Szabad felhasználású devizahitel árfolyamvesztesége

Kérdés: Társaságunk 2007. évben szabad felhasználású devizahitelt (nem beruházásra) vett fel a banktól. 2010. 12. 31-ig a devizás tételeket csak akkor kellett értékelni, ha jelentős volt az eltérés a főkönyvi és a mérleg-fordulónapi érték között. 2011. 01. 01-től kötelező az értékelés. Társaságunk a devizahitelt nem értékelte, nem számolt el árfolyamveszteséget. 2010. évig visszamenőleg szükségessé válik az önellenőrzés? Az elszámolandó árfolyamveszteség igen jelentős összegű. A társaság eredménye az árfolyamveszteség miatt veszteséges lesz. A nem realizált árfolyamveszteség időbelileg elhatárolható? Céltartalék-képzési lehetőség van? Az árfolyamveszteséget társaságiadó-alapot módosító tételként figyelembe kell venni?
Részlet a válaszából: […] ...kell végrehajtani, de nem 2010-ig, csak 2011. évig, feltételezve, hogy a jelentős eltérés nagyságát 2010-ben és azt megelőzően a számviteli politikában rögzítették.Az Szt. 2011. január 1-jétől hatályos 60. §-ának (2) bekezdése alapján a mérlegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Aktivált beruházásnál árfolyam-különbözet

Kérdés: A kft. 2006-ban hitelintézettől nagy összegű CHF-alapú beruházási hitelt vett fel. A beruházást 2007. évben aktiválta. A számviteli politikában meghatározott jelentős mértéket meghaladta a 2008. évi árfolyam-különbözetből adódó veszteség. Megtehette-e a kft., hogy ezt a veszteséget elhatárolja? Ha igen, meddig? Megteheti-e kft., hogy a nagy árfolyamnyereségből adódó nyereséget elhatárolja? Ha igen, meddig?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-a (7) bekezdésének előírásából az következik,hogy a devizaalapú követelések, illetve kötelezettségek forintértékben történőkönyvviteli nyilvántartásba vételénél, továbbá mérleg-fordulónapi értékelésénéla külföldi pénzértékre szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Hosszú lejáratú hitel árfolyamvesztesége

Kérdés: Ügyfelünk nem beruházáshoz kapcsolódó hosszú lejáratú hitelének értékelése jelentős árfolyamveszteséget eredményez. El kell-e határolni a következő évekre? Ha igen, akkor kötelező-e a céltartalékképzés? Vagy elszámolhatjuk egy összegben? Céltartalék képzése esetén kell-e növelni az adózás előtti eredményt? Hogyan alakulnak az előbbiek, ha a hitel beruházási célú?
Részlet a válaszából: […] ...árfolyamon számított értékek – előbbicsoportosításban – abszolút értékben kifejezett, összevont különbözet). Ha ezekbármelyike a számviteli politika szerint jelentős hatásúnak minősül, akkorminden egyes külföldi pénzértékre szóló eszközt, kötelezettséget az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Devizaárfolyam-különbözet kötelező elszámolása

Kérdés: 2005. év végén a társaság az euróban lévő összes követelését és kötelezettségét a számviteli politikában meghatározott árfolyamon átértékelte, jelentős árfolyamveszteség került megállapításra. A 2004. évi árfolyam-különbözet árfolyamnyereség volt, amely a számviteli politika szerint nem minősült jelentősnek, így az nem került könyvelésre. A 2005. év végén megállapított – igen jelentős – árfolyamveszteség a számvitelben minden további nélkül elszámolható? Tudomásunk szerint a céltartalék-képzési lehetőség, illetve az elhatárolás lehetősége az áfolyam-különbözet elszámolására visszamenőleges hatállyal nem alkalmazható!
Részlet a válaszából: […] ...az eredményre gyakorolt hatás jelentősnek, nem jelentősnek minősítése(valójában számszerűsítése) a társaság számviteli politikájába tartozik.Természetesen azonos módon kell megítélni az értékelésből adódó különbözetetakkor is, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatása

Kérdés: A társaság a számvitel-politikájában úgy szabályozott, hogy az 50 ezer forint bekerülési érték alatti eszközöket azonnal, a 200 ezer forint alattiakat 36 hónap alatt számolja el értékcsökkenési leírásként. Megteheti ezt a társaság? A 2000-ben beszerzett és 14,5 százalékkal amortizált eszközök leírási kulcsa megváltoztatható-e a hatályos számviteli politikának megfelelően?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírásokra (mint minden törvényi előírásra) az a jellemző, hogy azokat a hatálybalépést követően lehet, illetve kell alkalmazni. Amennyiben ettől el lehet térni, arról a törvénynek külön kell intézkednie. Az új Szt. ilyen, visszamenőlegesen is alkalmazandó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.