Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...díjat (a társaság szempontjából végleges kifizetés) – a magánszemély "helyett" fizetett összegként, biztosítási díjként – a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell a fizetéskor elszámolni.Ha a biztosító teljesítésére korlátozás nélkül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Belföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: Változott-e a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállalók költségtérítésére vonatkozó rendeleti szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott magánszemélyek kiemelt – kollektív szerződésben meghatározott, az igazoltan teljesített napokra járó – napidíját is a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni azzal, hogy annak a napi 3000 forintot meghaladó része az Szja-tv. 17....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Ajándékutalvány értékesítő partnerek részére

Kérdés: A biztosítási termékek értékesítésében részt vevő partnerek részére versenyt írnánk ki. Háromféle ösztönzőprogramban gondolkozunk: meghatározott darabszámú szerződés értékesítése után ajándékutalvány és minden további értékesítés után plusz-ajándékutalvány. Minden eladott biztosítás után pontot írnánk jóvá, és ezeket a pontokat e-katalógusból történő termékválasztással weboldalon keresztül lehetne levásárolni, meghatározott időtartam alatt a legtöbbet értékesítőnek valamilyen pluszajándék jár. Milyen adóvonzatokkal kellene számolnunk? Lehetséges-e az első és a harmadik megoldás esetében üzleti ajándékként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...és 16 százalék személyi jövedelemadó terheli. Az ajándékutalvány – áfát is magában foglaló – értékének megfelelő összeget a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Az értékesítésben részt vevő partnertől a juttatónak kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Számlázott összegnél kisebb összegű kifizetés

Kérdés: Társaságunk munkaruha címén évi 30 000 forintot térít meg egyes munkavállalói részére, függetlenül attól, hogy mennyi a munkaruha beszerzési értéke. A költségtérítés a társaság nevére kiállított számla alapján történik. Abban az esetben, ha a társaság nevére kiállított számla végösszege magasabb, mint 30 000 Ft, hogyan kell elszámolni a különbözetet? Problémát jelent-e, ha a számla magasabb összegről szól, mint amennyit a társaság a munkavállaló részére kifizet?
Részlet a válaszából: […] ...a vételárból a belső szabályzat szerinti összeget (ez 30 ezer forint-6378 forint áfa) az anyagkészlet csökkenéseként el kell számolni a személyi jellegű egyéb kifizetések között, míg a fennmaradó vételárat számlázni kell a munkavállaló felé az áfa felszámításával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Társasház tetőterének hasznosítása

Kérdés: Hatlakásos, magánszemélyek tulajdonában lévő társasház alanyi adómentes. A közös költségen kívül semmilyen bevétele nincs. Egyszerűsített beszámolót készít egyszeres könyvvitel alapján. A társasház eladná a tetőterét lakásépítés céljára. A tetőtér értékesítéséből származó bevételt teljes egészében a társasház közös részeinek a felújítására kívánja fordítani. Milyen adófizetési kötelezettségei vannak az eladónak és a vevőnek? Hogyan kell ezeket a társasháznál könyvelni? Ha a vevő az ellenértéket készpénzben fizeti ki? Ha a vevő az ellenértéket nem fizeti ki készpénzben, de a teljes vételárral azonos összegű felújítási munkát fog végezni?
Részlet a válaszából: […] ...egyébbevételként kell elszámolni, ha a vevő nem minősül kifizetőnek, ez esetben azadót a társasháznak kell megfizetnie, és a személyi jellegű ráfordítások között- megfizetett személyi jövedelemadóként – kimutatnia az adó befizetésekor;– ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Biztosítás befektetéssel

Kérdés: A bt. szabad pénzeszközei befektetése céljából 30 millió forintos életbiztosítást kötött elérésre, illetve halálesetre. A szerződő fél a bt., biztosított a bt. vezető tisztségviselője, kedvezményezett a bt. Az egyszeri díjfizetéssel járó, ingatlan-eszközalapba fektetett biztosítás lejárata 5 év. Az ilyen címen eszközölt befektetés hova könyvelendő? A befektetés mikor és kinek lesz adóköteles bevétele? Ha a biztosító visszafizeti, a hozadék a társasági adó alapját növeli? A biztosított osztalék formájában juthat hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni (T 384, 3913 – K 968). A halálesettel kapcsolatosana bt. által fizetett összegeket, szolgáltatási díjakat pedig a személyi jellegűegyéb kifizetések között kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Dolgozó mobiltelefon-vásárlásának elszámolása

Kérdés: Egy dolgozó (akit üzletkötőként alkalmaz a cég) vásárol egy mobiltelefont 12 hónapos részletre. A készülékre az előleget a dolgozó fizette meg. A munkáltató viszont a mobiltelefon-szolgáltatóval egy adott díjcsomagra előfizetői szerződést köt arra az előfizetői számra, melyet a dolgozó által megvásárolt készülékhez adott ki a szolgáltató. Így a szolgáltató a törlesztőrészletet is a munkáltatónak számlázza ki, melyet az megfizet, majd a dolgozóval befizetteti a pénztárba. Megfelel-e ez a megoldás az adózási, számviteli szempontoknak? A cég az előfizetési díj összegét elszámolhatja-e költségként? Esetleg ez az összeg természetbeni juttatás? Mi lesz a sorsa a készüléknek, az előfizetői díjnak, ha a dolgozó kilép? Hogy lehet ezt az egészet bizonylatolni, és melyek a helyes könyvelési lépések?
Részlet a válaszából: […] ...minősül természetbeni juttatásnak – az igénybe vettszolgáltatások költségeként kell könyvelni. Ha az természetbeni juttatás, akkora személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Illetménytűzifa elszámolása

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége az erdőgazdálkodás. Így lehetőségünk van az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.12. pontja szerint saját termelésű készleteinkből illetménytűzifát adni dolgozóinknak. Társaságunk az adómentesen adható 7 m3 (5 tonna) felett további 2 m3, kollektív szerződésben rögzített mértékű illetménytűzifát ad minden évben dolgozóinknak. Az illetménytűzifa piaci ára 10 000 Ft/m3, önköltségi ára 3000 Ft/m3. Társaságunk a saját termelésű készletekről folyamatosan nyilvántartást vezet. Hogyan történik az illetménytűzifa számviteli elszámolása? Milyen bizonylatokat kell kiállítani, és milyen adóvonzatai vannak? A társgazdaságok különböző módon számolják el a fenti gazdasági eseményt.
Részlet a válaszából: […] ...– áfát is magában foglaló – piaci ára alapjánkell meghatározni. Az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja részletezi aszemélyi jellegű egyéb kifizetéseket. Ezen előírás és az Szt. 78. §-a (3)bekezdésének előírása alapján azok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.