Székhely több településen – iparűzési adó

Kérdés: Adott egy kft., mely a székhelyét 2019. 10. 19-én áthelyezte Dunakesziről Vácra. Hogyan kell ebben az esetben az iparűzésiadó-bevallást kitölteni? Dunakeszire a 01. 01. – 10. 18-ig terjedő időszakra szóló főkönyvből kell az adatokat szolgáltatni, a váci bevallásban pedig a 10. 19. – 12. 31-ig terjedő főkönyvi kivonat adataiból kell dolgozni? Vagy pedig éves adatokat kell feltüntetni mindegyik bevallásban, és az F lapon a megosztásnál kell aszerint kitölteni, hogy például a személyi jellegű ráfordítással arányosított számolásnál az osztószámnak kell lennie az adott időszakra szóló adatnak (10. 19. – 12. 31.)? Létezik még az a szabály, hogy a székhely 10%-nál kevesebb adót nem kaphat? Ha igen, akkor az a tört időszakra vonatkozik, vagy az évesre felkerekített összegre?
Részlet a válaszából: […] ...mindkét településen fennállt az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, lévén Dunakeszin és Vácott is volt székhelye a kft.-nek. Ez azt jelenti, hogy alkalmazni kell a Htv. 39. §-ának (2) bekezdését, miszerint ha a vállalkozó több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Székhelyváltozás esetén ipabevallás megküldése

Kérdés: Székhelyváltozás esetén mikor kell az ipabevallást megküldeni a megszűnő székhely szerinti hatóságnak, év közben (mint kijelentkezett adóalany), vagy év végén, adóalap-megosztással?
Részlet a válaszából: […] ...válaszhoz fontos összefüggés, hogy a vállalkozó székhelyének megváltoztatása önmagában véve nem jelenti a vállalkozó iparűzésiadó-alanyiságának megszűntét is. Ennélfogva az adózás rendjéről szóló törvényben említett (Art. 52-53. §) soron...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

A székhely figyelembevétele az iparűzési adónál

Kérdés: Abban az esetben, ha a székhelyen nem folyik tevékenység (a székhelyen csak egy bérelt irodahelyiség van, ahol nem tartózkodik senki sem), lehet-e nulla az iparűzési adó alapja a székhely szerinti településnél? Hogyan lehet ez esetben alkalmazni az adóalap-megosztási módszereket?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli az ún. állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Iparűzési adó: vezetékrendszerek

Kérdés: A tárgyi eszközként nyilvántartott – több településen lévő – vezetékrendszer, illetőleg a vezetékrendszer mentén húzódó különféle berendezések értékét hogyan kell figyelembe venni az iparűzésiadó-alap megosztásánál? Milyen nyilvántartást kell vezetni az iparűzésiadó-kötelezettség megállapításához?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti település illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Fennáll-e az iparűzésiadó-kötelezettség a székhely szerinti településen akkor, ha az csak levelezési címként funkcionál (az ügyvezető lakása), a kereskedelmi tevékenység végzése a boltban, a telephely szerinti településen folyik? Meg kell-e osztani az adóalapot ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 35. §-ának (1) bekezdése, valamint 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli adókötelezettség, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.