Betéti társaságból kilépő kültag járandósága

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
Részlet a válaszából: […] ...összegét meghaladó rész. A kérdésben arra kérdeznek rá, hogy a meghaladó rész az osztalék vagy osztalékelőleg, vagy valami más a személyi jövedelemadó szempontjából.Osztalék nem lehet, mert nem az éves beszámoló elfogadásakor döntött a társaság a kifizetésről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...alapján. A magánszemélynek az árfolyamnyereségre vonatkozó előírások szerint keletkezik jövedelme, amelyet 15 százalék mértékű személyi jövedelemadó és 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terhel. A magánszemélyt terhelő személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Svájci tulajdonos üzletrészét a kft. megvásárolja

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai: 95%-ban svájci cég és 5%-ban magánszemély. A magánszemély svájci állampolgár, életvitelszerűen az év minden napján Magyarországon tartózkodik (állandó tartózkodási kártyája van), magyarországi lakcímkártyája, lakóhelye Magyarországon van. A cég ügyvezetője munkaviszonnyal rendelkezik, bért vesz fel, és adózik utána. A fenti magánszemély az 5%-os üzletrészét (a kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft, 5%-a, 150 000 Ft a magánszemélyé) értékesíti a kft.-nek 5 millió Ft-ért (a kft. eredménytartaléka fedezetet nyújt a vásárlásra).
1. Hogyan adózik és milyen összeg után (5 M Ft-150 E Ft?) Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos? A kifizetőnek (a kft.-nek) kell az adókat (szja, eho 14%, 22%) levonnia?
2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek?
3. Hogyan könyvelem a kft.-nél a saját üzletrész vételét és eladását?
Részlet a válaszából: […] ...keltének napjára kell megállapítani.A magyar kft.-nek kell a bevételből a jövedelmet megállapítania, a jövedelemből a 15 százalék személyi jövedelemadót, adóelőleget – a kifizetés időpontjában a rendelkezésére álló vagy általa megállapítható, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Osztalékfizetés a végelszámolás előtt

Kérdés: A kft. 2010. 12. 01-től végelszámolás alatt áll. A kft. taggyűlése egyhangúlag elfogadta a kft. 2010. 01. 01. és 11. 30. közötti időszakról szóló tevékenységet lezáró beszámolóját. A tagok úgy döntöttek, élnek a maximális osztalékfizetéssel, azaz a teljes adózott eredmény és a felhalmozott eredménytartalék osztalékként történő kifizetését határozták el. A végelszámoló kérdezi: kifizetheti-e (ki kell fizetnie) a tagok számára jóváhagyott összes osztalékot? A végelszámoló az osztalék egy részét visszatarthatja-e, ha úgy látja, hogy a végelszámolási időszak likviditása veszélybe kerülhet (bár fedezet van az osztalékra)?
Részlet a válaszából: […] ...mellett az osztalékfizetésről hozott döntés alapján az osztalék -magánszemély tulajdonosok esetében a személyi jövedelemadó és az egészségügyihozzájárulás levonása után – ténylegesen kifizethető. Ez a kifizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Osztalékelőleg az Eva-tv. hatálya alatt

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó társaság 2010-ben osztalékelőleget vesz fel. Ezzel kapcsolatosan milyen adminisztratív (például kinek kell a közbenső mérleget, az ügyvezetői nyilatkozatot stb. megküldeni) teendők vannak? A közbenső mérleg elkészítésének teendőit tudom.
Részlet a válaszából: […] ...eredménytartalékát kell elő­ször kiegészítésként igénybevettnek tekinteni, amelyből kifizetett osztalékelőleget az Szja-tv. szerintiszemélyi jövedelemadó (25 százalék) és a 14 százalékos egészségügyihozzájárulás levonásának kötelezettsége is terheli.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Osztalékfizetés evás kft.-nél

Kérdés: A kft. 2006-ban alakult. A 2007. évben 1,5 millió forint adózott eredménye keletkezett, amelyet nem fizettek ki osztalékként. 2008-tól evaalany lett. 2008-ban sikeresen működött, így a tagok a tárgyév terhére osztalékelőleg fizetéséről határoztak, 1 millió forintot június 30-ával kifizettek, az előleg után adót nem fizettek. 2009. február 5-én a taggyűlés úgy döntött, hogy a 2008. évi 4 millió forint adózott eredményt és az evaalanyiság előtti időszak eredménytartalékát (összesen 5,5 millió forintot) osztalékként előírnak. Ebből már 1 millió forintot osztalékelőlegként kifizettek, a fennmaradó összegből május végéig még 2 millió forintot kifizettek, a további 2,5 millió forint osztalékot ez évben már nem fogják kifizetni. Hogyan alakulnak a személyijövedelemadó- és az eho-fizetési kötelezettség időpontjai? Megteheti-e a társaság 2009-ben, hogy a tárgyévi eredménye terhére osztalékelőleget fizet, annak ellenére, hogy van korábbi évekről előírt, de fel nem vett osztaléka?
Részlet a válaszából: […] A kft. taggyűlése a 2009. február 5-i ülésén olyan döntésthozott, ami ellentétes a Gt. 132. §-ában foglaltakkal. A taggyűlésnek nem azadózott eredmény és az eredménytartalék osztalékkénti előírásáról kellett volnadöntenie, hanem az osztalékfizetésről. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Törzstőkeleszállítása tőkekivonással

Kérdés: Törzstőke-leszállítás esetén a kft.-ben a leszállított összeg kivonása mellett döntött a társaság. A társaság rendelkezik eredménytartalékkal is, de a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy csak a jegyzett tőke összegét kérik kifizetni, nem tartanak igényt a felhalmozott vagyon kiadására, hiszen az a működőképességet kedvezőtlenül érintené. Hozható-e ilyen döntés? Mert a Gt. úgy szabályoz, hogy a felhalmozott vagyont is ki kell adni. Ha a döntés szabályos, hogyan kell azt helyesen könyvelni? Van-e a döntésnek adófizetési következménye a magánszemélyek esetében?
Részlet a válaszából: […] ...részével, a kettő különbözete amagánszemély vállalkozásból kivont jövedelmének minősül. Ezen jövedelmet 25százalék mértékű személyi jövedelemadó és 14 százalék mértékű egészségügyihozzájárulás terheli (ez utóbbi addig, amíg az Eho-tv.-ben előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] ...adóhatósági engedéllyel – az Szja-tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerint kellett volna megállapítani az osztalékjövedelem utáni személyi jövedelemadót a következők szerint: az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.