Devizás tételek könyvelése év végén

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a devizás tételek könyv szerinti értéke és a mérlegfordulónapi értékelésekor számított forintértéke közötti különbözetet?
Részlet a válaszából: […] ...jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is, az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó – a vállalkozó által választott, a számviteli politikájában rögzített – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.A devizás tételek – jellemzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Pénztárgépbe beütött tételek könyvelése

Kérdés: A kft. könyvelheti-e úgy a napi készpénzes pénztárgépbe beütött bevételeit, hogy egyetlen tételként könyveli az adott napi forgalmat a napi pénztárgépi összesítő alapján? Ez tartalmazhat pénztárgépi nyugtás és számlás pénztárgépbe beütött bevételt is. A cél az egyszerűsítés!
Részlet a válaszából: […] ...A számviteli alapelvek, a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeinek a figyelembevételével, és a kft. számlarendjében, számviteli politikájában szabályozott módon lehet.Az Szt. 165. §-ának (1) bekezdése szerint: minden gazdasági műveletről,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Pénztárgép valutaárfolyama

Kérdés: Pénztárgépünk a valutás bevételeket is kezeli. Euróbevétel is előfordul, a beállított árfolyam 270 Ft/euró. A számviteli politikában a választott árfolyam az MNB által jegyzett napi árfolyam. Mi a helyes eljárás a könyvelés során? Milyen árfolyamon rögzítsük az euróbevételt?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a valutapénztárba bekerülő valutakészletet a bekerülés napjára vonatkozó – választott – devizaárfolyamon (az adott esetben az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon) átszámított forintértéken kell a könyvviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Devizában történő könyvvezetés

Kérdés: A devizában történő könyvvezetés gyakorlati megvalósításával, a gazdasági események elszámolásával kapcsolatos konkrét szakmai iránymutatást nem találtam. A könyvvezetés pénzneme: euró. A gazdálkodónál – természetesen – továbbra is felmerülnek forintban vagy más – eurótól eltérő – devizanemben gazdasági események. Például a munkabér elszámolása, majd a bérkifizetés, a bérhez kapcsolódó járulékok, azok megfizetése, eurótól eltérő devizában a vevők, a szállítók számlái, azok pénzügyi teljesítése stb. Az ezekkel összefüggő kérdésekre kérnék választ.
Részlet a válaszából: […] ...be kell tartania avonatkozó adótörvényi előírásokat is!)Ha a gazdálkodó euróban vezeti a könyveit, akkor ehhez "hozzákell igazítania" a számviteli politikáját, a különböző (elsősorban azértékelési) szabályzatokat is. Meg kell határoznia – többek között -,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Devizás eszközök és kötelezettségek év végi értékelése

Kérdés: A kft. az év végén a devizás pénzeszközeit, követeléseit, kötelezettségeit a december 31-i MNB-árfolyamon értékeli. Amennyiben a devizás eszközök és kötelezettségek összevont árfolyam-különbözete jelentős, akkor a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között számolja el a különbözetet. A következő évben a nyitást követően az előző évben elszámolt árfolyam-különbözetet visszavezeti. Helyes ez a gyakorlat? A követelések és kötelezettségek vonatkozásában ennek nincs az eredményre gyakorolt hatása. A devizás pénzügyi eszközöknél összességében nincs az eredményre gyakorolt hatása, de az eredménykategóriákban már igen. A felmerült költségek devizában történő kiegyenlítése esetén az eredmény az üzemi eredményben jelenik meg, míg nem költségtételek esetében a pénzügyi műveletek eredményében.
Részlet a válaszából: […] ...pénzeszközeit, követeléseit,kötelezettségeit a december 31-i MNB-árfolyamon értékeli, és az összevontárfolyam-különbözet – a számviteli politikában meghatározottak szerint -jelentős, akkor ezt a különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Devizaárfolyam-különbözet kötelező elszámolása

Kérdés: 2005. év végén a társaság az euróban lévő összes követelését és kötelezettségét a számviteli politikában meghatározott árfolyamon átértékelte, jelentős árfolyamveszteség került megállapításra. A 2004. évi árfolyam-különbözet árfolyamnyereség volt, amely a számviteli politika szerint nem minősült jelentősnek, így az nem került könyvelésre. A 2005. év végén megállapított – igen jelentős – árfolyamveszteség a számvitelben minden további nélkül elszámolható? Tudomásunk szerint a céltartalék-képzési lehetőség, illetve az elhatárolás lehetősége az áfolyam-különbözet elszámolására visszamenőleges hatállyal nem alkalmazható!
Részlet a válaszából: […] ...az eredményre gyakorolt hatás jelentősnek, nem jelentősnek minősítése(valójában számszerűsítése) a társaság számviteli politikájába tartozik.Természetesen azonos módon kell megítélni az értékelésből adódó különbözetetakkor is, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Házipénztár, pénztárjelentés

Kérdés: Az Európai Unióhoz való csatlakozás jelent-e valamilyen változást a házipénztári teendőkben? Pénztárjelentést milyen gyakorisággal kell készíteni?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 14. §-a (5) bekezdésének d) pontja alapján a számviteli politika keretében el kell készíteni – többek között – a pénzkezelési szabályzatot is. Az Szt. ezen előírása az Európai Unióhoz való csatlakozás után is hatályos, nem változott. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.