11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Több biztosítási jogviszony
Kérdés: A magánszemélynek az alábbi munka- és jogviszonyai vannak: 1. "A" Kft.-ben főállású munkavállaló (minden adót és járulékot fizetnek utána). 2. "B" társaságban megbízási jogviszony alapján vezető tisztségviselő (legmagasabb adókulcs szerint adózik). 3. "C" – evás – Bt.-ben kültag, és személyesen közreműködik (a bt.-ből jövedelme nincs, adót, járulékot a bt. nem fizet utána, csak az evával csökkentett bevételben részesül). 4. "D" Kft. végelszámolója megbízási jogviszony alapján (legmagasabb adókulcs szerint) adózik. 5. "E" Bt.-ben beltag (a bt.-ből sem jövedelme nincs, sem osztalékban nem részesül. A bt. adót, járulékot nem fizet utána). "A" Kft.-ben a főállására tekintettel helyesen nem fizet a résztulajdonában lévő "C" és "E" társaság utána járulékot? (Jövedelmekben e két cégből nem részesül!) Ha megszűnik az "A" Kft.-ben a főállású jogviszonya, akkor a tulajdonában lévő bt.-kben – melyekben személyesen is közreműködik, de jövedelemben nem részesül – kell-e járulékot (ehót) fizetnie? A főállása megszűnése hogyan befolyásolja a többi jogviszonyát? Mindenképpen rendelkeznie kell heti 40 órás munkaviszonnyal? Teljes munkaviszonyban elláthatja-e a "B" társaság ügyvezetői pozícióját, ha idáig megbízási jogviszony alapján látta el?
2. cikk / 11 Beltag után szakképzési hozzájárulás
Kérdés: A betéti társaság beltagja után kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni?
3. cikk / 11 Evás bt.-ben személyesen közreműködő tag jövedelme
Kérdés: Apa és fia tagként – 2009-ben – beléptek egy bevételi nyilvántartást vezető (evás) betéti társaságba. 1. Apa öregségi nyugdíjban (teljes jogú) részesül (65 éves), a bt.-ben 30%-os részesedése van, és havonta változó alkalommal személyesen közreműködik a társaság tevékenységében. A társaságtól jövedelemben nem részesül. 2. A fia főállású munkahellyel rendelkezik (ahol minden járulékot megfizetnek utána), a bt.-ben 15%-os részesedése van. Személyesen úgy működik közre, hogy havonta néhány órát segít a társaság ügyviteli munkáiban. A társaságtól jövedelemben nem részesül. Mivel az apa és fia semmilyen jövedelmet nem kapnak a társaságtól, ezért kérdezik a következőket: - A bt. többségi tulajdonosa (a beltag) kb. negyedévente a befolyt és "leevázott" bevételek maradék összegét átutalja a saját lakossági folyószámlájára, onnan készpénzben felveszi, és tulajdoni hányad arányában készpénzben kifizeti a többi tagnak (az apának és fiának). Jól jár-e így el a beltag? - Az apának és fiának kell-e még valamilyen adót, járulékot fizetnie az így megkapott, "leevázott" bevételük után? - Be kell-e vallani az szja-bevallásban az így megszerzett jövedelmet? - Kell-e valamilyen nyilvántartást, jegyzőkönyvet vezetni az ily módon – a beltagtól készpénzben átvett – kifizetésekről? - A tagok gyűlésének kötelezően el kell-e fogadnia egy határozatot az ily módon, a tulajdoni hányadok arányában kifizetett pénzkiutalásokról, kifizetésekről?
4. cikk / 11 Transzferár-nyilvántartás
Kérdés: "A" és "B" magánszemély alkotja 50-50%-os részesedéssel "X" kft.-t. "A" és "B" osztatlan közös 50-50%-os tulajdonában áll 3 db ingatlan (1 raktár, 1 irodaépület és 1 iroda célú lakás). "A" és "B" megállapodnak abban, hogy "X" kft.-nek bérbe adják jelzett ingatlanaikat, a bérbeadás, számlázás, adó- és eho-elszámolás "A" nevében történik. "X" kft. nem éri el a középvállalkozói státuszt paraméterei figyelembevételével. "A" magánszemély és "X" kft. kötelezett-e transzferár-nyilvántartás (esetleg egyszerűsített nyilvántartás) készítésére? Egy másik vállalkozással kapcsolatban: "Y" bt. két magánszemélyből áll: "C" (személyesen közreműködő beltag, tulajdoni hányada: 75%) és "D" (személyesen közre nem működő kültag, tulajdoni hányada: 25%). "Y" bt.-nek könyvel "Z" evás egyéni vállalkozó, aki "D" házastársa. "Y" bt. nem éri el a középvállalkozói státuszt paraméterei figyelembevételével. "Z" egyéni vállalkozás és "Y" bt. kapcsolt vállalkozás-e, és ha igen, akkor kötelezett-e transzferár-nyilvántartás (akár egyszerűsített nyilvántartás) készítésére?
5. cikk / 11 Szakképzési hozzájárulás (eva)
Kérdés: A kft. főfoglalkozású tagja (tagi jogviszony) és a bt. beltagja (evás) személyesen közreműködő tag után kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni?
6. cikk / 11 Tanulmányi szerződés alapján ösztöndíj
Kérdés: A bt. tanulmányi szerződést köt a beltag gyermekével (aki nem működik közre a cég tevékenységében) az egyetem nappali tagozaton való elvégzésére (a bt. gyógyszertárat üzemeltet, a gyermek gyógyszerész szakon tanul), melyben megállapodnak, hogy a tanuló az egyetem elvégzése után meghatározott ideig személyesen közreműködik a vállalkozásban, ennek fejében a bt. a tanulmányi idő alatt állandó havi ösztöndíjat fizet részére. Ezt a fizetett "ösztöndíjat" a cég elszámolhatja-e mint egyéb személyi jellegű ráfordítást, mert ebben az esetben a kifizetés és az utána kifizetett 11%-os egészségügyi hozzájárulás elismert költség lenne a társasági adóról szóló törvény 3. sz. melléklete B.)3. pontja alapján?
7. cikk / 11 Adómentes természetbeni juttatások
Kérdés: A munkavállaló a munkahelyén semmiféle béren kívüli juttatást nem kap, de beltagja egy mikrovállalkozásnak (családi bt.), ahonnan jövedelemkivétje (esetleg osztalékfizetés van, kb. 3 évente) nincsen! Bt.-tagként (személyesen közreműködőként) az Szja-tv. alapján részesülhet-e adómentes juttatásokban? (Üdülési csekk, kultúrautalvány, ajándékutalvány, egészségpénztár stb.) Ha igen, melyekben, milyen összeghatárig? Esetleg a kültag (is)?
8. cikk / 11 Cégautó miatti járulékok
Kérdés: Ha a bt.-ben nincs alkalmazott, csak a beltag vállalkozói jogviszonyban, akkor a cégautóadó miatt ugye nem kell munkaadói járulékot fizetni? Kérdésem, hogy ez esetben vállalkozói járulékot kell-e fizetni a cégautó miatt? És ha senki nincs bejelentve a cégbe, mert a tagnak főállása van máshol, akkor a céges autó után a cégautóadón felül csak ehót kell fizetni?
9. cikk / 11 Egészségügyi hozzájárulás egyetemi hallgató után
Kérdés: Betéti társaság személyesen közreműködő beltagja nappali tagozatos egyetemi hallgató. Kell-e utána tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni?
10. cikk / 11 Lakáson lévő számítógép költségelszámolása
Kérdés: Orvosi tevékenységet végző bt. számítógépet vásárolt. A társaság székhelye a beltag lakása, külön telephellyel nem rendelkezik. Orvosi tevékenységét – szerződés alapján – szakorvosi intézményekben végzi. Elszámolható-e a számítógép értéke 100 százalékban költségként, tekintettel arra, hogy nem zárható ki a magáncélú használat? Megtalálható-e valamely törvényben, hogy ilyen esetben a bekerülési költség milyen aránya érvényesíthető értékcsökkenésként a bt.-nél?
