Káresemény elszámolása

Kérdés: Káreseményekkel kapcsolatosan felmerülő javítási, helyreállítási, mentési munkák ráfordításait költségként vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni? Lehet-e egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy mikor költség, mikor ráfordítás?
Részlet a válaszából: […] ...fizetendő összegeket. Ezen előírás alapján azon károk, káresemények ráfordításait (számlázott, bíróság által megítélt, szerződésből eredő összegeit) kell az egyéb ráfordítások között elszámolni, amelyeket a társaság, a társaság munkavállalói,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Építőipari szolgáltatás áfája

Kérdés: Építőipari vállalkozás fordított adózás szerinti szolgáltatást végez. Számlázáskor a megrendelő kéri, hogy a munkadíj legyen fordított adózású, és külön számlát állítsunk ki az anyagértékesítésről egyenes adózással. Mint könyvelő azt javasoltam, hogy ne tegye, mert az anyag számlája összerendelhető a munkadíj számlájával. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...a címzettje, székhelye azonos. Ha az építőipari vállalkozás egy fordítottan adózó szolgáltatás elvégzésére kötött megrendelőjével szerződést, akkor abban a szolgáltatásnyújtás ellenértékét kellett meghatározni, és nem az anyagok ellenértékét és a munkadíjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Vállalkozói szerződés, költségtérítés

Kérdés: A társaság vállalkozói szerződésének díjazása két részből tevődik össze. Az egyik rész a vállalkozói díj havi összege, a másik a havi költségtérítés. A költségekről nem kell külön elszámolni. A társaság ennek megfelelően állítja ki a számlát. Elszámolható-e a költségtérítés egyéb bevételként, vagy árbevételként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt egy kérés a kérdező felé: küldje meg a szerkesztőségbe azt a jogszabályi előírást, amely szerint vállalkozási szerződés keretében költségtérítést lehet felszámítani, és azt milyen jogcímen?A Ptk. szerint a vállalkozási szerződés alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Anyagigényes szolgáltatások számlázása

Kérdés: Mezőgazdasági szolgáltató zrt. a megbízók részére teljes körű szolgáltatást végez. Főbb szolgáltatásaink: talajművelés, műtrágyázás, vegyszerezés, betakarítás. A műtrágyázás és a vegyszerezés során felhasznált, kijuttatott anyagot (műtrágyát, vegyszert) a szolgáltatásról kiállított számlában külön, elkülönítetten feltüntethetjük-e, fel kell-e tüntetnünk? Az anyagként felmerülő tételeket (műtrágya, vegyszer) a szolgáltatónál anyagköltségként vagy elábéként kell kimutatni, az igénybevevőnél anyagköltségként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a számlában különtételben való feltüntetését a számviteli törvény nem követeli meg, nem isindokolt, de a megrendelővel kötött szerződés (megállapodás) alapján történőfeltüntetés nem kifogásolható. Ebből azonban nem következik az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Nem használt tárgyi eszközök értékesítése

Kérdés: A vállalkozás a már nem használt, nullára leírt tárgyi eszközeit szeretné értékesíteni. Ha ingyenesen adja át egy magánszemélynek, akkor kell-e áfát fizetnie? Ha igen, milyen összeg után? Mi a legminimálisabb összeg, amiért értékesíthetjük?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásnyújtása esetében az adó alapja a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet ajogosult kap vagy kapnia kell a termék beszerzőjétől, a szolgáltatásigénybevevőjétől. Ez azonban még nem ad arra választ, hogy az áfát milyenösszeg után kell megfizetni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Innovációs járulék csökkentése

Kérdés: Az innovációs járulék saját célú kutatásra, fejlesztésre történő felhasználása esetén bevonható-e a munkába külső vállalkozó, illetve megbízási szerződéssel szakértő? Elszámolhatók-e ezek a számlák is költségként a járulékkal szemben?
Részlet a válaszából: […] Az innovációs járulék fizetéséről a 2003. évi XC. törvényrendelkezik. Az innovációs járulék bruttó összege a törvény 4. §-ának (1)bekezdése szerint megállapított járulékalap és a törvény 14. §-ábanmeghatározott mérték szorzata. Az innovációs járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Káresemény elszámolása

Kérdés: Az 1896. és 2203. sz. kérdésre adott válaszban leírtak szerint a káresemény utáni javítási költségek elszámolása költségként történik. Ehhez képest helyreigazítást igényelnek a 220. sz. kérdésre adott válaszban leírtak, mely szerint "a káreseménynyel kapcsolatos helyreállítási, mentési költségeket..." egyéb ráfordításként kell elszámolni.
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 81. §-ának hivatkozott előírása alapján azon károk,káresemények ráfordításait (számlázott, bíróság által megítélt, szerződésbőleredő összegeit) kell az egyéb ráfordítások között elszámolni, amelyeket atársaság, a társaság munkavállalói,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...bevételként időbelileg el kellhatárolni <br> (T 311 – K 91-92, 467 és T 91-92 – K 4811). A halasztottbevételt az alapul szolgáló szerződésben, megállapodásban meghatározottidőtartam alatt kell megszüntetni (T 4811 – K 91-92), az érintett időszak egyesévei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Közvetített szolgáltatások

Kérdés: A következő esetekben beszélhetünk-e a közvetített szolgáltatásról? A leírt esetekben teljesülnek-e az Szt.-nek a közvetített szolgáltatásra vonatkozó követelményei?1. Tervező bt. tömbházak, ipari épületek tervezésének részszakaszaihoz, műszaki ellenőrzéséhez felkért másik tervezőt. A felkért tervező munkája közvetített szolgáltatásnak tekinthető?2. A kft. a társasházak üzemeltetését végzi. A lakók árammérő óráit leolvasva, a közüzemi díjat, az áramot továbbszámlázza a lakók felé. Az áramdíj továbbszámlázása tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?3. Egy kft. autószalont nyitott. Az adott márkájú gépkocsik magyarországi forgalmazója megállapodott a szalonnal, hogy a hirdetési költségek 25 százalékát átvállalja, hozzájárul a márka helyi megismeréséhez, a forgalom növeléséhez. Ezért az autószalon a hirdetésekről kapott számlák 25 százalékát közvetített szolgáltatásként számlázta és könyvelte. Helyesen járt el?
Részlet a válaszából: […] ...A Ptk. 408. §-a alapján: tervezési szerződés alapján a vállalkozó műszaki-gazdasági tervezőmunka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. A Ptk. 391. §-ának (2) bekezdése szerint: a vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.