Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész (a meghaladó rész az egyes meghatározott juttatások közé tartozik);– a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Szakképzési hozzájárulás összegének megállapítása

Kérdés: 2012. 01. 01-től hatályosan a szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról a 2011. évi CLV. törvény rendelkezik. Ez a törvény számos kérdésben eltér a korábbi törvényi előírástól, és szerintem bonyolultabb is. A hatályos törvényhez kapcsolódóan a kérdésekre adott válaszokban résztémákat érintettek a Számviteli Levelekben, de magával a szakképzési hozzájárulás megállapításával részletesen nem foglalkoztak. Kérem, pótolják ezen hiányosságot!
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől (számos átmeneti rendelkezéssel) a 2011. évi CLV. törvény (Szht.) rendelkezik. A válaszban kiemelten a gazdasági társaságokra, a szövetkezetekre vonatkozó előírásokkal foglalkozunk, az egyéb sajátos előírásokra csak utalunk, részletesen azokra külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Végtörlesztés a cafeteria rendszerében

Kérdés: A takarékszövetkezet a 2012. évi cafeteria rendszerébe a végtörlesztéshez adható munkáltatói támogatást is beépítené a többi – szja szempontjából – cafeteriába tartozó elemmel együtt. A dolgozók választhatnak a végtörlesztés és az egyéb elemek között. Ebben az esetben is adómentes mind a kifizető, mind a munkavállaló szempontjából a végtörlesztés?
Részlet a válaszából: […] ...ha összegszerűenazonosak is, összehasonlíthatatlanok, ha a cafeteria-rendszerbe tartozó elemekösszegszerű meghatározása során a takarékszövetkezetet terhelő személyijövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást is számításba veszik, akkornyilvánvaló a választás....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

10 százalékos adókulcs alkalmazása

Kérdés: A 2006. évben hatályos Tao-tv. szerint 5 millió forintig 10%-os adókulcs alkalmazható, amennyiben a társaság nem vesz igénybe adókedvezményt (+egyéb előírásoknak is megfelel). Melyek azok az adókedvezmények, amelyek a kedvezményes kulcs alkalmazását kizárják (pl. iparűzési adó mint adóalap-kedvezmény elszámolható-e)?
Részlet a válaszából: […] ...21. § és 29/E. §);– filmgyártási támogatás, támogatási igazolás alapján[Tao-tv. 22. §-ának (1) bekezdése]; – a szövetkezet vagy jogutódja(i) által a tulajdonviszonyokrendezése érdekében, az állam által az állampolgárok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Lekötött tartalék sajátosságai a szövetkezeteknél

Kérdés: A 2001-től hatályos Szt. 36. és 38. §-a, különös tekintettel a szövetkezeti üzletrészekre, csak 2001-től alkalmazandó, vagy érintheti a 2001 előtti időszakot is? Ha igen, mennyiben, mivel az átmeneti rendelkezések csak a fel nem osztható szövetkezeti vagyonról rendelkeznek.
Részlet a válaszából: […] ...új Szöv-tv. és Szöv-tv. is szabályozta, hogy a szövetkezeteknek mikor kellett, illetve kell fel nem osztható vagyont létesíteniük. Állami támogatás igénybevételének feltételeként jogszabály előírhatja, hogy a támogatással létrehozott értéket a fel nem osztható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] ...azonban nem kell az osztalékadót – átmenetileg – megfizetni, ha az osztalékot a külföldi belföldön már működő gazdasági társaság, szövetkezet – ideértve az osztalékot fizető gazdasági társaságot, szövetkezetet is – jegyzett tőkéjének az emelésére fordítja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.