Alapítvány ingyenesen kiosztott termékei

Kérdés: Egy alapítvány alapcéljait érintő témájú könyveket vásárol, illetve a szerzői jogok megvételét követően saját maga jelentet meg, valamint saját munkavállalóin és főszerkesztőjén keresztül saját negyedéves folyóiratot ad ki, melyeket céljaival összhangban saját szervezésű vagy támogatott konferenciákon tudásteremtés érdekében ingyenesen oszt ki, illetve juttat el a társszervezetekhez, támogatottakhoz, együttműködő partnerekhez nem értékesíti azokat. Mikor jár el helyesen az alapítvány ezen könyvek, folyóiratok számviteli kezelése során?
1. A vásárolt könyveket beszerzési áron, a maga által kiadott (saját előállítású) könyveket pedig a közvetlen önköltségen (nyomtatási díj, fordítás, lektorálás stb.) készletre veszi, és a kiosztások alkalmával feljegyzések, átadás-átvételi jegyzőkönyvek, szállítólevelek alapján az 55. Egyéb, személyi jellegű ráfordítások közé elszámolja, így a költség abban az évben merül fel, amikor a cél teljesült, a könyvet a címzettek megkapták, nem pedig a könyvek előállításakor/beszerzésekor.
2. Az 1. esethez hasonlóan a könyveket beszerzési áron/előállítási értéken (közvetlen önköltség) készletre veszi, azonban tekintve, hogy nem értékesíti, így ezen könyvek piaci értéke számára nulla, így azonnal 100%-os értékvesztést számol el rá a tárgyévben, így a mérlegben mindig nulla értéken szerepelnének a könyvek, s csak nulla értékű készletanalitikát vezetne a mozgásokról, ekkor azonban a költség nem jelenne meg az 55. Egyéb, személyi jellegű ráfordításokon, hanem a 86. Egyéb ráfordítások között.
3. Tekintve, hogy a célja nem az értékesítés, és a költségek bevétellel nincsenek ellentételezve, az összemérés elvét nem kell érvényesíteni, azaz nincs készletezés, a költségeket a felmerüléskor a megfelelő helyen számolja el (51, 52, 54, 56), és nem számol önköltséget, nincs STKÁV, nem számol el értékvesztést. A felelősségteljes gazdálkodás követelménye miatt viszont vezeti a nullás értékű készletanalitikát, és követi, dokumentálja a könyvek mozgását (hasonlóan, mint pl. a reklámcélú [kis értékű] üzletpolitikai ajándékoknál, pl.: gravírozott tollak, kitűzők, jegyzettömbök).
Részlet a válaszából: […] A kérdéshez kapcsolódóan megadott számviteli kezelési módok közül az első esetet tartjuk kis korrekcióval megfelelőnek, mivel az alapítvány – az alapítványi célnak megfelelő témájú – megvásárolt könyveket, előállított könyveket, folyóiratokat juttat el különböző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Ingatlanvásárlás árverésen

Kérdés: Társaságunk több használt lakóingatlant vásárolt a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara árverési oldalán keresztül. Az adós tulajdonosok minden esetben magánszemélyek voltak. Ismereteink szerint ebben az esetben nem készül adásvételi szerződés, és számla sem, csak egy ingatlanárverési jegyzőkönyv. Hogyan kell ezt könyvelni? Hogyan kezelendő adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonos a közvetlen értékesítő, hanem például a Végrehajtó Iroda (de lehet a NAV is). Árverés esetén így hiányoznak az adásvételi szerződéskötés, a számlakibocsátás feltételei.Kell azonban készülnie ingatlanárverési jegyzőkönyvnek, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Pótbefizetés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással

Kérdés: A Ptk. 3:183. §-ának (2) bekezdése alapján: "A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető." Egy veszteséges társaság esetében teljesíthető-e a tőkepótlás a tagok által nyújtott fejlesztési kölcsön pótbefizetéssé történő átminősítésével?
Részlet a válaszából: […] ...a hivatkozott Ptk.-előírás, de az előzményeket sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteség fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Kiegészítő tevékenység vagy mellékszolgáltatás

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaság saját jogú nyugdíjas tagjai (nem tisztségviselők) személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében. Munkavégzésüket lehet-e tagi jogviszonynak minősíteni, függetlenül attól, hogy munkavégzési kötelezettségük nem szerepel a társasági szerződésben? Mik a feltételei annak, hogy a kft. nyugdíjas tagjai által végzett munkát kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó általi munkának minősítsem? Hogyan tudom igazolni, hogy a munka teljesítése megtörtént, és a munkáért kifizetett díjat kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként vették fel? Az APEH átminősítheti-e munkabérnek, megbízási díjnak, illetve osztaléknak? Elég-e egy taggyűlési határozat, mely arról szól, hogy az ügyvezető igazgató a tagokkal tagi jogviszonyukon alapuló kiegészítő tevékenység formájában közreműködői megállapodást köthet, meghatározott havi díj ellenében?
Részlet a válaszából: […] ...a mellékszolgáltatás társas vállalkozói jogviszonyban látható el.A mellékszolgáltatás teljesítésének feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni (nem elégséges a taggyűlési határozat). A mellékszolgáltatásért a tagot külön díjazás illeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Szállítói tartozás, alárendelt kölcsöntőke

Kérdés: Anyag- és áruvásárláshoz kapcsolódó – éven túli – szállítói tartozás átalakítható-e alárendelt kölcsöntőkévé a szállító beleegyezése és a számviteli törvényben előírt szerződés megkötéséhez való hozzájárulása alapján? Az elmúlt két évben a vevő forgalma jelentősen visszaesett, nagyon komoly fizetési gondjai vannak, fizetni csak hosszabb távon, a piacok visszaszerzését követően tudna. A szállító 23 százalékos tulajdoni részesedést szerzett a cégben az elmúlt évben.
Részlet a válaszából: […] ...és a ténylegesen pénzbennyújtott kölcsön bevonható a cég adóssága rendezésébe. Természetesen egyébfeltételeket is rögzíteni kell a szerződésbe.A szállítói tartozás hátrasorolt kötelezettséggé történőátminősítése valójában a szállítói tartozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.