Nyílt végű lízingelt személygépkocsi átadása

Kérdés:

A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?

Részlet a válaszából: […] ...azt el kellett számolnia a költségek között: T 571 – K 139, 149 [évenként 1,7 millió forint, 4 év alatt 6,8 millió forint].d) A lízingszerződés szerinti lízingdíj két részből áll:– egyrészt a törlesztőrészletből és annak áfájából,– másrészt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Üzletrész visszavásárlása, bevonása

Kérdés: A társaság 8000 E Ft-ért vásárolja vissza a személyesen már nem közreműködő tagok üzletrészeit. Az alapításkori törzsbetétek összege 370 E Ft. (Ebből a 370 E Ft-ból visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadása miatt 740 E Ft lett.) Jegyzett tőke 5050 E Ft, eredménytartalék 165.000 E Ft. Szabályosan járunk-e el akkor, ha 370 E Ft névértékkel csökkentjük a jegyzett tőkét? A névérték és a visszavásárlási érték közötti különbözettel csökkentjük az eredménytartalékot is? A tőkeleszállítással egy időben legalább 370 E Ft tőkeemelést hajtunk végre az eredménytartalék terhére? Növelnünk kell-e a 2022. évi kivaalapot, és ha igen, milyen összeggel? A társaság 2015-től kivaalany. Kifizetés előtt milyen közterhei vannak a 8000 E Ft-os összegnek?
Részlet a válaszából: […] ...a bevonás technikájáról nem szól. Így a bevonás a tőkeleszállítás szabályai szerint történhet. Ehhez módosítani kell a társasági szerződést, rögzítve a törzstőkecsökkentés mértékét (a visszavásárolt és bevont üzletrészek névértékének megfelelő összeg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Pótlólagos beruházás, felújítás vagyonkezelésbe vett eszközökön

Kérdés: Államháztartáson kívüli, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésébe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének eleget tett. Kérem, szíveskedjenek bemutatni mind a vagyonkezelésbe adó önkormányzat, mind a vagyonkezelésbe vevő gazdasági társaság oldaláról az ilyenkor kötelezően nyilvántartásba veendő valamennyi gazdasági eseményt és könyvelési lépést (a társaság beruház, a vagyonnövekmény a társaság könyveiből az önkormányzat tulajdonába és könyveibe kerül, majd az önkormányzat a visszapótolt vagyont vagyonkezelésbe visszaadja a társaság részére). Terheli-e a feleket a fent vázolt gazdasági eseményeknél pénzügyi, számviteli, adó stb., bármilyen bizonylatkiállítási kötelezettség, ha igen, melyek ezek? A vagyon "mozgatása" során bármelyik félnél felmerül-e általános forgalmi adó és ahhoz kapcsolódó bevallási, fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...119-149 – K 188-189Vagyonkezelésbe adott eszközök visszapótlásikövetelés-elszámolása T 3655 – K 412, összege: határozatlan idejű szerződés esetében a könyv szerinti (nettó) érték, határozott idejű szerződés esetében a vagyonkezelés időszakára jutó terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...idéztük. Egyrészt azért, mert a bt. tagja nem hitelt nyújt, hanem kölcsönt, amelyet a két félnek (a bt.-nek, illetve a tagnak) kölcsönszerződéssel kell alátámasztania. (Ha változik a tagi kölcsön összege, a kölcsönszerződést is módosítani kell.) A kérdésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Pótbefizetés elengedése

Kérdés: A kft. egyszemélyi tulajdonosa lemond a korábban, a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetésről. Hová könyvelje a kft. a lekötött tartalékba elszámolt és nyilvántartott pótbefizetést a lemondást követően? Átvezetheti-e, át kell-e vezetnie az eredménytartalék javára?
Részlet a válaszából: […] ...összegéről, mivel azt jogszerűen a követelései között nem mutathatja ki.A Ptk. 3:189. §-ának (1) bekezdése alapján a társasági szerződés (az alapító okirat) feljogosíthatja a taggyűlést (a tulajdonost), hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...amelyek az anyavállalat partnereivel szembeni garanciális kötelezettségvállalásból az anyavállalatra hárulnának. (A kérdés szerinti szerződésben mindenképpen rögzíteni kell, hogy milyen időpontig felmerülő javítások tartoznak az átvállalt kötelezettség összegébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Lízingbe vett eszköz megvásárlása

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetében az utolsó részlet megfizetése után a lízing főkönyvi számlán a maradványértékkel megegyező összeg maradt egyenlegként. Az eszközt a kft. ügyvezetője vette meg. Milyen bizonylat alapján kell a lízing főkönyvi számla egyenlegét kivezetni nullára?
Részlet a válaszából: […] ...eseményeket. Tételezzük fel, hogy a lízingelt eszköz személygépkocsi:– a lízingbe vett személygépkocsi bekerülési, piaci, a lízingszerződésben rögzített értékének könyvelése (bruttó érték): T 142 – K 448;– a lízingdíj kamatot nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...előírások összhangban vannak a korábbi, Szt. szerinti értelmező rendelkezésekkel, de nincsenek összhangban az új Ptk. pénzügyilízing-szerződésre vonatkozó előírásaival. [Az új Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződésről, annak a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Támogatási előleg felhasználása

Kérdés: Ügyfelem – GOP-pályázat keretében – nagy összegű támogatást nyert el saját fejlesztésű, saját előállítású eszköz létrehozására. 2012-2013. években előleget kapott, amelynek elszámolására 2014. év végén kerül sor. A 2014. évi elszámolásban nemcsak az előlegösszeget mutatták ki, hanem azonfelül az időközben felmerült tételeket is, a támogatási szerződés szerint. Az előleget mikor kell átvezetni a rendkívüli bevételek közé: a támogató által elfogadott elszámolás visszaigazolásának időpontjában, vagy az előlegen felüli összeg folyósításakor?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján az ügyfél fejlesztési célú támogatást nyert el. A fejlesztési célú támogatások elszámolásának általános szabálya az, hogy azt a pénzügyi rendezéskor könyveljük a rendkívüli bevételekkel szemben. Sajátos elszámolási módot igényel azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzés nélkül

Kérdés: A kft. saját tőkéje tőkevesztés miatt – két egymást követő üzleti évben – nem érte el a cégbíróságon bejegyzett 3000 E Ft-ot, ezért a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy 2013. évben a jegyzett tőkét 500 E Ft-ra csökkentik. Az új társasági szerződést a tulajdonosok jóváhagyták, azt a jogi képviselő útján elektronikusan a cégbíróság részére megküldték. A 2013. évi beszámoló készítése során folyamatos tájékoztatást kértünk az ügyvezetőtől a tőkeváltozással kapcsolatosan. A válasz az volt, hogy a jogi képviselő nem kapott a cégbíróságtól visszajelzést. Az ügyvezetőtől utasítást kaptunk arra, hogy állítsuk össze a beszámolót a leadott cégbírósági anyag szerint. A tulajdonosok a beszámolót 500 E Ft jegyzett tőke összeggel fogadták el. A beszámoló közzététele megtörtént. 2014. június 19-én kiderült – a cég jogi képviselője megállapította –, hogy nem történt meg a tőkeleszállítás cégjogi rendezése, emiatt a tulajdonosok a tőkét pótbefizetéssel oldják meg, a társasági szerződés átdolgozásával. Az előbbiekből következő problémát hogyan lehet feloldani, rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...a jegyzett tőke nő, az eredménytartalék csökken.Az új Ptk. a Gt.-hez hasonlóan szabályozza a pótbefizetés intézményét. A társasági szerződés jogosíthatja fel a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
1
2
3
4