Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...kell megállapítania, bevallania és befizetnie. Ezt a vállalkozásból kivont (valójában a vagyon kiadásakor realizálódó) jövedelmet személyi jövedelemadó és meghatározott összegig egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyet a magánszemély tulajdonosokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Lekötött bankbetét hiteltartozás fedezetére

Kérdés: A kft. a bankjánál kamatozó betétként lekötött 1 millió forint összeget 5 évre oly módon, hogy egyben az összeg erejéig kezességet vállalt dolgozója hiteltartozására. Időközben a társaság megvált dolgozójától, aki a hiteltartozását nem tudta megfizetni, így a lekötött bankbetétet a bank elvonta. Hogyan rendezendő az esemény a könyvekben? Elszámolható-e az 1 millió forint egyéb ráfordításként? A társaságiadó-alap növelése mellett kezelhető-e tartozás átvállalásaként? A magánszemély adókötelezettsége is felmerül, de a "kifizető" semmit sem tud érvényesíteni.
Részlet a válaszából: […] ...a fennálló követelés (1 millió forint) jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege, mint kamat, 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadó és ezen adóalap után 27 százalék egészségügyi hozzájárulás, amelyet a kölcsön visszafizetésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Kamatmentes kölcsön

Kérdés: A kft. egyszeri nagy összegű kamatmentes kölcsönt adott egy másik kft.-nek, ingatlanfedezet mellett, telekkönyvi bejegyzéssel. A kölcsönszerződést közjegyző hitelesítette. Van-e adóvonzata? És mi a helyzet akkor, ha a kft. magánszemélynek ad kölcsönt kamatmentesen?
Részlet a válaszából: […] A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (aPtk.) 232. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződéses kapcsolatokban – hajogszabály kivételt nem tesz – kamat jár. A vállalkozások egymás közöttikapcsolatában ilyen kivétel nincsen. Ebből az következik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Elhunyt munkavállalónk hiteltartozása

Kérdés: A gyermekét egyedül nevelő munkavállalónk elhunyt. Árván maradt gyermekének a szülő által hátrahagyott hiteltartozása kifizetéséhez a temetési segélyen túl további támogatás került kifizetésre. Kérdéseink: E kifizetés is elszámolható lett volna adómentes temetési segélyként, hiszen a jogszabály nem határoz meg e segélyre vonatkozó felső határt? Ha a segélyezett közeli hozzátartozó nem az özvegy, és nem kiskorú közeli hozzátartozó, akkor a segély a társasági adó szempontjából nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség? A Tao-tv. szerinti minősítéstől függetlenül a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...amely után megfizették a 27 százalékosegészségügyi hozzájárulást, bruttósított összege alapján pedig a hatályoselőírások szerinti személyi jövedelemadót levonták.A Tao-tv. 3. számú melléklete B) részének 3. pontja alapjána vállalkozási tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] Az első-második kérdésre egyszerű és egyértelmű a válasz.Mivel a magánszemély tulajdonosok részére az elhatározott osztalékotténylegesen nem fizették ki, a magánszemély tulajdonosoknak jövedelme nemkeletkezett, így őket adó és járulék nem terheli. [Az Szja-tv. 66....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Végelszámoláshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: Cégünk működését végelszámolással szeretné lezárni. Tartozásunk, követelésünk nincs. A cégben lévő (nullára leírt, kis összegű eszközök, illetve még le nem írt) eszközök elszámolására, illetve a meglévő pénzállomány cégből történő kivételére milyen legális lehetőség van? Végelszámolás esetén az adóhatóság folytat-e visszamenőleges ellenőrzést? Mire kell még odafigyelni a végelszámolás során?
Részlet a válaszából: […] A végelszámolással kapcsolatos jogi kérdéseket, feladatokata 2006. évi V. törvény (a cégtörvény) VIII. fejezete (a 94-118. §-ai)részletezik. Ezekre a válaszban részletesen nem térünk ki. Itt csak annyitjegyzünk meg, amennyiben a kérdező cég betéti társaság, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.