Átalakulás után osztalékfizetés

Kérdés: A társaság a tulajdonos magánszemélyek részére a 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot állapított meg, amit 2017-ben nem fizettek ki. 2017 végén a társaság tagjai kiválásról döntöttek, amelynek eredményeként az egyik tag 100%-os tulajdonával létrejött egy új társaság. A vagyonmérleg-tervezet szerint az új társaság a törzstőkén felül egy ingatlant és eredménytartalékot kapott. A cégbejegyzés 2018-ban megtörtént. Az átalakulás könyvvizsgálója szerint az a korábbi tulajdonos magánszemély, aki az osztalékfizetéskor már nem tagja a társaságnak, csak egyéb jövedelemként juthatna hozzá a benn maradt osztalékhoz, viszont a jogutód társaság, amelynek az érintett személy 100%-ban tulajdonosa, az osztalék adózásának megfelelően fizetheti ki részére az összeget. Ezért a végleges vagyonmérlegben, mint osztalékfizetési kötelezettség, ez a tartozás a jogutód mérlegébe került, a hozzá kapcsolódó pénzösszeg pedig a jogelőddel szembeni követelésként jelenik meg. Szerintem a jogelőd cég és az érintett magánszemély közötti osztalék tárgyévi kifizetésének és ennek megfelelő adózásának nincs akadálya. Lehetséges-e és milyen dokumentumok alapján biztosítható, hogy a megkapott összeg a jogutódnál szabályosan kerüljön osztalékként kifizetésre, adózásra és bejelentésre a NAV felé?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek a könyveiben a kötelezettségek között szerepel a tagonként jóváhagyott osztalék, az osztalékot – az osztalékot terhelő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás levonása után – az Art. előírásainak megfelelően megadózza, az adókat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Elhunyt tag öröksége

Kérdés: A bt. egyik tagja elhunyt. Az örökös nem akar a bt.-ben tagként maradni. A bt. kiszámolja az örökösnek járó összeget: a vagyoni betét 5 E Ft, 10 000 E Ft a vagyoni betétre arányosan jutó vagyon. Hogyan és mikor adózik a 10 000 E Ft?
Részlet a válaszából: […] ...a tag a bt.-ből való kilépésekor ténylegesen megkaphatott volna. Az Szja-tv. 68. §-a alapján a vállalkozásból kivont jövedelmet személyi jövedelemadó és az Eho-tv. alapján 14 százalék egészségügyi hozzájárulás is terheli, maximum 450 ezer forintig....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Könyvvezetés euróban, áttérés előtti osztalék kifizetése

Kérdés: A társaság a könyveit 2012-től euróban vezeti. A 2012 előtti években jelentős összegű osztalékot hagytak jóvá, forintban. Ez a 2011. 12. 31-i MNB-árfolyamon került nyitó tételként a devizás könyvekbe. Év közben többször fizettek ki osztalékot forintban, illetve euróban is, 2012. 12. 31-én is van záró kifizetetlen osztalék. Az év közbeni kifizetéseknél mi a helyes könyvelés? Mivel az osztalék elfogadása forintban történt, a végső elszámolás forintban vagy euróban legyen?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett osztalékot.A kérdésben leírt gyakorlat (a forintban is, euróban is történő osztalékkifizetés) a számviteli, a társaságjogi, a személyi jövedelemadózási előírásokkal nem egyeztethető össze.Mivel az osztalék eredetileg forintban került meghatározásra, logikusnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Tőkeleszállítás veszteség miatt

Kérdés: A kft. új tagjai saját leadózott jövedelmükből 2004. évben jegyzett tőkét emeltek. A kft. saját tőkéje 2010-ben negatív volt (jegyzett tőke 20 M Ft, eredménytartalék -22 M Ft, lekötött tartalék 5 M Ft). A kft. tagjai a jegyzett tőkét 3 M Ft-ra szeretnék csökkenteni. Az Szt., illetve a cégtörvény szerint ha a kft. csökkenti a jegyzett tőkét, akkor vele együtt az eredménytartalékot is csökkenteni kell (ami osztalékfizetést eredményez a tagoknak). A fentiek miatt a kft. tagjainak milyen szja- és ehofizetési kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...is. Ez esetben a magánszemélytulajdonosnál az Szja-tv. 68. §-a szerinti vállalkozásból kivont jövedelemlehet, amelyet személyi jövedelemadó, esetleg egészségügyi hozzájárulás isterhelhet. A kérdésben leírt feltételek mellett azonban ez szóba sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Magánszemély részére nyújtott kölcsön kamatának elszámolása

Kérdés: A kft. kölcsönt nyújtott a társaság egyik magánszemély tagjának. A kölcsönszerződés a kamatot a mindenkori jegybanki alapkamat + 5 százalékban rögzítette azzal, hogy a kölcsön, annak kamataival együtt, 3 év múlva egy összegben fizetendő vissza. A kamatszámítás a jegybanki alapkamat valamennyi változását kell, hogy kövesse, vagy a visszafizetés napján érvényes kamatlábbal (+5%) kell számolni kamatot? A kamatszámításnál minden év végén ki kell számítani az aktuális jegybanki alapkamattal (+5%) a kamatot, és azt hozzáadva a tőkéhez kamatos kamatot kell érvényesíteni? A kamatszámítás módját rögzíteni kell a kölcsönszerződésben? Jól értelmezzük a vonatkozó törvényhelyet, hogy a jegybanki alapkamat (+5%) érvényesítése esetén a magánszemélynek nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelme?
Részlet a válaszából: […] ...érvényes alapkamat + 5 százalékkalszámított, kamatbevételként elszámolt összeg, akkor a kamatkedvezménybőlszármazó jövedelem utáni személyi jövedelemadót a kifizetőnek (a kft.-nek) azadóév utolsó napjára, év közbeni visszafizetés esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Osztalékról lemondás a kölcsön törlesztésére

Kérdés: 2007. évi előírt osztalékáról a tulajdonos lemond ügyvezetői kölcsöne törlesztéseképpen. Ez esetben van-e, és – ha igen – milyen fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...szembeni kötelezettsége, és ebből következőena tulajdonos követelése a megítélt osztalék összege vagy a megítélt osztalékszemélyi jövedelemadóval, egészségügyi hozzájárulással csökkentett összege. Nemnehéz belátni, hogy a tulajdonos csak az adóval,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Ajándéksorsolás

Kérdés: Nyereményakció keretében a kft. tárgyi eszközt szeretne nyereményként kisorsolni. A kibocsátott sorsjegyek helyett a kft. termékeinek vonalkódját kell visszaküldeni. A nyeremények között nagy összegű tárgyi eszközök szerepelnek (pl. számítógép, mobiltelefon). Ebben az esetben a kft.-nek van-e személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége, illetve a tárgyieszköz-nyereményeket miképpen számolhatja el?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. előírása szerint (76. §) nem számít jövedelemnek – többek között – Szr-tv. 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból származó nyeremény. Az Szr-tv. 16. §-a szerint nem kell engedély a nem folyamatosan szervezett sorsolásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Sportegyesület számvitele, adókötelezettségei

Kérdés: Milyen könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettsége van, illetve milyen adójogi szabályok vonatkoznak a sportegyesületre?
Részlet a válaszából: […] ...egyesületnek munkáltatóként és kifizetőként a munkavállalók, más jövedelmet szerzők jövedelmét meg kell állapítania, abból a személyi jövedelemadót le kell vonnia, be kell fizetnie, és a magánszemélynek erről igazolást, az adóhatóságnak pedig adatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.