Kártérítésről számla

Kérdés: Köteles-e a károsult számlát kiállítani a megítélt és kifizetett kártérítésről?
Részlet a válaszából: […] ...felelősség általános szabályait és közös szabályait tartalmazzák, míg a Ptk. 6:143.-6:147. §-ai és egyéb §-ai a szerződésszegéshez kapcsolódó kártérítést szabályozzák.A kártérítés általános szabályai alapján, aki másnak jogellenesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Közüzemi szolgáltató követelése

Kérdés: Lakáshoz kapcsolódó közüzemiszámla-követelése van a szolgáltatónak. A lakó elhalálozása, illetve a hagyatéki eljárás elhúzódása miatt a ki nem fizetett közüzemi számlák összege szaporodik. Közüzemi számlák esetében a követelés elismertetése nem teljesítésigazolással történik, hanem a közüzemi szerződés feltételeiből következik. Tulajdonosváltozás miatt a követelés már nem az eredeti tulajdonossal szemben áll fenn, hanem az örökösökkel szemben. A követelést az örökös nem ismeri el, a szolgáltató peres eljárásban próbálja érvényesíteni. Hogyan kell könyvelni ilyen esetben a peresített követelést?
Részlet a válaszából: […] ...ellenértékét. Ha a szolgáltató követelését az örökösök nem ismerik el, marad a polgári peres eljárás.Nem ismerjük a közüzemi szerződés feltételeit. Elfogadva azt, hogy a távhőszolgáltatást szüneteltetni nem lehet akkor sem, ha a lakást nem lakják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Nonprofit gazdasági társaság adókötelezettsége

Kérdés: A kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. tevékenységei között a város parkolásának az üzemeltetését végzi a polgármesteri hivatal által kötött szerződés alapján. A parkolóórák ürítéséből származó bevételt postára adással telepítik a cég bankszámlájára. A kivetett pótdíjakat a bankszámlára érkezés időpontjával könyvelik. Az előbbit árbevételként, az utóbbit egyéb bevételként, áfa nélkül. A pótdíjat az áfaarányosításnál sem veszik figyelembe. A pótdíjak befizetésére szóló fizetési felszólítást nem könyvelik, csak a befizetéskor. A be nem fizetett pótdíjakat pedig csak akkor, ha jogerős bírósági végzés születik. Helyes ez az eljárás?A tevékenység a tulajdonos önkormányzattal kötött szerződés keretében valósul meg. A társasági adó kiszámításánál alkalmazható-e erre a tevékenységre az adómentesség? A kiemelkedően közhasznú besorolású kft. alanya-e a szakképzési, illetve a rehabilitációs hozzájárulásnak? A rehabilitációs hozzájárulásnál a létszámot egész számra kell kerekíteni, vagy két tizedessel számolható?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítéséremegkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díjváltoztatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatotttevékenységből származik;2. az 1. pont szerinti tevékenységhez kapott támogatás,juttatás;3. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Kifizetett ellenérték visszafizetése

Kérdés: A szolgáltatás igénybevételére kötött szerződés nem megfelelő teljesítése miatt a bírósághoz fordultunk. A bírósági végzés a szolgáltatót a már kifizetett ellenérték visszafizetésére kötelezte. A visszafizetésre nem került sor, mivel a szolgáltató felszámolása megkezdődött. A felszámoló nyilvántartásba vette és visszaigazolta jogos követelésünket. Hogyan történik a fenti összeg könyvelése, mérlegbe történő beállítása?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első feléből az következik, bár a szolgáltató nemmegfelelően teljesített, ennek ellenére az ellenértéket kifizették.Feltételezzük, hogy a bírósági végzés jogerőre emelkedett, és ez kötelezi aszolgáltatót a korábban kifizetett ellenérték visszafizetésére.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Visszafizetési kötelezettség könyvelése

Kérdés: A gazdasági társaságot az ítélőtábla másodfokon jogerősen a vételár visszafizetésére kötelezte. Az ítélet kihirdetése szóban decemberben, írásban a következő év elején, de még a mérlegkészítés időpontja előtt megtörtént. A megítélt összeg vételár, illeték és kártérítés. A vevő jogosultságát a gazdasági társasággal szemben kezességvállalással biztosította. A jogosult írásban engedélyezte a gazdasági társaság részletfizetési lehetőségét oly módon, hogy az utolsó részletfizetés az ítélet kihirdetésének évében, december 20-áig történjen meg. A gazdasági társaság az ítélet szóbeli kihirdetése évében a kötelezettség 25%-át céltartalékként könyvelte, míg a többi kötelezettségét az írásbeli ítélet évében. Kérdés, helyesen járt-e el a gazdasági társaság?
Részlet a válaszából: […] ...kiállítani a visszafizetendő vételárösszegről (T 91 – 92, 467 – K 311).Mivel ez a visszafizetendő vételár múltbeli ügyletekből, szerződésekbőlszármazó harmadik személyekkel szemben fizetési kötelezettség, a teljesösszegre az Szt. 41. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.