16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Végelszámoláskor a tulajdonosnak átadott ingatlan
Kérdés: Belföldi székhelyű 3000 E Ft jegyzett tőkével rendelkező gazdasági társaság végelszámolási vagyonmérlegében a székhelyként szolgáló épület-ingatlan könyv szerinti értéke 0 Ft, a saját tőke elemei között az eredménytartalék értéke szintén 0 Ft. Az épület-ingatlan becsült piaci értéke 30.000 E Ft. (Az ingatlan azért nem rendelkezik maradványértékkel, mert a társaság által történő megszerzése a 2000. évi C. törvény hatálybalépése előtt történt, ezért az épület 0 Ft-ra amortizálódott.) A végelszámolási vagyonmérlegben a saját tőke fedezetét 3000 E Ft pénzeszköz biztosítja. Kérjük szakmai véleményüket, hogy az Szja-tv. 68. §-a alapján – a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése során – a gazdasági társaság egyedüli természetes személy tulajdonosának lesz-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége, ha átveszi a 0 Ft könyv szerinti értékkel rendelkező épület-ingatlant, amelynek egyébként a piaci értéke 30.000 E Ft. Az épület-ingatlan átadásáról kell-e a társaságnak számlát kiállítania?
2. cikk / 16 Edzőterem térítésmentes biztosítása a dolgozóknak
Kérdés: Társaságunk székhelyén lévő épületét bővítette. A bővítés folyamán emeletráépítés történt, amelynek során irodák, tárgyalótermek, mosdók, öltözők, edzőterem került kialakításra. A munka fordított adózású volt. A munkálatokhoz az anyagot a társaság biztosította, a kivitelezés külső vállalkozó bevonásával történt. A használatbavételi engedélyt megkaptuk, a munkák során a számlákban szereplő áfát visszaigényeltük. A társaság az edzőtermet térítésmentesen biztosítja a dolgozóknak. Mivel ingyenes szolgáltatás történik, helyes-e, ha a használatbavételkor állapítjuk meg a fizetendő áfát, ami az edzőterem kialakításához merült fel? A beszerzéskor a számlák nem kerültek megbontásra (mennyi az edzőteremre eső beruházási érték). Milyen mutatószámok alapján tudjuk elkülöníteni az edzőteremre eső ráfordításokat? Erre a pontos elkülönítésre szükség van, mivel merülnek fel további költségek is a használatbavétel után (energia, egyéb). Az épület után elszámolok értékcsökkenési leírást, az edzőterem után is megtehetem? Van adóalap-növelő tétel? Az edzőterembe vásárolt eszközök után nem került sor áfa-visszaigénylésre, lehet-e értékcsökkenést elszámolni?
3. cikk / 16 Vitorlás kishajó beszerzése, üzemeltetése
Kérdés: Társaságunk vitorlás kishajó beszerzése mellett döntött. A beszerzés célja a partnerekkel, illetve a munkavállalókkal történő megbeszélések helyszínének biztosítása, valamint a munkavállalók, tulajdonosok üdültetéséhez való felhasználása. Társaságunk valamennyi felmerülő adót és járulékot meg kíván fizetni. A vitorlás beszerzésekor felmerülő áfa a beszerzés, így az aktivált összeg részét képezi, azaz nem helyezhető levonásba? A kishajó beszerzési értékét terheli-e más adó? (Itt az egyes meghatározott juttatásokat terhelő adókra gondolok.) A kishajó használata során mikor és milyen költségeket terhel szja + szocho?
4. cikk / 16 Ügyvezető részére bérelt lakás
Kérdés: "A" kft. ügyvezetője kettős állampolgár, akinek az állandó lakóhelye az EU másik tagállamában van. Munkaszerződéssel látja el a feladatát 40 órás munkaviszonyban "A" kft.-ben, amely a kft. székhelyén egy lakást bérel számára. A bérleti szerződés a bérbeadó és a kft. között jött létre, így a havi bérleti díjat a kft. fizeti, számla ellenében. A lakás rezsiköltségeit szintén a kft. fizeti, a cég nevére szóló számlák ellenében. A lakás- és rezsiköltségek után a kft.-nek milyen adófizetési kötelezettségei vannak, valamint a rezsiszámlák áfatartalmát levonásba helyezheti-e, ha csak adóköteles tevékenységet folytat? Az ügyvezetőnek mint magánszemélynek kell-e viselnie valamilyen adóterhet?
5. cikk / 16 Továbbképzés külföldön felmerült költségeinek terhei
Kérdés: Biztosítási alkusz cég – MNB-regiszterben rögzített, kizárólag vele együttműködő – vállalkozások (kft., bt., egyéni vállalkozó) nagyobb és sikeresebb üzletkötése érdekében külföldi biztosítótársaság székhelyén lefolytatott továbbképzések és az ehhez szorosan kapcsolódó szolgáltatások értékét megfizeti számla ellenében. Ilyen esetben felmerül-e, és ha igen, akkor milyen adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettség?
6. cikk / 16 Külföldi illetőségű edző járuléka
Kérdés: Társaságunk sporteseményekkel kapcsolatos mérkőzések megszervezésével, lebonyolításával foglalkozik. A sporteseményen részt vevő csapatok felkészítéséhez kellő szakértelemmel rendelkező, külföldi illetőségű edzőt hívtunk, aki megbízási szerződés keretében/megbízási díj ellenében fogja elvégezni a rábízott feladatokat. Az edzések mindössze 3-4 napot fognak havonta igénybe venni, vagyis ennyi időt fog a magánszemély Magyarországon tartózkodni. A belföldi tartózkodás idejére a megbízó a megbízási díjon felül a társaság nevére szóló számlával igazolt repülőjegyet, szállásköltséget és étkezést is kifizeti. A magánszemélynek fizetendő megbízási díj éves szinten eléri a minimálbér 30 százalékának tizenkétszeresét. A felsorolt esetekben keletkezik-e társaságunknak adófizetési kötelezettsége, ha a felsorolt szolgáltatások ténylegesen a megrendelt rendezvényekhez, felkészítésekhez kapcsolódnak, és kizárólag azok érdekében merültek fel? A megbízási díjból – mint önálló tevékenységből származó bevételből – mind a személyi jövedelemadó, mind pedig a társadalombiztosítási járulékok esetében a jövedelmet tételes költségelszámolással, vagy az igazolás nélkül elszámolható 10 százalékos költséghányad levonásával állapítjuk meg. Az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál alkalmazhatjuk-e ezen számítási módszert, függetlenül a magánszemély illetőségétől?
7. cikk / 16 Lakásbérlet díjának elszámolása
Kérdés: Egy közel 100 főt foglalkoztató társaság 2 lakást bérel a városban. A cég kötött szerződést a bérbeadóval. A lakásokban 1-1 fő dolgozóját szállásolja el, akik messze laknak a cég székhelyétől, nem tudják megoldani a mindennapi hazautazást. A lakások a feltételek hiánya miatt nem minősülnek munkásszállásnak. A belső szabályzatában a cég rögzítette, hogy a cégtől 200 km-nél távolabbi lakóhellyel rendelkező dolgozóinak albérletet biztosít. A cég a lakásbérleti számlák után minden hónapban megfizeti az Szja-tv. 70. §-a szerinti adókat. Helyesen jár-e el a cég, amikor ezt a fajta juttatást cafeteriaelemként kezeli, vagy az albérlet biztosítása (albérleti hozzájárulás címén) a munkavállalónál kellene, hogy összevonandó jövedelemként jelentkezzen?
8. cikk / 16 Taxiszolgáltatás elszámolása
Kérdés: A kft. ügyvezető tulajdonosa taxiszolgáltatást vesz igénybe a kft. székhelye és a vevő székhelye közötti távolságra. A kft.-nek nincs személygépkocsija, az utazás tömegközlekedéssel is megoldható. Ezek a taxiszámlák elszámolhatók a kft. költségei között? Ha igen, minek minősül, van-e adóvonzata?
9. cikk / 16 Külföldi telephelyen történő valutabeváltás
Kérdés: A magyarországi székhelyű kft.-nek Németországban van a telephelye, a társasági adót ott fizeti. A németországi munkákra Magyarországról visz ki munkavállalókat, akik ott fizetik a személyi jövedelemadót, itthon a cég csak a járulékokat fizeti a szerződésben rögzített bérük után. A telephelynek van eurós bankszámlája, ott veszi fel az eurót, és ott váltja át, ahol kedvezőbben váltják, erről hoz dokumentumot. A felvett eurót és a valutabeváltást könyvelve a 389. számlán marad egyenleg. Ezt hova tegyem? A német számlákat – úgy tudom – itthon is könyvelni kell. Hogyan és milyen árfolyammal?
10. cikk / 16 Magyarországi cég által foglalkoztatott német állampolgár
Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?
