutapénztárban a pénzeszköz csökkenését – a számviteli politika alapján – az átlagárfolyamon kell könyvelni, míg a forintpénztárban a váltáskori árfolyam alapján számított forint kerül bevételezésre. Az átvezetési számlán keletkező különbözet árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség?
4. cikk / 17 Szabad felhasználású devizahitel árfolyamvesztesége
Kérdés: Társaságunk 2007. évben szabad felhasználású devizahitelt (nem beruházásra) vett fel a banktól. 2010. 12. 31-ig a devizás tételeket csak akkor kellett értékelni, ha jelentős volt az eltérés a főkönyvi és a mérleg-fordulónapi érték között. 2011. 01. 01-től kötelező az értékelés. Társaságunk a devizahitelt nem értékelte, nem számolt el árfolyamveszteséget. 2010. évig visszamenőleg szükségessé válik az önellenőrzés? Az elszámolandó árfolyamveszteség igen jelentős összegű. A társaság eredménye az árfolyamveszteség miatt veszteséges lesz. A nem realizált árfolyamveszteség időbelileg elhatárolható? Céltartalék-képzési lehetőség van? Az árfolyamveszteséget társaságiadó-alapot módosító tételként figyelembe kell venni?
5. cikk / 17 Közösségi beszerzések átértékelése
Kérdés: A Közösségen belüli beszerzéseket devizaeladási árfolyamon könyveljük. Év végén át kell értékelni a tételeket MNB középárfolyamra, és könyvelni kell, nyitás után pedig visszakönyvelni?
6. cikk / 17 Ajándéktárgyak nyilvántartás szerinti értéke
Kérdés: A kiskereskedő családi bt. ajándéktárgyak értékesítésével foglalkozik, amelyeket kizárólag külföldről szerez be. A társaság nem vezet az árukról folyamatos nyilvántartást, de december 31-én leltároz. A leltározott árut beszerzési áron, euróban tartja nyilván. A beszerzéskori vagy a december 31-i árfolyamon kell azok értékét forintra átszámítani? Ha az utóbbin, akkor a különbözet árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség?
7. cikk / 17 Hosszú lejáratú hitel árfolyamvesztesége
Kérdés: Ügyfelünk nem beruházáshoz kapcsolódó hosszú lejáratú hitelének értékelése jelentős árfolyamveszteséget eredményez. El kell-e határolni a következő évekre? Ha igen, akkor kötelező-e a céltartalékképzés? Vagy elszámolhatjuk egy összegben? Céltartalék képzése esetén kell-e növelni az adózás előtti eredményt? Hogyan alakulnak az előbbiek, ha a hitel beruházási célú?
8. cikk / 17 CHF-hitel kiváltása euróhitellel
Kérdés: A régi banknál CHF-alapú hitelünk volt, amit az új bankunk euróhitellel váltott ki, az új bankkal kötött hitelszerződés szerint. Az új bankunk átutalt a régi banknak 81 206,09 eurót, amely megjelent a régi banknál 123 433,26 CHF formájában. Az új bank folyósította hitelt MNB-árfolyamon kell könyvelnem, és így az új hitel könyv szerinti értéke eltér a régi banknál CHF-ben jóváírt értékétől. A különbözet árfolyamnyereség lenne?
9. cikk / 17 Társasági kölcsön kiváltása bankhitellel
Kérdés: Társaságunknak a korábbi évek során egy másik kft. euróalapú kölcsönt nyújtott. 2008-ban ezt a kölcsönt euróalapú bankhitellel váltották ki. A bank a hitel összegét közvetlenül a kft.-nek utalta át. Társaságunknál a gazdasági eseménnyel kapcsolatosan pénzmozgás nem volt. Helyesen járunk-e el akkor, ha a társaság könyveiből a korábbi kötelezettség összegét a könyv szerinti árfolyamon vezetjük ki, és a bankkal szembeni kötelezettséget a számviteli politikában rögzített, az átutalás napján érvényes MNB-árfolyamon írjuk elő? Ebben az esetben ugyanis árfolyamveszteséget mutatunk ki annak ellenére, hogy valós pénzmozgás nem volt!
10. cikk / 17 Devizaalapú pénzügyi lízing miatti kötelezettség értékelése
Kérdés: Társaságunk év végén a devizaalapú pénzügyi lízing miatti kötelezettségeit a számviteli politikában foglaltak szerint a számlavezető pénzintézet deviza-középárfolyamán értékeli. A 2007. december 31-i értékelés alapján jelentős összegű árfolyamnyereséget számolt el a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között. 2008. évben ehhez kapcsolódóan van-e könyvelési feladat? Vagy csak a lízingbe adó cég által a szerződés szerinti fizetési értesítőben, illetve számlában közölt adatok és árfolyamok alapján történik a könyvelés, majd év végén kell az értékelés során keletkező árfolyammal ismét foglalkozni?
