Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...utalva a szabályozások különbözőségeiből adódó eltérésekre is.Kijelölésre javasolt számlák:551. Béren kívüli juttatások és személyi jövedelemadója552. Egyes meghatározott juttatások és személyi jövedelemadója553. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Helyi utazási bérlet elszámolása

Kérdés: Munkavállalóink részére helyi utazási bérletet szeretnénk juttatni, mivel feladataik ellátásához szükséges a helyi tömegközlekedés napi igénybevétele. Ebben az esetben – azaz, ha a munkakör betöltéséhez szükséges – hogyan kell elszámolni az utazási bérletet?
Részlet a válaszából: […] ...egészen megtéríti, akkor a munkavállalónak nem önálló tevékenységből származó bevétele lesz, amely bevétel után a munkavállalót személyi jövedelemadó és nyugdíjjárulék, valamint egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék terheli, a munkáltatót pedig 19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Tanulmányi szerződés alapján fizetett összegek

Kérdés: Munkavállalónk tanulmányi szerződés alapján 2017. szeptembertől megkezdi egyetemi tanulmányait. A cég fizeti a képzés díját, a vizsga díját, az utazási költséget, a szállás, ill. az étkezés költségét is. Megtérítése után milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt? Számviteli elszámolásuk hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] ...utazási költségek, illetőleg a szállás és az étkezés díja is. A munkáltatónak a juttatás értékének 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 22 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie és bevallania a 08-as bevallásban. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

OKJ-s képzés költségeinek elszámolása

Kérdés:

Cégünk 2 munkavállalóját egy 7 napos (a cég tevékenységéhez szükséges) OKJ-s képzésre iskolázta be. A cég fizeti a képzés díját, a vizsga díját, az utazás költségét, a szállás, illetve az étkezés költségét is, kb. 170 000 Ft/fő értékben. A fenti költségek teljes egészében elszámolhatók-e, illetve van-e ezeknek a költségeknek valamilyen adóvonzatuk?

Részlet a válaszából: […] ...egyes meghatározott juttatásnak számít. A közterheket tekintve: az iskolarendszerű képzés összegének 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást, az átvállalt étkezési költség 1,19-szerese után 16...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Helyi utazás adómentes elszámolása

Kérdés: Ha a munkakör ellátásához szükséges a helyi utazási bérlet vagy jegy, elszámolható-e az adó- és járulékmentesen a juttatónál, amennyiben igazolhatóan dokumentálják? Egyáltalán igazolható-e egyértelműen?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó helyi utazási bérlet bruttó bekerülési értékének 1,19-szeresét kell adóalapnak tekinteni, és ezen adóalap 16 százalékát kell személyi jövedelemadóként, továbbá az adóalap 10 százalékát egészségügyi hozzájárulásként megfizetni, bevallani.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Sportoló közvetlen támogatása

Kérdés: Székhelyünkön élő 16 éves, sportban nagyon tehetséges fiatalembernek szeretnénk támogatást nyújtani. Az egyesületén keresztül nincs lehetőség "megpántlikázni" a pénzt, és befolyásolni annak felhasználását, ezért közvetlenül neki szeretnénk juttatni, akár pénz, akár sporteszköz, akár versenyhez kapcsolódó utazás, szállás stb. finanszírozásának formájában. Hogyan tudnánk ezt úgy megtenni, hogy neki ne kelljen ez után személyi jövedelemadót és ehót fizetni? Bennünket, mint Tao-alanyt milyen adók terhelnek így?
Részlet a válaszából: […] Jelenleg nincs az Szja-tv.-ben olyan jogcím, amely alapján a kifizető közterhe mellett, egyes meghatározott juttatásként vagy béren kívüli juttatásként finanszírozható lenne a sportoló versenyhez kapcsolódó utazás-, szállás- stb. költsége. Az csak a magánszemély által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Kihordási idő lejárata előtti munkaruha

Kérdés: A munkaruha kihordási ideje két év. A munkavállaló leszámol, és magával viszi a munkaruhát (nem kell leadnia). Az időarányosan hátralévő részt a munkabéréből levonjuk. Az adott hónapra érvényes bérletével ugyanez a helyzet. Szabályos ez így?
Részlet a válaszából: […] ...esetében. A helyi utazási bérlet bekerülési értékét a béren kívüli juttatások között kell elszámolni, amelynek az 1,19-szerese után személyi jövedelemadót, 2012-től 10 százalék egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell. A helyi utazási bérletnek az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Tanulmányi költségek átvállalása

Kérdés: Olyan dolgozót szeretnénk alkalmazni, akinek a korábbi munkahelyén tanulmányi szerződés alapján visszafizetési kötelezettsége lenne a tanulmányai miatt (tandíj, utazás, könyvek stb.). Ezeket a költségeket mint leendő munkáltató átvállalnánk. A régi munkáltató leszámlázná cégünknek a költséget, és kifizetnénk. Keletkezik-e a dolgozónak, illetve társaságunknak adó- és járulékfizetési kötelezettsége? Kezelhetjük ezt oktatás költségeként?
Részlet a válaszából: […] ...a pénzmozgássalegy­idejűleg kell.Természetesen, az új munkáltatónál a dolgozó helyettfizetett tanulmányi költségeket és annak a személyi jövedelemadóját a személyijellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni a tanulmányi szerződés és aköltségeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Éves bérlet – kilépett a munkavállaló

Kérdés: A munkavállaló részére 2011. január hónapban éves BKV-bérletet biztosított a munkáltató. A munkavállaló március végén kilépett. A cafeteria­szabályzat alapján, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben szűnik meg, a munkavállaló az éves cafeteriakeret időarányos részére jogosult. Amennyiben a munkavállaló az időarányos összeget meghaladóan vett igénybe cafeteriaelemet, az időarányos részen felüli összeget pénzben vissza kell térítenie. A visszatérítés milyen bizonylat alapján történjen, és hogyan kell elszámolni? Az éves BKV-bérlet után január hónapra bevallott és megfizetett személyi jövedelemadónak a visszatérítésre jutó arányos részét önellenőrzéssel visszaigényelheti-e a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...általában januárbanbiztosítják a munkavállaló részére, ezért a juttatás hónapja január, a januáriszja-bevallásban kell a személyi jövedelemadóját megfizetni, s januárra kell aszemélyi jellegű egyéb kifizetések között is az adóval együtt elszámolni.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.